Egy tanár a státusztörvény elleni tüntetésen jelentette be, hogy 31 évnyi tanítás után felmond

• Több ezren tüntettek a sokat bírált státusztörvény ellen a Kossuth téren a törvényjavaslat parlamenti vitájával párhuzamosan.
• A tüntetést szervező Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér azt mondta, hogy a hatalom most veri be az utolsó szöget a magyar közoktatás koporsójába.
• Szűcs Tamás, a PDSZ tagja a tüntetésen jelentette be, hogy 31 évnyi tanítás után felmond, mert elege lett.
• Megköszönte a rendőrök munkáját az a diák, akit durván lefújtak könnygázzal a Karmelitánál.
• Ellenzéki politikusok is felszólaltak, főleg arról beszéltek, hogy mennyire hazug a mostani rezsim.

A státusztörvény parlamenti vitájával egyidőben a Kossuth téren tüntetett a sokat kritizált törvényjavaslat ellen a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront. A Telex helyszíni tudósítója szerint közel ezren gyűltek össze a 17 órára meghirdetett tüntetés kezdetére, de nagyjából 30-45 perc alatt több ezresre duzzadt a tömeg. „Tedd tönkre, ami tönkretesz” – volt olvasható az egyik nagyobb transzparensen. Egy másik molinón pedig az állt:

„Vajon ma is megvernek?”

A parlamentben zajló vitát egy nagy kivetítőn tudták követni a tüntetők. Amikor egy ponton felhangosították a közvetítést, a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence épp arról beszélt, hogy a kormány direkt az utolsó tanítási napra időzítette a parlamenti vitát. A tüntetők fújolással és sípolással reagáltak erre.

A tömegben többségben fiatalok voltak, de idősebbek is akadtak a demonstrálók között. A tüntetést ugyan a Tanítanék és a Egységes Diákfront szervezte, de néhány politikai szervezet, a Párbeszéd, a DK, a Momentum és a Jobbik ifjúsági tagozatának zászlóját is lehetett látni a téren.

„Több mint 5 000 pedagógus mondana fel, ha a törvényt megszavazzák. Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn. Le a bosszútörvénnyel! Nem adjuk a jövőnket!” – írták a demonstráció Facebook-oldalán a szervezők. Szerintük a kormány csak látszategyeztetéseket folytatott a törvényről, ami a pedagógusok személyi szabadságát fenyegeti és direkt kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket. A parlament rendkívüli ülésen tárgyalja a státusztörvényt, az Országgyűlés Hivatala külön szabályokkal igyekezett megakadályozni, hogy bárki megzavarja azt. Az ülésen felszólalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is, aki kijelentette, hogy lesz utánpótlás a pedagógusszakmában.

Elsőként Törley Katalin és Pilz Olivér szólalt fel a tüntetésen. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára azt mondta: azért zárják magukra a képviselők a parlamentet és tiltottak ki mindenkit a pénteki ülésről, mert „be vannak szarva.” Pilz szerint a „csak a pénz és hatalom megtartására képes hatalom most veri be az oktatási rendszer koporsójában az utolsó szeget.”

Törley Katalin szerint az ország irányítói képtelenek tanulni, a magyar oktatás 13 éve elégtelenre vizsgázik. Maruzsa Zoltán államtitkár egy bukott politikus és egy bukott ember, aki pedagógusként nem volt arra képes, hogy kiálljon a kormányon belül az oktatásért. Hanyagságból vagy gyávaságból tette? – kérdezte a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. Azzal folytatta, hogy Pintér Sándor csak a sértegetéshez ért, az oktatáshoz nem. Azt üzente neki, hogy „az iskola nem kaszárnya, a tanár nem robot, a választó pedig nem rabszolga.” Pilz szerint a fideszes képviselők azokat köpik most szembe, akik maguk is pedagógus végzettségűek vagy a családjukban van pedagógus.

