Pénteken a státusztörvényről vitáztak a parlamentben, nem közelítettek egymáshoz az álláspontok

Bár a vita még tart, de több mint nyolc órája indított élő közvetítésünket a státusztörvény egyeztetéséről a parlamentből most lezárjuk. Az álláspontok egyelőre nem közelednek egymáshoz, de reggel beszámolunk a fejleményekről. Köszönjük a figyelmet!

Közel nyolc óra után Maruzsa Zoltán államtitkár ismét felszólalt a parlamentben. Azt mondta, hogy Hollik Istvánhoz hasonlóan Hiller István felszólalására ő is mindig odafigyel, hiszen „mégiscsak vezetett egy minisztériumot”. Orosz Anna felszólalására úgy reagált: nincs olyan szabály, ami kőbe vésné, mikor kezdődik a tanítás, ez az iskolák jogkörébe tartozik. Érdemes szerinte megnézni, hogy az ő korosztályuk hány csatának a pontos dátumát tanulta meg, de tisztában van vele, hogy ma már a töredékére van szüksége a diákoknak. Ő is látja, hogy az iskolákban a pedagógusok ennél többet tanítanak, de ez is az autonóm döntésük, nem a kormányzat teszi kötelezővé évszámok ezreinek a megtanulását.

A pedagógusbérekről az államtitkár azt mondta: a teljesítménybérezés fogja tudni rendezni azt, hogy az iskolák a munkaerőt biztosítsák. Hiszen az igazgatók az alapján is mérlegelhetik a fizetést, hogy milyen munkakörű tanárra van szükség.

A vitán kétperces felszólalások következtek ismét. Hollik István, a KDNP politikusa szerint hét és fél óra vita után világossá vált, hogy az ellenzéket nem érdekli a státusztörvény, nem is olvasták azt. Úgy látja, egyetlenegy olyan felszólalás volt, ami nem volt telve gyűlölettel, ez Hiller István beszéde volt, de az sem a státusztörvényről szólt, hanem globálisabb témákat feszegetett. Így a képviselő szeretne már olyan tartalmi kritikát hallani, amire az államtitkár tudna reagálni.

Harangozó Tamás az MSZP politikusa felszólalásában azt mondta: ha ezt a törvényt az Országgyűlés így fogadja el, elzárják Magyarországot az uniós forrásoktól. Ugyanis a kormány aláírta, hogy nem módosítják a pedagógusok kárára a törvényt. Szerinte ha ez mégis megtörténik, akkor a kormánypárti képviselők lesznek személyesen a felelősek azért, hogy a tanárok magasabb béremelésére nem jön pénz az uniótól.

Orosz Anna, a Momentum képviselője is felszólalt 15 perces időkeretben a parlamentben. Szerinte a rendszer lassan mindenkit bedarál, a státusztörvény a maradék jó tanárt is el fogja üldözni. Ezután végigvette, hogy néz ki egy átlag nap az iskolában, ezek alapján a diákok körülbelül úgy élnek, mint a rabok. A képviselő nem érti, miért ne lehetne később kezdeni az iskolát, miért ne lehetne hosszabb az ebédszünet, miért ne lehetnének jó állapotban az épületek.

Szerinte a státusztörvény helyett ilyen kérdésekről kellene beszélni. Majd Révári Bence államtitkár körzetének lakójától olvasott fel egy levelet.

Tóth Endre felszólalása következett a státusztörvény vitáján. A Momentum képviselője úgy gondolja, hogy ha lenne Oktatási Minisztérium, akkor bizalmat kéne építenie az oktatás szereplőivel. De jelenleg az a helyzet, hogy a kormány nem hallgatta meg a pedagógusokat másfél éven keresztül, a követeléseikre pedig máig nem adtak világos választ.

A pedagógusok azt kérték, hogy 22 órában határozzák meg a heti óraszámukat, ehelyett most 24 órát javasolnak – mondta Tóth Endre.

Ismét kétperces felszólalások következtek, ahol Pósán László, a Fidesz képviselője, és Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus is felszólalt. Kunhalmi a Fidesz indítványára azt javasolta, hogy inkább ne 24 legyen egy tanár heti óraszáma, hanem 22-24. Éppen azért, mert így az alsós tanítóknak fix heti óraszámmal még nőne is a munkaterhe, hiszen nekik csak 22 órájuk van egy héten. Ebben kérte az államtitkár támogatását.

