„Elég a Belügyminisztérium meséjéből”: diákok tüntettek a Belügyminisztériumnál a tanárokért

Hétfőn délutánra az ADOM Diákmozgalom szervezett tüntetést Budapesten. „Most egy pedagógusnapi kiállás keretében megmutathatjuk, hálásak vagyunk tanárainknak, együtt érzünk velük. Ezen a délutánon a tanároké a főszerep: a fokozódó indulatok közepette lassítsunk le egy kicsit, és ünnepeljük őket!” – írták az esemény Facebook-oldalán. A tüntetők 16:30-tól gyülekeztek az Oktogonon, onnan a Belügyminisztérium épületéhez vonultak, ott voltak a beszédek.

A tüntetés hivatalos kezdetekor, délután fél 5-kor körülbelül kétszázan gyülekeztek az Oktogonon, többségében diákok. A tüntetők a járdán álltak, ahol egy molinót helyeztek a földre, ezen bárki üzeneteket írhatott a tanároknak. Az egyik szervező azt mondta: a molinót el fogják vinni a Belügyminisztérium épületéhez.

Délután 16:45-kor indult el a menet, az Andrássy út egyik oldalát zárták le a rendőrök, itt vonulnak a diákok. „Nincs tanár, nincs jövő”, „fizessétek meg a tanárainkat” és „szabad ország, szabad oktatás” skandálásokkal vonultak az Andrássyn. Többen buborékokat fújtak, volt, aki dobbal érkezett. A tömegben kint volt a PDSZ, ők zászlóval jöttek, matricákat is osztogattak.

„Gyertek velünk!” – kiabálta a tömeg. A diákokat a Nagymező utca sarkán megállították, hogy átengedjék a trolikat. Több százan gyűltek össze a vonulás alatt.

Az „Ünnepeljük meg a tanárainkat”-tal egy új rigmus is felcsendült a tüntetésen, mivel ez volt a demonstráció lényege is: hogy pedagógusnap alkalmából kiálljanak a diákok a tanárokért. A diákok nagyjából negyed 6 körül érkeztek meg a Belügyminisztériumhoz. Itt egy kisebb színpad várta őket, szólt a zene.

A Belügyminisztérium mesedélutánja

Beszédek következtek a vonulás után, felszólalt például a Magyar Anyák képviselője, a PDSZ és az ADOM Diákmozgalom is. A Belügyminisztérium épülete, ahogy az eddigi tüntetéseken, úgy most is egy kötéllel volt elkerítve, így a tüntetők az előtte lévő járdára sem mehettek fel. A tüntetésen nem voltak sokan, a színpad előtti rész nem telt meg.

„Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat”

– mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos. Bozai azt is mondta, a szülei után a pedagógusaitól tanulta a legtöbbet. Azért vannak ma itt, hogy őket ünnepeljék. Bozai Ákos szerint a tanárok sokszínű tudást adnak nekik, nemcsak a tananyagot, hanem a magánéleti problémákat is meg lehet velük beszélni. „Köszönjük” – zárta beszédét.

A PDSZ-től Tarnai Katalin arról beszélt, hogy most már nem külön oldalon állnak a tanárok és a diákok, „most már egy oldalon állnak”, egy olyan közösségben, amihez szülők, nagyszülők is csatlakoztak. „Lehetséges, hogy ez az utolsó közalkalmazotti pedagógusnap az életemben” – folytatta Tarnai a státusztörvényre utalva. Tarnai hozzátette, nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.

„Fontos, hogy legalább mi legyünk valamilyen kontroll, hogy segítsük a törvénykezést. Fontos, mert a jogértelmezés nem egyértelmű dolog”

– fogalmazott.

A Belügyminisztérium közlésére, miszerint soha nem látott fizetésemelést kapnak majd a pedagógusok, Tarnai azt mondta: „Azt gondolom, ennél minőségibb tervet kéne kapnunk ennek érdekében. Azt szeretném, ha ezt a mesedélutánt hagynánk.” Beszédét azzal zárta, hogy a pedagógusnap „eddig csak jelkép volt, egy szál virág”, de most már igazi összetartást lehet érezni.

Pál Alexandra szintén a PDSZ-től azzal a kérdéssel kezdte beszédét, hogy „tényleg ilyen pedagógusnapot akarunk-e magunknak?”.

„Több mint másfél éve semmibe vesz a kormány, nem hallgat meg minket. Másfél éve fenyegetnek, kirúgnak minket és most a státusztörvénnyel még nagyobb nyomorba akarnak taszítani”

– fogalmazott Pál, aki arról is beszélt: azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”. Azt mondta, szeretnék, ha a pedagógus szó nem válna szitokszóvá, és azt is, ha a bankoknál ők is hitelképesek lennének. „Ha sikerül visszavonni a státusztörvényt, akkor is ott leszünk, mint másfél évvel ezelőtt” – mondta Pál Alexandra.

