Ahová benneteket, tanárokat ez el fog juttatni, az a pszichiátria

Az önkéntesekből álló szakmai közösség, a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja (STEP) korábban több tiltakozást is szervezett, és már tartottak egy hasonló tanácskozást is, amelyen az oktatási rendszer működési zavarait és hiányosságait elemezték. A teljesítményértékelési rendszer bevezetéséről szóló, illetve a közalkalmazotti státuszt megszüntető törvénytervezetet elemző konferenciára kétszer annyian jöttek el, mint az előző szakmai fórumra.

Az előadók az elején elmondták, hogy kevés a pontos információ, a kormányzat nem törekszik arra, hogy részletes tájékoztatást adjon az új szabályokról. Közben a kormány azt állítja, egyeztet a tanárokkal.

A valóság egészen más. Az egyik szegedi gimnáziumban a tanárok kérésére márciusban hivatalos értekezletet tartottak az új rendszerről. Itt az derült ki, hogy az iskola vezetői még nem tudják pontosan, hogyan fog működni a tanév végén vagy ősztől valószínűleg életbe lépő teljesítményértékelés rendszer, pedig azt nekik kellene működtetniük. Ezt a bizonytalanságot is sérelmesnek tartják a tanárok, és úgy vélik, a kormányzat valójában nem tekinti egyenrangú partnernek őket.

Ezt mutatja az is, hogy mindössze pár nap volt a mintegy százoldalas tervezet megismerésére: a státusztörvény tervezetét március 2-án tették közzé, és március 10-ig lehetett véleményezni azt.

Az indoklások, a dokumentumok hiányosak voltak. Az új rendszer egyik célja állítólag az, hogy vonzóbbá tegye a tanári pályát a fiataloknak, de így ennek éppen az ellenkezője fog érvényesülni – vélik az érintettek.

A teremben több mint hatvan pedagógus volt jelen, akik a saját elhatározásukból vettek részt a tanácskozáson. Mint a moderátor kérdésére kiderült, a néhány óvoda-pedagóguson kívül körülbelül fele-fele arányban jöttek el középiskolai és általános iskolai tanárok. Az előadók mind a háromféle intézményben dolgozók nézőpontjából, és pszichológiai szempontokból is elemezték a TÉR tervezetét. A szakképzésben tanítók pedig arról számoltak be, milyen tapasztalataik vannak a náluk már bevezetett újfajta rendszerről.

Az ovis kisgyerek lesz a szakmai értékelője az óvónéninek?

Az óvodákban is értékelni fogják a pedagógusok munkáját. Mint elhangzott, itt meglepő terveket dolgoztak ki a kormánynál:

az óvodapedagógus teljesítményének minőségi ellenőrzését részben arra alapozzák, milyen visszajelzéseket adnak majd az óvodások a programokról.

Az óvodákat érintő változások hatásairól részletes elemzést lehet olvasni ebben a cikkben, amelyből kiderül, hogy a szakmában dolgozók egy része tiltakozik a státusztörvény bevezetése ellen.

A konferencián elhangzott, hogy nem tartják a pedagógusok szakmailag megalapozottnak azt az iskolai elvárást sem, amely szerint

egy tanárnak tanévenként legkevesebb X számú tanulót kell majd indítania országos tanulmányi versenyeken, akik közül legalább Y tanulónak kell a regionális döntőbe bejutnia, ezért a tanár fordítson Z számú órát a versenyzők felkészítésére.

Azt, hogy erre milyen órakeretet – azaz törvényes munkaidőt – kapna a tanár, nem tudni.

A középiskolákban is rengeteg többlet-adminisztrációval jár majd a tízféle értékelési szempont alapján működő TÉR, ami sok újabb elfoglaltságot ad a már így is leterhelt tanároknak. Úgy látszik, az új szabályok szerint a munkaóráknak és az adminisztrációs kötelességeknek nem lesz felső határa: napi 12 órát kell dolgozni, este hatig kell vigyázni a gyerekekre, a túlmunkát és a túlórákat továbbra sem akarják kifizetni, és a bérek jó esetben is csak minimális mértékben nőnek.

Ahol már működik, kellemetlenek a tapasztalatok

A szakképzésben már korábban bevezették a teljesítményértékelést és az ahhoz kapcsolódó bérezést. Az egyik szegedi szakképző iskolában tanító tanár ismertette, hogy a tapasztalatai szerint hogyan működik az új rendszer. Rengeteg bizonytalanság és félreértés kísérte az átállást. Az adminisztrációs terheik nagymértékben nőttek, ráadásul újabb és újabb kötelezettségekkel bővültek, de a papírforma mögött nem volt valódi tartalom. A bérek ugyan emelkedtek, de a tanári karban azt vették észre, hogy

valójában nem a teljesítmény alapján nőttek a fizetések, hanem inkább az életkor szerint.