Tordai Bence a Párbeszéd-Zöldek képviselője is hasonlóan Fekete-Győrhöz a Kossuth-térről érkezett az Országház épületébe. Elmondta, hogy a tüntetők nagyon dühösek voltak, mert a kormánypárti képviselők nem hajlandók meghallani a szavukat, és nem mentek ki hozzájuk a térre konzultálni.

„Megígérem, hogy nem fog bántódásuk esni” – üzente Tordai a kormánypárti képviselőknek, majd felajánlotta nekik, hogy ha félnek, karon fogva kikíséri őket.

Mindeközben hivatalosan véget ért a Kossuth téren zajló tüntetés, bár még többen virrasztanak az Országház épülete előtt. A tüntetést szervező Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér azt mondta, hogy a hatalom most veri be az utolsó szöget a magyar közoktatás koporsójába.

A demonstrációról szóló tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.

Fekete-Győr András a Kossuth Lajos térről ment be az Országház épületébe, a Parlament előtt diákok, tanárok tüntettek délután óta. A Momentum képviselője „eléggé szánalmasnak” tartja, ami most folyik a parlamentben. Azt mondta, kint találkozott egy óvodapedagógussal, aki évekig dolgozott a pályán, de neki is fel kellett mondania.

„Engem a kint tüntető tanárok, diákok és szülők arra kértek meg, hogy hozzam be ide az ő hangjukat (…).”

Fekete-Győr ennek tett eleget, amikor pedagógusok leveleiből olvasott fel a fideszes képviselőknek.

Ismét kétperces felszólalások következnek a parlamentben. Szeberényi Gyula Tamás fideszes képviselő szerint Kálmán Olga, Sebők Éva és Hiller István képviselők semmi konkrétumot nem mondtak a státusztörvényről, ezért érdemben vitatkozni sem tudnak ezzel. Kálmán Olga válaszul erre úgy reagált: legközelebb ajánlja a képviselőnek, hogy a mondandója tartamára figyeljen, ne a hangja tónusára.

Brenner Koloman a Jobbik politikusa azt mondta: mi a pedagógusokat nem elbocsátandó cselédnek, hanem felelős értelmiséginek tartjuk. Szerinte az lenne a legjobb, ha a tervezetet visszavonnák.

Nincsen olyan pedagógus ismerősöm, akinek ne lenne másodállása, a fiatal pedagógus ismerőseim nem mernek családot alapítani, mert nincsen mire – mondta Sebők Éva, a Momentum képviselője a felszólalásában. Neki hét év alatt két osztályfőnöke és nyolc angoltanára volt. Majd hozzátette:

Ma pedagógusnak lenni egy hobbi, egy luxus.

A képviselő szerint ez a státusztörvény-tervezet Magyarország jövője elleni támadás, méghozzá egy „velejéig gonosz támadás”.

Az újabb kétperces hozzászólások után Kálmán Olga, a DK politikusa kapott szót hosszabban. Ő is azt mondta, hogy nem történt átfogó szakmai egyeztetés, hiába állítja azt a kormánypárt. Hazugság, hogy a státusztörvényt a pedagógusok többsége támogatta volna – mondta Kálmán Olga, aki szerint nem uniós forrásból kellene fedezni a tanárbéreket. Önök szerint a pedagógusok saját maguk ellenségei? – tette fel a kérdést utalva arra, hogy ha ez egy jó törvény lenne, akkor nem tiltakoznának ennyien ellene.

Önök folyamatosan hazudnak a pedagógusbérek emeléséről – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek politikusa a parlamentben. Majd egy kinyomtatott papírlapot emelt fel, amin más országokkal összehasonlítva lehetett látni a magyar pedagógusok bérét. 2019/2020-ban Magyarország a lista végén volt ezen a papíron, olyan országok előzték meg, mint Románia, Szerbia.

Zsigó Róbert fideszes képviselő a párbeszédes Szabó Rebeka felszólalására úgy reagált: van teljesítményértékelése a képviselőknek, ezt országgyűlési választásoknak hívják.

