„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból

A Pécs melletti Hosszúhetény szépségének köszönhetően nem csak ismert, kedvelt kirándulóhely és falusi vendéglátásban erős, de egy élhető település is. Erről árulkodik a növekedése: az elmúlt 15 évben egyre többen, 2021 óta már több mint 3500-an laknak itt. Nem kérdés, a falusi csokot itt költő fiataloknak az is vonzerőt jelent, hogy a helyi oktatási, nevelési intézményeknek jó a híre. Az óvodában nincs gond az utánpótlással, sőt. Az általános iskolába a környező kisebb településekről is járnak gyerekek, összesen több mint 300-an, így minden évfolyamon két osztályt tudnak indítani. Jövőre is.

Szóval, gyerek van elég, tanár már nem biztos.

Május 17-ig úgy tűnt, hogy nem lesz gond, de ezen a napon az iskolaigazgató e-mailben értesítette a leendő elsősök szüleit, hogy egyszerre mindkét induló osztály tanítónője bejelentette a távozási szándékát. A levél arra is kitér, hogy ennek korábban, még az iskolanyitogató alkalmak alatt sem volt előjele, és az iskola vezetése azon dolgozik, hogy megoldják a helyzetet. Ugyanakkor azt is elismeri az igazgató, hogy az oktatás jelenlegi helyzetében, és a bizonytalanságot tovább fokozó státusztörvény tervezetének tükrében döntésük érthető.

Az egyik érintett szülő elmondta, először sokkolta a levél, főleg az, hogy egyszerre ketten is elmennek. „Bizakodó vagyok, nem jutott eszembe máshová vinni a gyerekeket. Reménykedek, hogy megoldódik a helyzet, de azt is látnunk kell, hogy most elindult egy hullám és cselekednünk kell” – mondta. Egy idősebb diák anyukájaként azonnal jelezte a másik osztály szülői csoportjában a problémát.

A szülők gyertyagyújtást, beszélgetést szerveztek az iskola udvarára, a vezetőség pedig engedélyezte a csütörtöki akciót. Ezen a település méretéhez képest sokan, nagyjából negyvenen jelentek meg, nagyrészt szülők, de tanárok is. Utóbbiak többnyire kettős szerepben, hiszen az ő gyerekeik is jellemzően a hosszúhetényi általános iskolába járnak.

Az egyik szervező szülőnek, Haindrich Henriettának a legidősebb gyereke már negyedikes, a középső pedig jövőre kezd. Szerinte bizonyára meg fogják oldani a dolgot az iskolában helyettesítéssel vagy ki tudja milyen módszerekkel. „De nem csak ez a gond. A nagyfiúnk miatt látjuk a szaktanárok hiányát is. Rettenetesen le vannak terhelve a pedagógusok és a tankönyvek is borzalmasak” – mondja és sorolja a példákat is. Henrietta néhány nappal ezelőtt telefonon beszélt az országgyűlési képviselőjével, Hargitai Jánossal (Fidesz–KDNP) és elmondta neki az aggályait.

A képviselő a kormányzati kommunikációs paneleket mondta fel vagyis brüsszelezett, de megígérte, hogy „rááll az ügyre”.

Egy másik szülő Kalányosné Kiss Gyöngyi is bizakodó, de nagyon mélyen elszomorodott. „Háromgyerekes anyukaként minden szipi-szupi otthon, folyamatosan pörgök, nincs időm hírekre, de most megálltam, és még jobban elszomorodtam. Mi lesz 3-6-10 év múlva?” A szülő nem szeretné, ha a gyerekeknek az iskola a nyűglődésről, kínlódásról szólna.

A szülői közösség Bári Valter mérnököt kérte fel, hogy vezesse az eseményt, szóljon a résztvevőkhöz. „Beugrással szaktanárokat sem lehet helyettesíteni, az alsósoknál a tanítónéniket pedig végképp nem” – mondja a hosszúhetényi mérnök, akinek a gyerekei ide járnak és a felesége az intézmény gyógypedagógusa. „Nem tetszik az a leszalámizás, ami az országban zajlik. A tanárok célkeresztbe állítása pedig azért is fájdalmas, mert nem egy harsány, magáért könnyen kiálló rétegről van szó.

