Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalhatják a státusztörvényt pénteken
2023. június 12. – 16:57
Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett június 16. péntekre a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A rendkívüli ülés összehívását a parlament oldalán elérhető levél szerint öt indítvány „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárások miatt szükséges”.
Az öt indítvány között van a pedagógusok státusztörvénye is.
Semjén azt írta, az indítványok őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”
„Azt még nem tudjuk, hogy a szavazást mikorra tervezik. De egy dolog biztos: nem érdekli őket az érintett pedagógusok, diákok és szülők hangja: erővel akarják átverni a kormányzati bosszút a tiltakozásokért!” – kommentálta Semjén levelét Facebookon Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője.
A státusztörvény mellett az állami tulajdonú kastélyok kiszervezéséről szóló javaslatot is tárgyalják a rendkívüli ülésen.
Sokan arra számítottak, de nem sürgősségi eljárásban tárgyalják a státusztörvényt
Hétfő délelőtt a Fidesz-frakció még azt közölte az Atv.hu-val, hogy normál menetrendben szeretnék tárgyalni a parlamentben a múlt kedden benyújtott státusztörvény-javaslatot. A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront az egész hétre területfoglalási engedélyt kért tüntetések szervezésére a Parlament elé, mert arra számítottak, hogy akár már ezen a héten megszavazhatják a javaslatot.
A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.
A Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban diákok, tanárok és szülők közösen tüntettek a tervezet visszavonásáért.
Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint több olyan módosítás jöhet a köznevelésben, ami a tanárok munkabeszüntetésére lehet egy reakció: például az, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Illetve az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó, ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható. Vagyis ezek alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába. Bár mindkét esetben homályosan fogalmaz a javaslat, valószínűleg a polgári engedetlenség vagy a sztrájk miatt kieső tanórákat akarná így pótolni a törvényalkotó.
A törvényjavaslatból az is látszik, hogy az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben, és több jogot kapnának a fenntartók. Például eddig a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kellene kikérni és a döntést a fenntartó hozná meg.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.
A tárca többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Erre példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni.
Viszont a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. A PDSZ ezért úgy döntött, hogy Brüsszelhez fordul a javaslat miatt.