Ahová benneteket, tanárokat ez el fog juttatni, az a pszichiátria

2023. március 17. – 17:33

Ahová benneteket, tanárokat ez el fog juttatni, az a pszichiátria
A konferencián több mint hatvan pedagógus vett részt – Fotó: Bálint András / Szegeder.hu / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Szegeden március harmadik hetében több mint tíz iskolában folytatták a sztrájkot. Közben általános és középiskolai tanárok saját szervezésű szakmai konferencián vitatták meg csütörtökön a kormány által tervezett teljesítményértékelési rendszert és az új státusztörvényt, amelyek a következő tanévtől várhatóan meghatározzák majd a munkájukat, a bérüket és a jogállásukat. A szakképzésben már három éve bevezettek hasonlót, az erről szóló tapasztalatokat is megosztotta egy tanár a jelenlévőkkel.

Az önkéntesekből álló szakmai közösség, a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja (STEP) korábban több tiltakozást is szervezett, és már tartottak egy hasonló tanácskozást is, amelyen az oktatási rendszer működési zavarait és hiányosságait elemezték. A teljesítményértékelési rendszer bevezetéséről szóló, illetve a közalkalmazotti státuszt megszüntető törvénytervezetet elemző konferenciára kétszer annyian jöttek el, mint az előző szakmai fórumra.

Az előadók az elején elmondták, hogy kevés a pontos információ, a kormányzat nem törekszik arra, hogy részletes tájékoztatást adjon az új szabályokról. Közben a kormány azt állítja, egyeztet a tanárokkal.

A valóság egészen más. Az egyik szegedi gimnáziumban a tanárok kérésére márciusban hivatalos értekezletet tartottak az új rendszerről. Itt az derült ki, hogy az iskola vezetői még nem tudják pontosan, hogyan fog működni a tanév végén vagy ősztől valószínűleg életbe lépő teljesítményértékelés rendszer, pedig azt nekik kellene működtetniük. Ezt a bizonytalanságot is sérelmesnek tartják a tanárok, és úgy vélik, a kormányzat valójában nem tekinti egyenrangú partnernek őket.

Ezt mutatja az is, hogy mindössze pár nap volt a mintegy százoldalas tervezet megismerésére: a státusztörvény tervezetét március 2-án tették közzé, és március 10-ig lehetett véleményezni azt.

Az indoklások, a dokumentumok hiányosak voltak. Az új rendszer egyik célja állítólag az, hogy vonzóbbá tegye a tanári pályát a fiataloknak, de így ennek éppen az ellenkezője fog érvényesülni – vélik az érintettek.

A teremben több mint hatvan pedagógus volt jelen, akik a saját elhatározásukból vettek részt a tanácskozáson. Mint a moderátor kérdésére kiderült, a néhány óvoda-pedagóguson kívül körülbelül fele-fele arányban jöttek el középiskolai és általános iskolai tanárok. Az előadók mind a háromféle intézményben dolgozók nézőpontjából, és pszichológiai szempontokból is elemezték a TÉR tervezetét. A szakképzésben tanítók pedig arról számoltak be, milyen tapasztalataik vannak a náluk már bevezetett újfajta rendszerről.

Az ovis kisgyerek lesz a szakmai értékelője az óvónéninek?

Az óvodákban is értékelni fogják a pedagógusok munkáját. Mint elhangzott, itt meglepő terveket dolgoztak ki a kormánynál:

az óvodapedagógus teljesítményének minőségi ellenőrzését részben arra alapozzák, milyen visszajelzéseket adnak majd az óvodások a programokról.

Az óvodákat érintő változások hatásairól részletes elemzést lehet olvasni ebben a cikkben, amelyből kiderül, hogy a szakmában dolgozók egy része tiltakozik a státusztörvény bevezetése ellen.

A konferencián elhangzott, hogy nem tartják a pedagógusok szakmailag megalapozottnak azt az iskolai elvárást sem, amely szerint

egy tanárnak tanévenként legkevesebb X számú tanulót kell majd indítania országos tanulmányi versenyeken, akik közül legalább Y tanulónak kell a regionális döntőbe bejutnia, ezért a tanár fordítson Z számú órát a versenyzők felkészítésére.

Azt, hogy erre milyen órakeretet – azaz törvényes munkaidőt – kapna a tanár, nem tudni.

A résztvevők fele-fele arányban tanítanak általános és középiskolákban – Fotó: Bálint András / Szegeder.hu / Telex
A résztvevők fele-fele arányban tanítanak általános és középiskolákban – Fotó: Bálint András / Szegeder.hu / Telex

A középiskolákban is rengeteg többlet-adminisztrációval jár majd a tízféle értékelési szempont alapján működő TÉR, ami sok újabb elfoglaltságot ad a már így is leterhelt tanároknak. Úgy látszik, az új szabályok szerint a munkaóráknak és az adminisztrációs kötelességeknek nem lesz felső határa: napi 12 órát kell dolgozni, este hatig kell vigyázni a gyerekekre, a túlmunkát és a túlórákat továbbra sem akarják kifizetni, és a bérek jó esetben is csak minimális mértékben nőnek.

