Átláthatatlan a szakképzési teljesítményértékelés, a közoktatásban mégis ugyanezt a rendszert tervezik

Átláthatatlan, hogy a szakképző intézmények milyen alapon, mennyi pénzt kapnak a centrumoktól – mondta lapunknak egy szakképzési iskolában tanító oktató, akit a szakképzésben bevezetett teljesítményértékelési rendszer eddigi tapasztalatairól kérdeztünk. A szakképzésben ugyanis 2020. július 1-jétől vezettek be egy, a közoktatásban most bevezetni tervezetthez nagyon hasonló teljesítményértékelési rendszert. Ezzel párhuzamosan a szakképzésben dolgozó oktatók, pedagógusok és egyéb munkavállalók már három éve kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, miután a parlament elfogadta a 2019. évi LXXX. törvényt a szakképzésről és a kormány kiadta a szakképzésről szóló törvény végrehajtása vonatkozó 12/2020. (II. 7.) Kormányrendeletet.

Már a rendelet bevezetésekor volt egy teljesítményértékelés, ami alapján 2020 júliusában átlagosan 30 százalékkal emelték meg a szakképzésben dolgozók bérét. Az oktatók következő teljesítményértékelésének időpontja idén májusban lesz, ekkor ötszázalékos átlagos béremelés jöhet az ágazatban.

A közoktatásban szeptembertől lenne hatályos a Belügyminisztérium által kezdeményezett teljesítményértékelés, amit már most elkezdtek tesztelni több iskolában. Ezzel párhuzamosan a tanárok is kikerülnének a közalkalmazotti státuszból, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A szakképzésben bevezetett teljesítményértékelést többen is a köznevelésben bevezetni tervezett rendszer „tesztüzemének” tartják, így érdemes jobban megnézni az eddigi tapasztalatokat.

Háromévente értékelik az oktatókat

A szakképzésben bevezetett teljesítményértékelési rendszerben az intézményvezetőknek kell értékelniük az oktatókat háromévente. Ezeket az értékeléseket küldi el az iskola igazgatója a szakképzési centrumoknak, és ez alapján járhat valakinek több, másnak kevesebb fizetés. Három éve tíz értékelési területet jelölt ki a minisztérium, ezek között például olyanok szerepeltek, mint a

• szakképzettség;
• szakmai felkészültség;
• pedagógiai értékelés; vagy az
• innovációs tevékenység, szakmai elkötelezettség.

Minden értékelési kategóriát 1–6-ig lehet pontozni. Az így kapott pontokat később súlyozzák, így nem minden területen megszerzett pont ér ugyanannyit. A kapott pontok alapján kerülnek be az oktatók különböző fizetési kategóriákba, így jött ki 2020-ban az átlag 30 százalékos béremelés.

A pedagógus-szakszervezetek akkor, és most is tiltakoztak a Belügyminisztérium (BM) által bevezetni tervezett teljesítményértékelés ellen, szerintük ugyanis erről nem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.

Átláthatatlan a rendszer

A cikkünk elején is idézett budapesti szakképzési iskolában dolgozó oktató szerint a rendszer már a bevezetésekor sem működött átláthatóan és azóta is kiszámíthatatlan. Az elején nem tudták pontosan, milyen szempontok alapján értékelik majd őket, és az sem volt nyilvános, hogy a kapott pontszámokat súlyozni fogják. Viszont az oktató abban biztos, hogy az értékelésben a szakmai végzettség számít a legkevésbé.

„Akkor az igazgatók habitusától függött, mit csinálnak, van, ahol megkérték az oktatókat, hogy önmagukat pontozzák”

– foglalta össze a kezdeti tapasztalatokat. Azt is mondta, meg volt szabva, az oktatók hány százaléka kerülhet a legalacsonyabb, az átlagos és az átlag feletti kategóriába. Az ő iskolájában nagy balhé lett abból, hogy szerintük az igazgató bizonyos kiszemelt embereket alapból a felső kategóriába tett, így a többieket osztotta be a másik két kategóriába. Az oktatóktól önértékelést nem kértek az intézményvezetők, viszont úgy tudja, hogy a diákoknak most már küldtek egy kérdőívet, ebben értékelhetik a pedagógusokat.

Szerinte a teljesítményértékeléshez kötődő pénzeket zsarolásra használják a centrumok. Azt mondta, év végén szoktak kapni plusz pénzt, de követhetetlen, hogy mi alapján adnak bizonyos centrumok magasabb összeget, és hol nem kapnak fizetéskiegészítést az oktatók. Ő úgy tudja, hogy ezeket a jutalmakat eredetileg piaci alapon osztották szét, tehát elvileg attól függött volna a juttatás mértéke, hogy mennyire van kereslet az oktatók szakterületére. Viszont ez a mechanizmus sem minden esetben valósult meg.

