Pénteken a státusztörvényről vitáztak a parlamentben, nem közelítettek egymáshoz az álláspontok

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak mutat telefonján valamit Nacsa Lőrinc a KDNP országgyűlési képviselője a státusztörvény vitáján az Országgyűlésben. „Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani” – írta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Telex birtokába jutott belső levelezésben, amit ide kattintva olvashatnak.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője a Telex cikke miatt vonta kérdőre Maruzsa Zoltán államtitkárt és Hollik Istvánt, KDNP-s politikust a parlamentben. Ugyanis a Telex birtokába jutott belső levelezésben Maruzsa azt írta a Klebelsberg Központnak, hogy „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”. Kunhalmi szerint itt a bizonyíték, hogy a kormány hazudik.

A tanárok jogállásáról szóló törvény miatt az utolsó nagy csoport is kiesik a közalkalmazotti státuszból. „Ez jogfosztás” – tette hozzá az MSZP-s képviselő.

Tóth Endre, a Momentum képviselője beszéde elején a Bibliából olvasott fel, célozva annak tanításaira: ne legyünk bosszúállók. Szerinte a kormány ragaszkodik a státusztörvényhez, miközben az egy „kicsinyes bosszú”. Közel ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond a státusztörvény elfogadásakor, ezért sem érti, miért akarják mégis elfogadni azt. „Nem akarja senki ezt a törvényt, csak a kormány.”

Hollik István, a KDNP politikusa úgy látja, hogy a jelen lévő ellenzéki képviselőket valójában nem érdekli a státusztörvény-tervezete, mert inkább a telefonjukat nyomkodják a teremben. Úgy látja, ugyanaz történik, mint korábban a „rabszolgatörvény” vitájakor: az ellenzék hergeli az embereket, hazugságokat fogalmaz meg, és felhasznál egy csoportot a saját érdekében.

A képviselő ezután egy eddig sokszor hangoztatott kritikát fogalmazott meg: az ellenzék tehet arról, hogy a pedagógusok nem keresnek jobban, mert visszatartják az uniós pénzeket. Azzal egyetértett, hogy a tanárok heti óraszámát 24 órában határozhatnák meg.

Maguk odáig süllyedtek, hogy tonfával, bilinccsel próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását – mondta Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője. A képviselő szerint nem véletlenül nevezik bosszútörvénynek a státusztörvény-tervezetet. Úgy látja, hogy nem a tanárok jogállásáról szóló törvény most a legfontosabb a közoktatásban, hanem például a szakma elöregedése, a jelentkezők alacsony száma, a pedagógusbérek romlása.

Viszonylag kevés parlamenti képviselő ment be a státusztörvény vitájának az elejére. Péntek délután négy óra előtt szinte üres volt a parlamenti patkó. Az ülésteremről készült képen látszik, hogy az ellenzéki képviselők közül körülbelül tizenöten, míg a 135 kormánypárti képviselő közül nagyjából húszan ültek be a vitára.

Pedig a mai rendkívüli ülésnapnak számít, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezett még hétfőn. A státusztörvény vitája várhatóan nem lesz rövid, mivel sok országgyűlési képviselő jelentkezett előzetesen felszólalásra.

Dunai Mónika fideszes képviselő leszögezte: a pedagógusok magánélete valóban sérthetetlen. Célzott ezzel arra, hogy a törvénytervezet kritikusai szerint a státusztörvény lehetőséget adna arra, hogy a munkáltató hozzáférjen a pedagógusok magán eszközeihez. Dunai Mónika azt is tisztázta, hogy a tanév meghosszabbítása csak abban az esetben lehetséges, ha országosan nem tudják a 180 tanítási napot megtartani.

24 órára fixálják a pedagógusok heti tanítási órával töltött munkaidejét – mondta Dunai Mónika. Jelenleg a pedagógusoknak egy héten 22-26 tanórája van.

Maruzsa Zoltán beszéde után Dunai Mónika, a Fidesz képviselője szólalt fel a parlamentben. Szerinte eljött az a nap, amikor a törvényhozás házában szint kell vallani: ki választja a megoldások keresését, és ki a kaméleon politikát. Dunai szerint az ellenzék Brüsszelben megtesz mindent azért, hogy az uniós pénzek ne érkezhessenek meg Magyarországra, és így ne tudják megemelni érdemben a tanárbéreket.

Maruzsa Zoltán részletesen ismerteti a státusztörvény-tervezetét, amelynek főbb pontjait ebben a cikkben foglaltuk össze. Ebből a cikkből pedig az is kiderül, hogy miért nevezik sokan bosszútörvénynek a tanárok jogállásáról szóló módosítást.

A vita elején Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár ismertette, hogy a kormány miket tett az oktatásért az elmúlt években. Az államtitkár azt mondta, hogy a pedagógusképzésre jelentkezők számát megnövelték, szerinte lesz utánpótlás az ágazatban. Szerinte a tankerületi rendszer érdeme, hogy a gazdag településeken nem csak jó iskolák vannak, a szegény településeken pedig nem csak rosszak. Fake news-nak nevezte, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok számát.

Maruzsa szerint a magyar köznevelés nem nyújt rossz teljesítményt, de számos kihívás áll a kormány előtt, például a pedagógusbérek rendezése, ezt célozza a benyújtott státusztörvény-tervezet.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

A tárca többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Erre példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint több olyan módosítás jöhet a köznevelésben, ami a tanárok munkabeszüntetésére lehet egy reakció: például az, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Illetve az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó, ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható. Vagyis ezek alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába. Bár mindkét esetben homályosan fogalmaz a javaslat, valószínűleg a polgári engedetlenség vagy a sztrájk miatt kieső tanórákat akarná így pótolni a törvényalkotó. A törvényjavaslatból az is látszik, hogy az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben, és több jogot kapnának a fenntartók. Például eddig a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kellene kikérni és a döntést a fenntartó hozná meg.

Pénteken rendkívüli ülésen tárgyalja a parlament a státusztörvényt, miután múlt héten az Országgyűlés elé terjesztették a tervezetet. A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni a pedagógusoknak. A Belügyminisztérium június 6-án annak ellenére terjesztette az Országgyűlés eléa javaslatot, hogy az elmúlt hónapokban diákok, tanárok és szülők közösen tüntettek a tervezet visszavonásáért.

A Parlamentben pénteken rendkívüli szabályok léptek életbe, amire valószínűleg azért lehet szükség, mert a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront péntek délutánra tüntetést szervezett a Kossuth térre. Az Országgyűlés Hivatala külön szabályokkal igyekszik megakadályozni, hogy a pártok vendégeiként vagy akár turistaként bárki bemehessen az Országházba, és megzavarja az ülést.