Törley ezután arról beszélt, hogy most ugyan nincsenek kivégzések, de a diktatúra nem csak a fegyverekben lakik. Pilz Olivér szerint az is diktatúra, ahol a törvényeket az egyéni érdekek alapján módosítják, ahol bűncselekménynek nyilvánítják a hajléktalanságot és szemet hunynak a szegregáció felett. Az is diktatúra, ahol a befizetett adónkból nem működtetik az egészségügyet és a szociális ellátást, tette hozzá Törley. Azzal zárta beszédét, hogy:

„Le ezzel a diktatúrával!”

Hidász Máté a tüntetést biztosító rendőröket köszöntötte. Ő volt az a diák, akit közvetlen közelről fújtak le a rendőrök könnygázzal a május 3-i tüntetésen. Nem céljuk a közrend megzavarása, nem dulakodni jöttek, mondta. Köszönetet mondott azoknak a rendőröknek is, akik a dulakodásba fulladó tüntetések közben is tartózkodtak az aránytalan intézkedésektől. Szerinte ők sem azért lettek rendőrök, hogy diákokkal dulakodjanak. „Mellettetek, mellettetek!” – skandálták a tüntetők ekkor. A beszéd végén a diákok megkérték a tömeget, hogy forduljanak a rendőrök felé, és tegyék a kezüket a szívükre, miközben elszavalják a Szózatot. Ezután lejátszották a Belga Rendőrmunka című slágerét.

Pankotai Lili arról slammelt, hogy „minden magyar gyűlöletet reggelizik”, és azt is mondta, hogy „csessze meg a kurva kordonkormány.” Szalóki Viktor, az aHang munkatársa arról beszélt, hogy a státusztörvény véglegesen romba dönti a magyar oktatást. Ezután felolvasta azoknak a pedagógusoknak a beszámolóit, akik fel fognak mondani a státusztörvény elfogadása esetén. Mindekit szerveződésre és ellenállásra biztatott, majd azzal zárta felszólalását, hogy „nem adjuk a jövőnket.”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja azt mondta: a kormánypárti képviselők a parlamenti vitában is folyamatosan hazudtak, nem volt semmiféle egyeztetés a szakszervezet és a kormány között. Gyalázatnak nevezte a státusztörvényt. Szerinte a törvény nem tartalmaz semmiféle fizetésemelést, életpályának sincs nyoma benne, helyette az egész büntetésekre, szankciókra épül. „Egy őrült gondolat van, mégpedig az, ha támadják a kisvasutat, akkor meghosszabbítjuk Bicskéig. Ez az őrület igazgat itt.”

Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvivője a tüntetésen jelentette be, hogy a mai nappal beadta a rendkívüli lemondását. Ebben az szerepelt, hogy a munkáltatója nem tekinti partnernek, folyamatosan megsérti a jogait.

„31 év tanítás után befejeztem, elegem van. Amit velünk csinálnak, azzal átlépték a Rubicont.”

A saját generációjukat árulták el, akik most bent ülnek a parlamentben, mondta. A tömeg erre azzal válaszolt, hogy „Orbán takarodj.”Lemondásáról azt mondta Szűcs Tamás, hogy „szégyellem magam ezért, de sokat láttam az életből, hogy tovább tűrjek”

A diáktüntetők megkérték a demonstrálókat, hogy a parlament épülete felé dobott papírrepülőkkel fejezzék ki, hogy nem kérnek a státusztörvényből.

A tüntetésen feltűnt Nagy Ervin is, aki korábban többször is kiállt a tanárok mellett, ezért is keveredett szópárbajba a Facebookon Rákay Philippel. A Telexnek adott videóinterjújában is elmondta a színész, hogy mennyire fontosnak tartja a tanárok munkáját.

Az egyik felszólaló felolvasta a tüntetőknek a Telex cikkét Maruzsa Zoltánék levélváltásáról, amiből kiderült, hogy úgy akartak megválaszolni nekünk egy kérdést, hogy ne bukjanak le a hazugsággal.

Egy ponton ellenzéki politikusok is megjelentek a színpadon. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormány visszaél a kétharmaddal, és hazudik, amikor Brüsszeltől várja a pénzt a tanárok béremelésére. A jobbikos Ander Balázs azt mondta, hogy a kormány a „Klik cselédjeivé degradálják a tanárokat.” A DK-s Barkóczi Balázs arról beszélt, hogy Orbán úgy járkál, mintha az egész ország a laktanyája lenne. „Milyen miniszterelnök az, aki hagyja, hogy 13 év alatt lerohadjon a közoktatás?” – tette fel a kérdést. A párbeszédes Szabó Tímea a szégyen és a gyávaság napjának nevezte a parlamenti vitát.