Ráadásul, a szemétszállítókkal ellentétben, a felgyülemlett problémahalmaz nem gyorsan válik láthatóvá, de évtizedekig tartó hatása lesz.”

A rövid beszéd után a szülők is hozzászólhattak. Az iskolában a legtöbben bíznak, de az oktatási rendszerben nem, ezért arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy mit tehetnek, kihez fordulhatnak, ha problémákat tapasztalnak. „Ne csak mi tudjuk, hogy baj van, mondjuk el mindenkinek” – javasolták. Ezután gyertyákat gyújtottak és közös fotó is készült, de majd hosszan beszélgettek az oktatás állapotáról, és a cselekvési lehetőségekről.

Kerestük az iskola igazgatóját, hogy hogyan tudják átszervezni az iskola működését a tanárhiányból fakadó problémák áthidalására, de az igazgató a jelenlegi helyzetben nem kívánt nyilatkozni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ elnökségi tagja a Telex megkeresésére azt mondta: az iskolaigazgatóknak nem tiltják kifejezetten, de „nem ajánlják” a tankerületi központok, hogy „politikai kérdésekben” nyilatkozzanak. „Ezzel sokszor mi is küzdünk, az intézményvezetők nekünk sem nagyon szeretnek válaszolni. Ugyanakkor, úgy gondolom, hogy ezek elsősorban szakmai, szakpolitikai, oktatáspolitikai és nem pártpolitikai kérdések” – teszi hozzá.

Megkerestük Csörnyei Lászlót, Hosszúhetény polgármesterét is, aki pletykákból értesült arról, hogy két tanítónő is otthagyja az iskolát, ezután tájékozódott az ügyben. A települést 2010 óta vezető Csörnyei is úgy látja, hogy a falu egyik vonzereje a jó oktatás, fontos témának tartja, éppen ezért egy bölcsőde építése is zajlik. Ugyanakkor, úgy tudja, a két tanítónő pótlása már folyamatban van, és nagyon bízik benne, hogy megnyugtatóan rendeződik az ügy.

Megkerestük a Pécsi Tankerületet is. Tóth László Ákos, tankerületi igazgató péntek reggel kérdésünkre annyit írt: „értesülései tévesek, ugyanis a hosszúhetényi iskolából a Pécsi Tankerületi Központhoz egyetlen pedagógus sem jelentette be a távozási szándékát”. Illetve, azt is hozzátette, hogy amennyiben ez megtörténik, a megüresedett álláshelyeket a nyár folyamán meghirdetik. Ugyanakkor, a közszolgálati állásokat hirdető portálon már megtalálható egy felhívás a hosszúhetényi általános iskola tanítói pozíciójára, aminél ott szerepel a pécsi tankerület neve és logója is. És, aminél a publikálás tervezett időpontjaként május 18. szerepel, vagyis az azt követő nap, hogy a szülőket értesítették a tanítók távozásáról.

Ezzel kapcsolatban tisztázó kérdéseket küldtünk a tankerületnek, ha válaszolnak, akkor beszámolunk róla. Információink szerint az egyik tanítónő a tegnapi napon hivatalosan is kezdeményezte a szerződésének a közös megegyezéssel való megszüntetését, míg a másik ezt várhatóan jövő héten teszi meg.

Korábban már több tüntetést is tartottak Budapesten a pedagógusokat érintő státusztörvény tervezete miatt. Ez megszüntetné a tanárok közalkalmazotti jogviszonyát, korlátozná a tantestületek döntési jogát, jelentősen megváltoztatná a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Pedagógusokat képviselő szakszervezetek szerint a jogszabálytervezet miatti bizonytalanság csak fokozza a pályaelhagyást.

Eddig több mint négyezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a törvényt, akkor beadja a felmondását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre egy korábbi kormányinfón azt mondta: ez csak az aktív pedagógusok 3 százaléka, és nem érdemes addig a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvényjavaslatot be nem nyújtják a parlamentnek. A tervezetről Pintér Sándor belügyminiszter egyeztetést is tartott az ellenzéki pártokkal, amely előtt azt hangsúlyozták, hogy az eredeti tervezethez képest a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások után a kormányzat 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját. Az ellenzéki pártok a tárgyalás után úgy nyilatkoztak: a BM-ben nem szakmai megbeszélés zajlott, hanem egy politikai bábszínház

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.