Ahol már működik, kellemetlenek a tapasztalatok

A szakképzésben már korábban bevezették a teljesítményértékelést és az ahhoz kapcsolódó bérezést. Az egyik szegedi szakképző iskolában tanító tanár ismertette, hogy a tapasztalatai szerint hogyan működik az új rendszer. Rengeteg bizonytalanság és félreértés kísérte az átállást. Az adminisztrációs terheik nagymértékben nőttek, ráadásul újabb és újabb kötelezettségekkel bővültek, de a papírforma mögött nem volt valódi tartalom. A bérek ugyan emelkedtek, de a tanári karban azt vették észre, hogy

valójában nem a teljesítmény alapján nőttek a fizetések, hanem inkább az életkor szerint.

A fiatal tanárokét magasabb arányban növelték meg, a középkorúak viszont kisebb emelést kaptak, így a kezdők és az évtizedek óta tanítók bére olyan közel került egymáséhoz, hogy azt az idősebbek közül sokan már sérelmesnek tartják.

A szakképzésben dolgozóknál a három évvel ezelőtti jogállás-váltáshoz kapcsolódó értékelés 2020 óta bebetonozta az akkor kialakított béreket, ami a szakmai tárgyakat tanítóknak volt kedvező, míg a közismereti tanároknak hátrány jelentett. Az értékelési szempontok szintén a duális szakképzésben ellátott feladatokat részesítik előnyben, ami nem működőképes a közismereti tárgyakat oktatók esetében. A szakképzési törvény szerint 3 évente esedékes minősítés most zajlik, de látható, hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy kipróbáltan jól működő rendszert megalkotni. A túlmunkát ebben a rendszerben plusz pontokkal értékelik, ahelyett, hogy a túlórákat kifizetnék.

A tanárhiányt ezzel jól el lehet fedni.

Az értékelési szempontokat az iskolák és a Szakképzési Centrum vezetősége „összefésüli” és ellenőrzi, de így átláthatatlan módon alakul a bérezés. A 2020-ban beígért béralku munkavállalói előnyeit nem ismerhették meg a szakképzésben tanítók, mert a gyakorlatban nincs ilyen, hiszen a szűkös anyagi források a munkáltatót is korlátozzák.

Megalázó, elkeserítő, személytelen

Tódor Marina iskolapszichológus lélektani szempontból elemezte a TÉR várható hatásait. Megkérte a jelenlévőket, kis körökben idézzék fel és beszéljék meg egymás között, majd mondják el, milyen élmény volt először találkozni a TÉR és a státusztörvény tervezetével. Mindenki lesújtó hatásokról számolt be, például arról, hogy „ez az egész arról szól, hogy megrendszabályoznak bennünket.”

A szakértő szerint az új rendszer valójában leértékeli a tanárokat azzal, hogy elérhetetlen célokat és teljesíthetetlen követelményeket tűz ki eléjük.

Ha azoknak nem lesznek képesek megfelelni, akkor majd őket hibáztatják. Ha ezt egy tanár komolyan veszi, akkor arra a meggyőződésre juthat, hogy ő valóban nagyon rosszul dolgozik, vagy már alkalmatlan is a pályára. Ezt senki sem gondolhatja magáról hosszabb távon lelki sérülések nélkül – a cikk címében idézett mondat Tódor Marinától származik. Azt mondta, nagyon fontos, hogy a tanár megőrizze az önbecsülését, és ebben azokra a kollégákra támaszkodhat, akikkel egyetértenek a rendszer hibás működésében.

Folytatják a tiltakozást és a sztrájkot

A konferencia egyik szervezője, a STEP alapító tagja, Erdélyi Eszter, aki a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára, a Telex kérdésére elmondta, hogy az iskolájában továbbra is folytatja a sztrájkot a tanárok egy része.

Úgy vélik, muszáj kiállniuk azért, hogy megmutassák, nem lehet velük bármit megtenni.

A TÉR tervezetét elemző tanácskozással az volt a céljuk, hogy az érintettek számára összegyűjtsék az információkat, és szakmai szempontokból elemezzék, mi vár rájuk a tanév végétől, illetve ősztől. Emellett a demokratikus közösségépítés érdekében is fontosak számukra a hasonló találkozók.

Erdélyi Eszter gimnáziumi tanár, a konferencia egyik szervezője – Fotó: Bálint András / Szegeder.hu
Erdélyi Eszter gimnáziumi tanár, a konferencia egyik szervezője – Fotó: Bálint András / Szegeder.hu

A tiltakozásokban részt vevő szegedi tanárok arra számítanak, hogy a törvényt éppen úgy megszavazza majd a parlamenti többség, mint eddig sok más jogszabályt. Az még kérdéses a számukra, mit tehetnek ebben az esetben azért, hogy megvédjék a saját maguk, valamint a diákok és velük együtt a szülők érdekeit és jogait a várható hátrányoktól.

A Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja tervezi, hogy a Facebook-oldalán a konferencián elhangzottakat szerkesztett változatban elérhetővé teszi. Így az érdeklődők a TÉR és a státusztörvény vitatott pontjait a tanárok elemzése alapján ismerhetik meg.

Közben az Egységes Szülői Front – Szeged aktivista nevű, zárt Facebook-csoportnak az érintett tanároktól származó értesülései szerint több mint tíz szegedi és város környéki általános- és középiskolában folytatták a sztrájkot március 16-17-én a pedagógusok, iskolánként eltérő létszámban. A tiltakozó tanárokat támogató szülők Szegeden újabb akciókat és vitafórumot is szerveznek.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!