Nem engedték át a Lánchídon a tüntető diákokat a rendőrök, a rakpartnál egyesével igazoltatták őket

Most már úgy tűnik, tényleg véget ért a tüntetés, ezért lezárjuk a közvetítésünket.

„A rendőrség azonosította a jogellenes gyűlés szervezőjét, egy 23 éves budapesti férfit, akivel szemben gyülekezési joggal visszaélés miatt feljelentést tesz” – osztották meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán.

Mindenkit egyesével igazoltattak a rendőrök a Széchenyi rakpart Markó utcai lehajtójánál.

„Rendőrállam, nem jogállam” – skandálja a tüntető diákok egy csoportja, akik leültek a földre. Legalább ötször annyi rendőr állja körül őket, mint ahányan vannak.

A rendőrök a rakparton sétáló turistákat is igazoltatják az Olimpia parknál. Egy ukrán anyuka tört angolsággal próbálja megtudni a rendőröktől, hogy mi történik.

„Demonstration against the government – mondta neki az egyik rendőr. Végül megérkezett egy másik rendőr, és leállították a turisták igazoltatását.

Két videóval is bejelentkezett a rendőrség a vonulásról. Az elsőben azt jelentették be, hogy a vonulók célja ismeretlen.

A másikban pedig az igazoltatásokat.

A rendőrök körbezárták a tüntetőket, és csak azt engedik ki, aki már túl van az igazoltatáson. A diákok egy csoportja leült a földre a körbezárt területen.

Pécsen is délután 5 órától gyülekeztek a tüntetők a város főterén. A Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás az elmúlt hetekben néhány fő részvételével zajló zebraszerdákat szervezett, ez a második nagyobb akciójuk volt. Az első, tavaly novemberi rendezvényük után nem sokkal az esemény egyik arca, Tölgyfa Gergely a pedagógusi pálya elhagyására kényszerült.

A gyülekező tömegben sokan voltak azon szülők közül, akik múlt csütörtökön a hosszúhetényi általános iskolát elhagyó tanítók miatt tiltakoztak.

A tüntetőket Pintér Sándor különböző oktatásra és a pedagógusokra tett megjegyzéseivel, idézeteivel melegítették be. Ezután egy hamis királyról szóló tanmesét adtak elő, és a ChatGPT demokratikus oktatásról szóló válaszát olvasták fel.

Az egyik főszervező oktatással kapcsolatos májusi híreket sorolt, amik a tanárhiányról, a kormány oktatáshoz való viszonyáról és a tiltakozó diákok elleni rendőri erőszakról szóltak. Ezután kiállították Pintér Sándor bizonyítványát, amivel a nagyjából 1500 fős tömeg a pécsi tankerülethez vonult. Itt is néhány percig skandáltak a Színház téren alig elférő tüntetők, majd a rendezvény nem sokkal hét után véget ért.

A rendőrök megállították és körbezárták a tüntetőket a Széchenyi rakparton az Olimpia park mellett. Azt mondták egy tüntető kérdésére, hogy mindenkit igazoltatni fognak, azt azonban nem árulták el, hogy miért. Csak az mehet ki a rendőri körből, aki túl van az igazoltatáson. Nagyjából 80-100 ember lehet még a helyszínen, miközben komoly rendőri erősítés érkezett.

A Parlament előtt az oktatási tüntetések jelképévé vált felkiáltójelet formázott a tömeg. A Kossuth tértől aztán elindultak a Jászai Mari tér felé.

A József Attila utcától gyorsan átértek a tüntetők a Kossuth térre, ahol rendőrsorfal várta őket.

Úgy tűnik, nem ért véget a tüntetés a Belügyminisztérium épületénél. Nagyjából kétszáz tüntető elindult az Akadémia utcán a Parlament felé, miután a rendőrök nem engedték fel őket a Lánchídra.

Helyszíni tudósítóink szerint már csak egy maroknyi tömeg maradt a Belügyminisztérium épülete előtt a József Attila utcában. A tüntetés véget ért, lezárjuk közvetítésünket.

A „Ki nem ugrál, Pintér Sándor” rigmusra ugrálni kezd a tömeg a József Attila utcában, majd a Kossuth Lajos azt üzente című dalt kezdik el énekelni. „Fizessétek meg a tanárainkat” – követelik a kormánytól. „Pintér, takarodj, vidd az összes haverod.”

Zúg a „Mocskos Fidesz”, a „Pintér Sándor, a kurva anyád”, miközben matricákat dobálnak a levegőbe. Több százan vannak még a Belügyminisztérium épülete előtt. Azt nem tudni, Pintér Sándor bent van-e.

„A csend nem rend” – szól a következő rigmus, miközben valaki azt is felvetette, hogy menjenek be az épületbe.

„Elegünk van!”, „Nincs tanár, nincs jövő!”, „Pintér, takarodj!”, skandálják. A hangulat kissé felforrt, mióta megjelentek a rendőrök a matricázóknál.