„Érdekes, ugye? Pedagógusnapon azt skandálni, hogy elegünk van” – folytatta Pál, aki szintén a tanárok és diákok kapcsolatát emelte ki: majd azt, hogy a munkáltató és a fenntartó részéről viszont nem elég annyi, hogy hátradől a pedagógusnap után, hogy „ez is kipipálva”.

„A jelenlegi kormány célja, hogy a szakszervezetiséget teljesen ellehetetlenítse, a pedagógusok képviseletét pedig a földdel tegye egyenlővé”

– fogalmazott Pál Alexandra, aki szerint a Pintér által felvázolt ötletek a Kádár-kort idézik. A pedagógusok után szülők mondtak beszédet, Gönczy Andrea a Magyar Anyáktól, illetve Rácz Béla.

Gönczy Andrea pedagógusszülők gyerekeként nőtt föl, azt mondta: a szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. Szerinte ez az, ami a mostani rendszerből hiányzik. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”, mindezt azért, mert pár éve kimondták: baj van az oktatásban. Gönczy még mindig azt gondolja, ez az egyik legszebb hivatás a világon, a színpadon megköszönte gyermekkora pedagógusainak mindazt, amit érte tettek. Kíváncsian várja, hogy Magyarország kormánya mikor fogja önállóan megköszönni ennek a néhány ezer embernek a munkáját, akik még nem hagyták magukra a diákokat. A tanároknak azt üzente: „Hiszünk bennetek, és ha kiüresítették a sztrájkjogotokat, ti is üresítsétek ki szeptemberben az iskolákat.”

Rácz Trianonhoz hasonlította azt, amit a magyar kormány csinál a tanárokkal és az oktatással. A pedagógusok kivéreztetésével és az oktatás szétverésével Rácz szerint „a 21. század Trianonja történik” most, hiszen egy „más Magyarország született meg a szegény és roma gyerekek számára”. Rácz arról is beszélt, hogy bár a Belügyminisztérium Brüsszelre mutogat, ez a kötelezettségszegési eljárás miatt van, amiről azonban nem beszél a kormány. „Egy jó pedagógus szíve a cigány gyerekekért is dobog” – mondta Rácz, aki hozzátette, hogy egy jó pedagógus most „tüntetésekre is jár”. „Nincs tanár, nincs jövő!” – kezdte meg a skandálást Rácz beszéde után.

A szülők után a 15 éves Takács Lara lépett a színpadra az ADOM Diákmozgalomtól, aki arról beszélt: azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap”. Takács után a 14 éves Tyukody Ruben olvasta fel „Mit ünneplünk ma?” című versét a tanárokról.

A beszédek után tanárok álltak a színpadra, köztük a Kölcseyből kirúgott tanárok és felmondott pedagógusok is. A demonstrálók adtak nekik egy-egy szál virágot. Délután 6-kor Bozai Ákos lezárta az eseményt. „Ez az esemény békés volt, az ünneplésről szólt. Zárjuk le ezt békével” – mondta. Hozzátette: a Lánchidat „életveszélyre” hivatkozva lezárták a hatóságok, így azon nem tudnak átgyalogolni sem a demonstrálók.

„Folytatjuk!” – skandálták a diákok a tüntetés végén. A demonstráció után a legtöbben elindultak haza, vagy kisebb csoportokban beszélgettek a fűben.

Legutóbb június 1-én volt tüntetés az oktatásért

Legutóbb június 1-én volt tüntetés az oktatásért, akkor több mint ezren demonstráltak a fővárosban a Belügyminisztériumnál, az épületet matricákkal ragasztották tele a beszédek után. A tüntetés végén pár százan fel akartak menni a Karmelitához, de a rendőrök nem engedték át őket a Lánchídon. A rendőrség feljelentette a tüntetés utáni vonulás állítólagos szervezőjét, egy 23 éves férfit. Pécsen is több mint ezren tüntettek, Pintér Sándor bizonyítványát is kiállították. Szegeden több száz tüntető vonult végig a belvároson.

Az oktatás jövőjéért aggódó tanárok, diákok, szülők régóta azért küzdenek, hogy a pedagógusok jobban keressenek, kevesebb legyen a munkaterhük, és jobban megbecsüljék őket. A tiltakozás újabb hullámát az váltotta ki, hogy a Belügyminisztérium március 2-án közzétette a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” nevezett státusztörvény tervezetét. A státusztörvény bevezetésével megszűnne a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.

A belügyminiszter május 24-én az ellenzéki pártokkal egyeztetett a státusztörvényről. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Ők viszont nem szólalhattak fel, csak a politikusok.

A Telex birtokába jutott hangfelvétel szerint Pintér Sándor itt arról beszélt, küzd a tanárok béréért, majd egy Popper Péter-idézettel írta le, hogy szerinte milyen a jó pedagógus. Ez úgy hangzik, hogy „akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül.”