Az egyik szegedi szakképző iskolában tanító tanár tapasztalatai szerint rengeteg bizonytalanság és félreértés kísérte az átállást: az adminisztrációs terheik nagyon megnőttek, ráadásul újabb kötelezettségekkel bővültek. A bérek emelkedtek ugyan, de a tantestületben ők is azt vették észre, hogy

valójában nem a teljesítmény alapján nőttek a fizetések, hanem inkább az életkor szerint.

Tapasztalatai szerint a fiatal pedagógusok fizetését jobban növelték, a középkorúak viszont kisebb emelést kaptak. Így a kezdők és az évtizedek óta tanítók bére olyan közel került egymáshoz, hogy azt az idősebbek közül sokan sérelmezték.

A szegedi oktató szerint a túlmunkát ebben a rendszerben plusz pontokkal értékelik ahelyett, hogy a túlórákat kifizetnék. Az értékelési szempontokat az iskolák és a szakképzési centrum vezetősége „összefésüli” és ellenőrzi, de így szerinte is teljesen átláthatatlan a bérezés.

Sokan éppen a teljesítményértékelés miatt félnek beleállni a sztrájkba

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szakképzési centrumok között, sőt azokon belül is nagyon különbözőek a bérek. Az átalakításkor az államtitkár szerint megvalósult 30 százalékos béremelés nem érintett mindenkit. Úgy tudják volt, aki csak 10 százalékot kapott, vagy annyit sem.

„A jogállásváltáskor a béremelés a korábbi nagy bérkülönbségeket konzerválta, és ezt láthatóan nem kívánják kezelni. A százalékos emelés ezeket a bérkülönbségeket tovább növelné. […] A teljesítményértékelésben kapott pontok a tényleges teljesítménnyel és a kialakult bérekkel nem korrelálnak”

– írja a PDSZ a Ne dolgozz ingyen.hu-n. A májusban bevezetni tervezett átlag 5 százalékos béremelés csak az oktatókra vonatkozik, a szakszervezetek azonban nemcsak az oktatók, hanem valamennyi munkakörben dolgozó béremelését szorgalmazzák.

Az általunk megkeresett budapesti iskola oktatója szerint sokan éppen a teljesítményértékelés miatt félnek beleállni a sztrájkba. Január 31-én ugyanis a közoktatásban dolgozók mellett már a szakképzésben dolgozók is sztrájkolhattak. A PDSZ nekik kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett reggel 8 és 10 óra között.

A szakszervezetek azért kezdeményezték a szakképzésben dolgozóknál is a sztrájkot, mert már tavaly egyeztetni akartak a kormánnyal az ágazatot érintő sztrájkköveteléseikről, de a kabinet nem tárgyalt velük. Az érdekvédelmi szervezetek többek között azt szeretnék elérni, hogy a szakképzésben dolgozó oktatók is legalább a közoktatásban dolgozó tanárok illetményemelésével azonos fizetésemelést kapjanak. A szakképzésben dolgozóknak március 16-tól hirdették meg a határozatlan idejű sztrájkot.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára március közepén levelet írt a szakképző intézményeknek, mert a PDSZ-szel korábban egyeztettek a szakképzésben megvalósuló sztrájkköveteléseikről. Ebben a levélben a helyettes államtitkár azt írta:

az egyeztetés alapján megállapítható, hogy a szakszervezeti követelések az időközben végrehajtott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően okafogyottá váltak.

Pölöskeiné szerint ennek fontos eleme a szakképzésben oktatók munkabérének folyamatos és kiszámítható emelése. A helyettes államtitkár szerint például a 22 órás kötelező heti tanítási óra visszavezetése tönkretenné a szakképzési rendszer rugalmasságát. Emellett szerinte a jogviszonyváltáskor fontos garanciális elem volt, hogy továbbra is biztosítsák a közalkalmazotti jogviszony előnyeit.

A KIM szerint az új szakképzési rendszer bizonyított, miután az volt a kormányzati cél, hogy rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váljon a rendszer – írta februári közleményében a minisztérium. Szerintük a 2020-as béremeléssel ösztönözték a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek oktatói tevékenységét. Idén januártól még tovább nőtt a szakképzésben oktatók bére, akik a köznevelési intézményekben tanítókhoz hasonlóan tízszázalékos béremelést kaptak, írták. A minisztérium szerint a szakképzésben további bérkorrekció is várható. Közleményük szerint a

„a 2019-ben kezdődött átalakításnak köszönhetően a technikumok és a szakképző intézmények egyre népszerűbbé váltak, és mára a szülők és tanulók körében is bizonyítottak”.

Ennek következtében a nyolcadik osztály elvégzése után a technikumot választók száma folyamatosan emelkedik, sőt egyes szakképző intézményekbe tavaly tízszeres volt a túljelentkezés.