A párbeszédes Szabó Rebeka volt a következő felszólaló, aki szerint a státusztörvénnyel csak mindenkit magára haragít a kormánypárt, ezért nem érti, miért csinálják. Egyáltalán nem lenne erre szükség, a tanárok csak tanítani akarnak, a diákok túlnyomórészt tanulni akarnak – mondta a képviselő. „Ezért a törvényért a Holdról is látható elégtelent fognak kapni.”

Szabó Rebeka ezután sorra vette a fideszes politikusokat, akik alig szólaltak fel a parlamentben. Ezt párhuzamba hozta a pedagógusok teljesítményértékelésével: „Nézzenek magukba, és a saját teljesítményüket is méricskéljék hasonló mércével.”

Hiller István, az MSZP politikusa a vita menetének változtatását javasolta, mert az állandó összehasonlítás a múlt és a jelen között teljesen felesleges. Ehelyett azt tanácsolja, hogy a nehezebb feladatot válasszák: a jelent próbálják a jövőre kivetítve tárgyalni.

Ezután kitért a Fidesz-KDNP módosító indítványára, vagyis, hogy 24 órában állapítsák meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát. Itt megjegyzett egy különbséget: az általános iskolai alsós tanítóknak ez azt jelentené, hogy felemelik kettővel a tanóráik számát, mert nekik 22 óra a kötelező hetente. Ezért kérte a kormánypártot, hogy pontosítsa a módosító indítványát és adja be azt írásban, mert így nem egyértelműek annak részletei.

Pósán László, a Fidesz politikusa szerint „nagyfokú kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot” az, hogy mennyi javaslatukat elfogadták a szakmai szervezeteknek. Ezután váratlanul egy Trónok Harca hasonlat jutott eszébe a státusztörvényről, miszerint: „Senki nem elégedett, tehát jó kompromisszum született”.

Szabó Szabolcs a Momentum képviselője szerint a bérek rendezése sem oldaná meg a rendszerszintű gondokat az oktatásban. Mit old meg ez a törvényjavaslat? – tette fel a kérdést a képviselő, amit gyorsan meg is válaszolt: szinte semmit.

Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus beszéde elején megköszönte minden pedagógusnak a munkáját, majd ironikusan az ellenzékhez fordult, és hozzátette: sajnálom, hogy ezt önök közül senki nem tette meg. Hegedűs Andrea, DK-s politikusnak címezve azt mondta: az majd kiderül, megérte-e feladni a pedagógusi hivatását Gyurcsány Ferencért. Majd részletezte a baloldal oktatáspolitikáját:

• Önök kétszer tették tandíjassá a tanárképzést.
• Az önök kormányzása alatt a tankönyvek díja emelkedett.
• 100 milliárdokat vontak ki az oktatásból.

Hegedűs Andrea, a DK politikusa szerint ha az ész érvek nem is tudták meggyőzni a kormánypártot a státusztörvény visszavonásáról, talán még a lelkiismeretük és a szívük megszólal. Hegedűs maga is pedagógus, 31 évig tanított. Az a cél vezette, hogy egy-egy diákja szájából elhangozzon a mondta: várják a következő órát. Ezután hosszan részletezte, milyen egy pedagógus munkája ma Magyarországon. Úgy látja, ha ezt a bosszútörvényt megszavazzák, szeptemberben arra kell készülni, hogy lakatok lesznek az iskolákon.

A vezérszónokok felszólalása után a szlovén nemzetiségi szószóló is beszédet mondott, majd kétperces felszólalások következtek a parlamentben. Elsőként Dudás Róbert a Jobbik politikusa kapott szót, majd Pósán László, a Fidesz politikusa vitatta a kritikusok által használt „bosszútörvény” kifejezést. Szerinte ez az értelmezés elég „meredek”. Úgy értékeli, hogy az ellenzék nemet mond a tanárok fejlődésére az által, hogy nem akarja megszavazni a státusztörvényt. Hollik István KDNP-s képviselő aláhúzta:

58 témakörből 34 területen változtattak az eredeti tervezethez képest azért, mert meghallgatták a szakmai szervezetek álláspontját.