A városban délután öt órára több száz ember gyűlt össze a Dugonics téren, majd a tömeg skandálva vonult végig a belvároson, elhaladva a Móra Ferenc Múzeum előtt a Széchenyi térig.

„A Rétvári hazudik, a tanár nem alkuszik”

– kiabálták a tiltakozók. A felszólalásokat a szegedi tüntetéseken rendszeresen szereplő pedagógus, Erdélyi Eszter kezdte azzal, hogy embereket lát, akik kiléptek a mátrixból és változást akarnak. „Szegediek, magyarok a Tisza partján! Tegyünk valamit együtt!” A további felszólalók mind hangsúlyozták, hogy szerintük óriási eredmény, hogy eddig még nem került bevezetésre a státusztörvény, és a tavaszi parlamenti ülésszakból már csak tizennégy nap van hátra, ennyit kell kibírni. A szegedi tankerület elnökét is meghívták a demonstrációra, de választ nem kaptak tőle, nem jött el, amit a tömeg „Hol vagy, Juci?!” skandálással értékelt. A megmozdulásra a szervezők szerint közel kilencszázan jöttek el.

Matricázni másztak fel, de nem maradhattak. Pár embert igazoltatnak is a rendőrök.

Teleragasztották matricákkal a Belügyminisztérium épületének oldalát.

Törley Katalin bejelentette, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért. Arra kérte a résztvevőket, hogy a matricákat ragasszák ki minél több helyen a városban. „Le a diktatúrával” – zárta a tüntetést Törley.

Budapest mellett 15 vidéki városban tüntetnek a noÁr Facebook-oldala szerint: Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szombathelyen, Szentesen, Veszprémben, Nagykanizsán, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Balassagyarmatban, Szolnokon, Egerben és Nyíregyházán.

Törley Katalin fenyegetve, lenézve, kisemmizve érzi magát pedagógusként. „Kicsit elhasználódtam, miközben másoknak 100 százalékot nyújtok magamból, a tudásomból. (…) Bántalmazó kapcsolatban élünk a felelős minisztériummal, a megoldási szándék legkisebb jele nélkül. Egyre inkább el vagyunk lehetetlenítve, fulladunk. Levegőt!”, mondta.

A kirúgott kölcseys tanár és a Tanítanék Mozgalom alapítója arról is beszélt, „ez a kormány azt állítja, nemzetünk szabadságszerető, forradalmi hangulatú, családbarát, számára legfőbb érték a gyermek. De 13 év kormányzás után ez a kormány képtelen volt az gyerekeket érintő oktatás területén bármilyen előrelépést tenni. Ez szégyen. (…) 13 éve harcban állunk Brüsszellel, mégis onnan várjuk a pénzt. Szégyen”. Ahogy szerinte az is szégyen, hogy a szülőket vajmi kevéssé érdekli, mi történik az oktatókkal, mert akkor ezeken a demonstrációkon több millióan tüntetnének.

Ezután azt kérte, egy levegővétel után mindenki kiáltsa ki, milyen sérelmei vannak. Ő maga azt kiáltotta, „elvettétek a munkámat”. Ezután „elegünk van” skandálásokba kezdett a tömeg.

Törley arról a találkozásról is beszélt, ami Pintér Sándor és az ellenzéki képviselők között történt, amin a belügyminiszter Törley szerint „puncsban tapicskoló” volt. Törley ezután azt kérte a tüntetőktől, folytassák, vigyék hírét a megmozdulásoknak és a státusztörvény tervezetének, az ezekről szóló szétosztott matricákkal pedig legyen tele a város és az ország.

Június 5-én előbb pedagógusnapi gálát tartanak, délután 4-től pedig az Oktogonról vonulnak a Belügyminisztériumhoz, jelentették be most az eseményen.

Évtizedes probléma az oktatásban a szegregáció – mondta Horváth Viktória, roma aktivista, a Polgár Alapítvány az Esélyekért munkatársa.

Arról beszélt, hogy ma a roma gyerekek 61 százaléka tanul elkülönítve Magyarországon. A roma gyerekeket kirekesztik, és szándékosan közmunkásnak, gyári munkásnak akarják nevelni – fogalmazott Horváth, aki szerint ez olyan károkat okoz emberi sorsokban, amit generációkon át cipelnek.

A gyerekek már az óvodákban megtapasztalják a rendszerszintű szegregációt szerinte: van olyan település, ahol az óvodában külön bejáratot kell használnia a roma gyerekeknek. „Esélyegyenlőség nem létezik – mondta Horváth. „Segítséget sem a szülő, sem a diák nem kap ebben a rohadó rendszerben.” A gyerekeknek joga van az inkluzív oktatásra – tette hozzá. „Szeretnék egy szabad országban élni, ahol nem kell félnem attól, hogy bántani fogják a gyerekemet származása miatt.”