A fiatal tanárokét magasabb arányban növelték meg, a középkorúak viszont kisebb emelést kaptak, így a kezdők és az évtizedek óta tanítók bére olyan közel került egymáséhoz, hogy azt az idősebbek közül sokan már sérelmesnek tartják.

A szakképzésben dolgozóknál a három évvel ezelőtti jogállás-váltáshoz kapcsolódó értékelés 2020 óta bebetonozta az akkor kialakított béreket, ami a szakmai tárgyakat tanítóknak volt kedvező, míg a közismereti tanároknak hátrány jelentett. Az értékelési szempontok szintén a duális szakképzésben ellátott feladatokat részesítik előnyben, ami nem működőképes a közismereti tárgyakat oktatók esetében. A szakképzési törvény szerint 3 évente esedékes minősítés most zajlik, de látható, hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy kipróbáltan jól működő rendszert megalkotni. A túlmunkát ebben a rendszerben plusz pontokkal értékelik, ahelyett, hogy a túlórákat kifizetnék.

A tanárhiányt ezzel jól el lehet fedni.

Az értékelési szempontokat az iskolák és a Szakképzési Centrum vezetősége „összefésüli” és ellenőrzi, de így átláthatatlan módon alakul a bérezés. A 2020-ban beígért béralku munkavállalói előnyeit nem ismerhették meg a szakképzésben tanítók, mert a gyakorlatban nincs ilyen, hiszen a szűkös anyagi források a munkáltatót is korlátozzák.

Megalázó, elkeserítő, személytelen

Tódor Marina iskolapszichológus lélektani szempontból elemezte a TÉR várható hatásait. Megkérte a jelenlévőket, kis körökben idézzék fel és beszéljék meg egymás között, majd mondják el, milyen élmény volt először találkozni a TÉR és a státusztörvény tervezetével. Mindenki lesújtó hatásokról számolt be, például arról, hogy „ez az egész arról szól, hogy megrendszabályoznak bennünket.”

A szakértő szerint az új rendszer valójában leértékeli a tanárokat azzal, hogy elérhetetlen célokat és teljesíthetetlen követelményeket tűz ki eléjük.

Ha azoknak nem lesznek képesek megfelelni, akkor majd őket hibáztatják. Ha ezt egy tanár komolyan veszi, akkor arra a meggyőződésre juthat, hogy ő valóban nagyon rosszul dolgozik, vagy már alkalmatlan is a pályára. Ezt senki sem gondolhatja magáról hosszabb távon lelki sérülések nélkül – a cikk címében idézett mondat Tódor Marinától származik. Azt mondta, nagyon fontos, hogy a tanár megőrizze az önbecsülését, és ebben azokra a kollégákra támaszkodhat, akikkel egyetértenek a rendszer hibás működésében.

Folytatják a tiltakozást és a sztrájkot

A konferencia egyik szervezője, a STEP alapító tagja, Erdélyi Eszter, aki a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára, a Telex kérdésére elmondta, hogy az iskolájában továbbra is folytatja a sztrájkot a tanárok egy része.

Úgy vélik, muszáj kiállniuk azért, hogy megmutassák, nem lehet velük bármit megtenni.

A TÉR tervezetét elemző tanácskozással az volt a céljuk, hogy az érintettek számára összegyűjtsék az információkat, és szakmai szempontokból elemezzék, mi vár rájuk a tanév végétől, illetve ősztől. Emellett a demokratikus közösségépítés érdekében is fontosak számukra a hasonló találkozók.

A tiltakozásokban részt vevő szegedi tanárok arra számítanak, hogy a törvényt éppen úgy megszavazza majd a parlamenti többség, mint eddig sok más jogszabályt. Az még kérdéses a számukra, mit tehetnek ebben az esetben azért, hogy megvédjék a saját maguk, valamint a diákok és velük együtt a szülők érdekeit és jogait a várható hátrányoktól.

A Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja tervezi, hogy a Facebook-oldalán a konferencián elhangzottakat szerkesztett változatban elérhetővé teszi. Így az érdeklődők a TÉR és a státusztörvény vitatott pontjait a tanárok elemzése alapján ismerhetik meg.

Közben az Egységes Szülői Front – Szeged aktivista nevű, zárt Facebook-csoportnak az érintett tanároktól származó értesülései szerint több mint tíz szegedi és város környéki általános- és középiskolában folytatták a sztrájkot március 16-17-én a pedagógusok, iskolánként eltérő létszámban. A tiltakozó tanárokat támogató szülők Szegeden újabb akciókat és vitafórumot is szerveznek.