Orbán Viktor születésnapjára koccintanak éjfélkor a diákok, akik Novák Katalin hivatalánál virrasztanak

A tüntetők továbbra is békésen beszélgetnek, csoportokban üldögélnek. Este nyolcra nagyjából negyvenen-ötvenen maradtak a Sándor-palotánál. A közvetítésünket így lezárjuk.

Egy ilyen közvetítéshez sok ember munkájára van szükség, így köszönjük, ha támogatni tudják a Telexet, hogy sok hasonló anyaggal jelentkezhessünk.

Az Ismerős Arcoktól.

Több végzős is kijött a Szent László Gimnáziumtól, akik arról beszéltek a Telexnek, nekik az osztályfőnökük mondott fel. Még pont le fogja őket érettségiztetni, de a diákokat ez nagyon felháborította. Másrészt azért is jöttek ki, mert nagyon aggasztja őket, mi lesz a következő generációval, ki fogja őket tanítani. Azt mondták, nemsokára hazamennek, nem maradnak éjszakára, mert azt látják, nem annyira népszerű ez a mai tüntetés, de szerda reggel talán visszajönnek. Egyikük hozzátette, talán azért nem jöttek ki többen ma, mert azt gondolhatták, esni fog.

Néhány tizenöt éves diák a Berzsenyiből, a Vörösmartyból és a Gyermekek házából jött a virrasztásra. Megegyezik a véleményük abban, hogy erősen függ az időjárástól, hányan mennek el az újabb és újabb tüntetésekre: szerintük télre leült a demonstrációk iránti érdeklődés, majd legutóbb, amikor a Fidesz székházánál voltak, megint sokan eljöttek. Szerintük az eseményekre sokszor nem jól, nem elég korán készítenek Facebook-eseményt a szervezők, amin változtatni kéne, és akkor még többen jönnének. Ma maradnak még egy darabig, de nem döntötték el, hogy itt töltik-e az éjszakát.

Mostanra nagyjából ötvenen maradtak a Sándor-palotánál.

Gajzágó József, az esemény szervezője és az Egységes Diákfront tagja a Telexnek azt mondta, kedden elsősorban a sátor felállítását tervezik, illetve éjfélkor koccintani fognak Orbán Viktor születésnapjára – a miniszterelnök ugyanis szerdán lesz 60 éves.

Ezután a diákok átvirrasztják az éjszakát itt, a Sándor-palota előtt, reggel fél nyolc körül pedig reményük szerint át tudják adni Orbánnak a borostyánkoszorús sárga munkavédelmi sisakot. Szerda estére filmvetítést is terveznek, a Fekete Doboz Civil technikák című doksiját, ami a Fideszről szól.

A legutóbbi tüntetés május 19-én volt, a hivatalos program után a tömeg végül a Fidesz-székház közelében kötött ki a budapesti Lendvay utcában. Itt a diákok dulakodtak a rendőrökkel. A rendőrség már rögtön a tüntetés után azt állította, agresszív, erőszakos tüntetők törtek rájuk, akik termoszt, csavart és zászlórudat is dobtak a rendfenntartókra.

A helyszínen készült videónkban viszont több tüntető is arról számolt be, hogy a gerincüket, veséjüket ütötték a rendőrök, illetve sokkoló is előkerült a tömegben a rendőrség részéről. Utóbbit a rendőrség azzal magyarázta, hogy egy rendőr csak azért próbálgatta a sokkolót, hogy lássa, működik-e.

Van, aki transzparenssel érkezett a Sándor-palotához. A fotón szereplő fiú az Óbudai egyetem végzőse, a lány pedig már diplomázott máshol, de rendszeresen járnak a közoktatás helyzetével kapcsolatos eseményekre.

Solt János és felesége süteményt hoztak a tüntetőknek. Elmesélték, hogy öt gyerekük és 13 unokájuk van, akik mind a közoktatás érintettjei, ketten gyógypedagógusok. Ezért döntött úgy a házaspár, hogy feljönnek a Várba.

Solt Jánosné azt mondta, az egyik unokájuk éppen most tett emelt szintű érettségit kémiából és biológiából, de mivel a Kölcsey diákjaként elvesztette fontos tanárát, Palya Tamást, kénytelen volt magántanulóként folytatni a felkészülést. Ez önmagában ok lehetett volna, hogy a férjével a diákok és tanárok ügye mellé álljon, de két gyógypedagógus gyerekük helyzete is riasztó: nagyon nehéz munkát végeznek kevés pénzért. A házaspár három unokája is külföldre ment tanulni, részben az itteni állapotok miatt. A nő azért hangsúlyozta, hogy férjével akkor is itt lennének, ha nem lennének családilag sokszorosan érintettek az ügyben.

Ahol épp egy sátrat állítanak fel a diákok. Főképp fiatalok vannak a helyszínen.

Az oktatásért is felelős belügyminiszter május 24-én az ellenzéki pártokkal egyeztetett a státusztörvényről. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Ők viszont nem szólalhattak fel, csak a politikusok.

A Telex birtokába jutott hangfelvétel szerint Pintér Sándor itt arról beszélt, küzd a tanárok béréért, majd egy Popper Péter idézettel írta le, szerinte milyen a jó pedagógus. Ez úgy hangzik, hogy „akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül”.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormány ezzel a törvénnyel akar bosszút állni a pedagógusokon és a diákokon.