A parlamentben zajló vitát egy nagy kivetítőn tudják követni a tüntetők. A demonstrációról szóló tudósításunkat itt találja.

A magyar közoktatás válságban van, vagy legalábbis egy nagyon-nagyon nehéz helyzetben – mondta Kanász-Nagy Máté LMP-s politikus, aki a következő felszólaló volt a státusztörvény vitáján. Szerinte amit nem tud megvalósítani a közoktatás, az a meglévő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

A párbeszédes Tordai Bence úgy látja, a státusztörvény nem egy szakmai egyeztetés eredménye, hanem egy hatalompolitikai termék. Szerinte nem véletlen, hogy éppen a ballagások napján tárgyalják ezt a törvényt, miközben nem engedik be a szakmai szervezeteket a parlamentbe. Ezután a politikus szülőként kezdett el beszélni: pénteken vett részt a gyereke ballagásán, és bár az Országgyűlésben nem érzékeny típus, de azt megkönnyezte.

„Jó lenne, ha legalább ezt a témát kicsit nagyobb tisztelettel és kevesebb politikai aljassággal kezelnék.”

Mellár Tamás párbeszédes politikus nem látja a perspektívát, hogyan is szeretné a kormány rendezni az oktatás problémáit, mert a státusztörvény nem lesz megoldás ezekre. Úgy érezte, túl rövid egyeztetés előzte meg a törvény beterjesztését.

Hollik Istvánnak azt üzente: ha mindent meg akar tenni az oktatásért, akkor menjen el Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy csoportosítsanak át több pénzt az oktatásra. Mellár Tamás visszatért Maruzsa államtitkár szavaira, aki azt mondta: az oktatási egyenlőtlenségek szempontjából a családi háttér egyre jelentéktelenebb. Mellár szerint a kompetenciamérések nem ezt támasztják alá.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa is kijelentette, hogy nem támogatják a státusztörvényt, mert például az nem adja vissza a pedagógusok fegyelmezési jogát, nem biztosítja az utánpótlásukat sem. „A pedagógusok fele ötven év feletti” – mondta a képviselő, aki szerint a tanárok sok olyan munkát végeznek, amihez nem kellene pedagógusvégzettség, így több idejük maradna a gyerekekre.

Szerinte az alacsony tanárbéreket nem lehet Brüsszelre fogni, és elvi alapon is elfogadhatatlan, hogy az uniótól kell „kuncsorogni”.

A 17 órára meghirdetett tüntetése kezdetésre több százan gyűltek össze a Kossuth téren, egy nagy kivetítőn tudják követni a bent zajló vitát. A tömegben többségben fiatalok vannak, de idősebbek is akadnak a demonstrálók között. A tüntetést diákszervezetek szervezték, de néhány politikai szervezet, a Párbeszéd, a DK és a Jobbik ifjúsági tagozatának zászlóját is látni -írta a Telex helyszíni tudósítója. A tüntetésről szóló tudósításunkat itt találja.

Ander Balázs, a Jobbik képviselője azt mondta: a pedagógusok többsége egy szűk évtized múlva eléri a nyugdíjkorhatárt.

„Mi lesz így a versenyképes magyar gazdaság ábrándjából?”

– tette fel a kérdést. Aztán arról beszélt, hogy nem Brüsszelhez kellene kötni a tanárok egzisztenciális problémáit, mert azok nem „könyöradományok”.

A Momentum országgyűlési képviselői egy levelet hagytak azoknak a kormánypárti képviselőknek a parlamenti ülőhelyén, akik korábban pedagógus végzettséget szereztek. A levélben azt a kérdést tették fel a státusztörvény vitája előtt, hogy: Nem szégyellik magukat?

Németh Szilárd a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője nem bonyolította túl a dolgot, írásban válaszolt a momentumosok kérdésére, ráaádásul kézírással:

„Az új törvény lényege: történelemi fizetésemelés, 24 óra / hét tanítás, 32 óra / hét rendelkezésre állás, 50 napra emelt alapszabadság. Boldog és szép vakációt!”

– írta a képviselő zöld filcével és gyöngybetűivel a lapra.