A Momentum csepeli képviselője, a matematika tanár végzettségű Dukán András Ferenc azt mondta: a hatalomnak nem fáj, hogy tönkreteszik a tanárokat és a diákokat. Elmondása szerint hónapok óta nem tartotta meg az óráit tiltakozásul. „Akordon mögé bújt hatalomnak nem fáj semmi. Nem fáj nekik azt hazudni rólunk, hogy saját diákjaink ellenségei vagyunk. Nem fáj nekik gumibottal és könnygázzal támadni diákjainkra. Nem fáj nekik tönkretenni a pedagógusok és diákok jövőjét. Nekem azonban a szívem szakad meg, hogy már nem vagyok osztályfőnök.”

Ekkor már több mint három órája tartott a tüntetés, sokan időközben hazamentek, szemmel láthatóan szellősebb lett a tömeg, mondta tudósítónk. A tüntetés végéhez közeledve az összes felszólaló felment a színpadra, és először közösen elénekelték a Grundot, majd pedig a Himnuszt. Törley Katalin bejelentette, hogy bár a színpadot este 10 után elbontják, ők maradnak virrasztani a Kossuth téren. A státusztörvény vitája még ekkor is ment a parlamentben.

Mit tartalmaz a státustörvény, és miért nevezik bosszútörvénynek?

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Ebben szó van a bérrendezésről és a teljesítményértékelés bevezetéséről, de

a legfontosabb változás, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.

A törvénytervezet eredetileg azért kapta a bosszútörvény nevet, mert kritikusai szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
Rendkívüli felmentés okainak lazítása, átvezénylés másik iskolába, elrendelhető helyettesítések növekedése – csak néhány pont, amit a szakszervezetek és a szakmai szervezetek kifogásolnak a javaslatban. Itt írtunk részletesen a státusztörvény tartalmáról.

A kormány rendre azzal reagál ezekre a kritikákra, hogy a státusztörvénnyel személyre szabott jogállást kapnak a pedagógusok, ami a hivatás elismerését szolgálja. A kormány szerint eleget egyeztettek a szakszervezetekkel, ennek eredményeként több ponton is módosították a javaslatot.

Az oktatásért felelős Pintér Sándor belügyminiszter május 24-ére hívott össze egyeztetést a státusztörvényről. Ezen az ellenzéki pártok mellett a szakszervezetek és a civil szakmai szervezetek is részt vehetettek, de nem szólalhattak fel, Pintér egyedül a pártok képviselőivel állt szóba. Ők úgy jöttek ki az egyeztetésről, hogy „ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház.” Az egyeztetésről kikerült egy hangfelvétel, amin Pintér arról beszél, hogy küzd a pedagógusok béréért.

Egymást érték a tiltakozások az elmúlt hetekben

Az elmúlt hónapokban többször is tüntettek az oktatás helyzete és a státusztörvény. miatt. Legutóbb, június 5-én, vagyis pedagógusnapon az ADOM Diákmozgalom demonstrált a Belügyminisztérium előtt. Június 1-én Budapesten és 15 másik vidéki városban – többek közt Miskolcon, Szolnokon, Szegeden, Egerben és Szentesen tiltakoztak – a sokat kritizált státusztörvény ellen. Két nappal korábban a Sándor-palotánál, Novák Katalin államfő hivatalánál tartottak virrasztást, és éjfélkor Orbán Viktor 60. születésnapja alkalmából koccintottak.

Kevésbé volt békés a május 19-i megmozdulás, amikor a Fidesz Lendvay utcai székházánál feszültek össze a diákok és a rendőrök. Május 3-án tartották azt az elhíresült tüntetést, amikor a rendőrök könnygázzal és gumibottal léptek fel a Karmelitánál tüntető diákok ellen, többek ellen később eljárás indult. Videónk a tüntetésről: Miért baj az, ha pár gimnazista kap egy kis könnygázt?