Több bevezetni tervezett változtatásról eddig is lehetett hallani, és írtunk is ezekről részletesebben: ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése. Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. A törvény elfogadásával a tanévet július 15-ig meg lehetne hosszabbítani, a heti munkaidő pedig növekedhetne: a 48 órát nem haladhatná meg.

Jámbor Andrásék eseményének vége a Markó utcában, közben a diákok már virrasztanak a Sándor-palotánál. Ennek a tüntetésnek a neve: „Ne írd alá a bosszútörvényt, Kata!” Ezzel kérik Novák Katalin államfőt, hogy ne írja alá a státusztörvényt.

A Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője, a Párbeszéd-Zöldek frakciójában politizáló Jámbor András szintén arról beszélt, új végrehajtási törvényt kell írni, mert a jelenlegi egész egyszerűen „rossz”. Jámbor szerint a mai végrehajtási rendszert nem lehet demokratikusnak és igazságosnak nevezni, ha közben pénzért lehet pozíciókhoz jutni – több végrehajtó ugyanis már beismerte (és már el is ítélték őket) a bíróságon, hogy pénzt adtak Schadl Györgynek, cserébe azért, hogy őket pozícióba rakják.

Az épp születésnapját ünneplő Bíró Ica előbb arra kíváncsi, a közönségből ki ismeri a devizahiteles és a kilakoltatási sztoriját, majd azt mondta: „Akkor élünk jól, ha mindenki jól van. Nem az a bűn, ha valaki gazdag, tisztességes munkával, de más kárára gazdagodni Isten előtti főbűn”. Majd megkérdezte: „miért is vettük fel ezt a deviza szart? Mert forintot nem adtak”. Ezután hosszasan beszélt a saját ügyéről.

Az eseményen az LMP-s Bakos Bernadett is felszólal. Szerinte a Fidesz nem a magyar emberek érdekeit képviseli, hanem a nagytőkésekét, és a kormány rengeteg pénzt költ arra, hogy a hazugságait elfedje. A képviselő szerint a tőkésosztály egyik képviselője Schadl György, aki viszont most lebukott, és egy pillanatra be lehetett látni a színfalak, a hazugság mögé, mondta. Bakos szerint Schadl „nyerészkedett azokon az embereken, akik a szakadék szélén egyensúlyoztak”, közben meg nem volt olyan tudása, amivel nagy vagyonra tehetett volna szert – csak a korrupcióval, ebben pedig a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár segítette.

Pár pillanatig pfujoltak és fütyültek a résztvevők, miután elhangzott, hogy üdvözöljék a végrehajtói kar új elnökségét – mivel Schadl György utódja Varga Judit volt egyetemi évfolyamtársa lett, és az új elnökségbe épp azokat a jelölteket választották meg, akikről egy levél szerint állítólag Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesével is egyeztettek.

A Párbeszéd-Zöldek országgyűlési képviselője, Berki Sándor arról beszél, akinek az elmúlt 30 évben adóssága volt, csak annyi segítséget kapott, hogy azt mondták neki: „megértünk”. Szerinte a végrehajtás ma a legnagyobb probléma Magyarországon, de az összefügg a hitelből mindent megvehetsz ígéretével és az alacsony fizetésekkel, amelyekből ezeket a hiteleket nem lehet kifizetni. Berki szerint új végrehajtási törvényt kell írni, de javasolja még a jogorvoslati rendszer reformját, az objektív elévülési rendszer bevezetését és az ingyenes állami jogsegélyt is.

Arról is beszél, korábban gyári munkásként a teljes fizetését devizahitel-törlesztésre kellett fordítania, és a felesége fizetéséből éltek ketten. A helyzet kialakulásához szerinte az vezetett, hogy a politikusokat nem vonták felelősségre.

A tüntetés elején Schultz Nóra, a Szikra elnökségi tagja és Lestyán Attila színész egymásnak adják a szót. Arról beszélnek, a Schadl–Völner-pernél messze több a teendő: fel kell számolni a végrehajtói maffiát. Ez az ügy szerintük „a politikai rendszerünk legmélyebb hazugságaira mutat rá, és puszta színházi produkció”, amiben egyelőre nem látszódik, hol kezdődik Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke, és Varga Judit, az igazságügyi miniszter.

Azt ígérték, a keddi tüntetés az első közös lépés a „végrehajtói maffia” lebontásához, de több ilyen esemény lesz.

A tüntetésén:

A Szikra Mozgalom öt órára meghirdetett tüntetésének helyszínén, a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épülete előtt a kezdés környékén körülbelül 70-80 ember várakozik. A környező utcákban rendőrök vannak, de minden nyugodt.

Kedden újra tüntetést tartanak a diákok az oktatásért Budapesten. A tervek szerint a demonstrálás este 6-kor kezdődik, és a Karmelitánál fognak virrasztani.

Előtte viszont a Szikra Mozgalom és Jámbor András tüntet délután 5-től a Fővárosi Törvényszék előtt, hogy „igazságot követeljenek a végrehajtások áldozatainak”. Szerintük ugyanis fel kéne számolni a „végrehajtói maffiát”, az úgynevezett Schadl-Völner-per pedig csak egy kirakatper.