Az Országgyűlés elé kerül a státusztörvény tervezete

A Belügyminisztérium kedden az Országgyűlés elé terjeszti a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét, írja az MTI. Mint a minisztérium közleményében írják, „az új törvény megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, valamint további jelentős béremelését”.

A hírre reagálva a Momentum Mozgalom rövid Facebook-posztban azt írta, hogy a Fidesz a tiltakozások ellenére sem tett le arról, hogy erőből átnyomja a státusztörvényt a parlamenten, noha korábban ötezer tanár jelezte, hogy azonnal beadja a felmondását, ha elfogadják a törvényt.

Bár a Belügyminisztérium közleménye szerint többször is egyeztetettek a státusztörvény tervezetéről a pedagógus-szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal és más szakmai szervezetekkel, illetve az egyházakkal, az eddig megismert részletek miatt hónapok óta rendszeresek az országos tiltakozó akciók, amelyeken diákok és tanárok fejezik ki elégedetlenségüket a várható változásokkal és a jelenlegi helyzettel szemben. A tiltakozó akciókról a Telexen is rendszeresen beszámolunk.

A pedagógusok és diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét március 2-án tették közzé a Belügyminisztérium honlapján, mi pedig ebben a cikkben foglaltuk össze a tervezettel kapcsolatos legfontosabb problémákat. Ezek közül a legfontosabbak:

• A jövőben a pedagógusoknak és tantestületeknek inkább véleményezési joguk lesz a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.
• Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a 8 órát meghaladhatja majd azzal a kitétellel, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát nem haladhatja meg.

Éppen ezek miatt gondolja azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.

Ugyanakkor a Belügyminisztérium szerint a törvényjavaslat elfogadásával teljesítményalapú bérezési rendszer jön létre, ezt a minisztérium szerint a pedagógusok többsége támogatja. Mint írják, az új rendszerben magasabb jövedelemhez juthat, aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkóztatásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, illetve aki innovatívabb és a tanórán kívüli programot szervez.

A közoktatási teljesítményértékelési rendszer tervezetéhez a szakképzésben alkalmazott átláthatatlan megoldás adja a mintát, erről itt olvashat részletesen.

A Belügyminisztérium a közleményében a baloldalt teszi felelőssé a státusztörvény körül kialakult széles körű elégedetlenségért és az olykor erőszakba is forduló tüntetésekért. Mint írják, „a pedagógusok béremelési programja már elindulhatott volna, ha a baloldali politikusok havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat”. A tárca állítása szerint ez az akadálya annak, hogy a tanárok átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy május végi kormányinfón arról beszélt, hogy a pénzek meg fognak érkezni, de azt, hogy mikor, nem tudta megmondani. Az EU költségvetési biztosa szerint azonban közel sincs még a célhoz Magyarország az uniós pénzek ügyében. A pénzek befagyasztásának oka, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, ami veszélyt jelent az uniós költségvetésre. Az események folyton zajlanak a befagyott források körül, de a legsürgetőbb feltételnél már elkerülhetetlennek látszik a baj. Ebben a cikkben elmagyaráztuk, valójában milyen forrásokról van szó, melyiknél milyen feltétel teljesülését várják.