A József nádor térnél áll egy fiatalokból álló kisebb csoport, akik babakocsis gyerekkel jöttek ki a tüntetésre, ezért csak ott tudtak megállni, ahol kevésbé hallható, ami a színpadon történik. Azt mondják, a jelenlét a fontos, és bár egy ilyen rendszerben nem lehet pontosan tudni, mi befolyásolja a hatalom döntési mechanizmusait, szerintük a demonstrációk közrejátszhattak abban, hogy a státusztörvényt is módosították az eredeti elképzeléshez képest. Itt a megszólaló fiatal férfi a május eleji módosításokra célozhatott, ami a röghöz kötésről szól.

„Tanár vagyok, immár öt éve. Ráadásul egy kihalófélben lévő faj utolsó példányai közül egy: fiatal, kémia szakos, férfi” – mondta Tóth Bence, biológia-kémia szakos tanár, aki a pedagógusok alacsony fizetéséről és anyagi megbecsültségéről beszélt.

Azt mondta, a kezdő tanári fizetésből egy külvárosi lakást tud bérelni ismerősétől, és a boltban át kell gondolnia, mit tud megvenni. Vajon mennyi ideje jut egy pedagógusnak a diákjaira, ha az alapszükségleteit nem tudja fedezni? – tette fel a kérdést.

„Szeretnék saját lakást, családot, megélhetést, de ez már a jelenlegi körülmények között sem lehetséges”

– fogalmazott, hozzátéve: a státusztörvény bevezetése után már egy tüntetésen sem szólalhatna fel retorziók nélkül. „Jelenleg még tanár vagyok. Mondjátok meg, szeptembertől mi a franc legyek?”

Perlaki-Borsos Noel és Mészáros Bence, az Egységes Diákfront elnökségi tagjai léptek a színpadra.

Mészáros arról beszélt, elegük van abból, hogy a közélet nem szól másról, csak a kizsákmányolásról, és abból is, hogy mindennap éhbérért küzdenek a tanárok, vasutasok, mentősök vagy a tűzoltók. Az is zavarja őket, hogy a parlamentben „bűnözők ülnek ma is, akik mindennap hazaárulást követnek el”. Mészáros szerint „ez a rendszer mindennap megpróbál minket ellehetetleníteni, de azt elfelejtik, hogy meg fogunk küzdeni a szabadságukért és a hazáért. Lelkiismerete leszünk ennek a rendszernek”.

Perlaki-Borsos ehhez hozzátette, ‘48-ban és ’56-ban vajon azért küzdöttek a magyarok, hogy ma „csendben tűrjük a kifosztásunkat? Hogy a Várban piócák dőzsöljenek? Hogy kisajátítsák a mi sikereinket, a saját nemzetünket? Legyen hangos újra a »Talpra, magyar!« Takarodjon el a Fidesz, takarítsuk el Orbán Viktort, de ordítva, amíg az unióban vagyunk!” Szerinte nem lehet olyan, hogy valaki magát kereszténynek hazudva nyomorba taszítson másokat, vagy tudatosan butítsa a népét, miközben ő maga aranykanállal eszi a pacalt.

Balassagyarmaton nagyjából nyolcvanan tüntetnek a város főterén: többségében idősek, a fővárosi tüntetésekhez képest feltűnően kevés diák. A résztvevők közül többen azt mondták a Telex helyszíni tudósítóinak, hogy sokan félnek kijönni egy tüntetésre, ezért nincsenek szerintük többen.

A szakmaiságot nem írhatja fel az ideológia, mindegy, hogy melyik oldalon állsz – mondta Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója, aki Örkény Istvánt idézte felszólalása elején. „Hiszem, hogy győzni fog a szakmaiság.”

„Az nem lehet, hogy elhivatott embereket veszítünk el, és katonáknak gondoljuk a pedagógusokat”

– fogalmazott a színművész, és köszönetet mondott a lányait tanító tanároknak.

Arról beszélt, a Radnóti Színház idén 14 fontos társadalmi kérdésre fókuszált, és ebből három igazán kétségbeejtő helyzetben van: a tanárok helyzete, az oktatás jövője és a fiatalok elvándorlása. A 24. órában vagyunk szerinte, hogy a döntéshozók visszavonják a státusztörvényt. Ma még fel lehet szólalni, és ezt meg is kell tenni.

„Minden nép felelős a saját hőseiért és áldozataiért, (…) a saját győzelmeiért és a vesztességeiért – idézett a Futótűz című előadásból. – Mindenben elbuktunk, de ezt az egyet talán még megmenthetjük: a méltóságot.”

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom tagja azt mondta, már több mint 75 ezren írták alá a státusztörvény ellen indított petíciót. Azért vagyunk itt a Belügyminisztériumnál, hogy újra elmondjuk: felforgatná a státusztörvény az oktatási rendszert, és semmilyen pozitív változást nem hozna – mondta.

Hajdu Steve hozzátette: azért is vannak itt, hogy felszólaljanak a rendőri erőszak ellen.