Összeszedtük, hogyan módosult a státusztörvény tervezetéhez képest a benyújtott törvényjavaslat

A Belügyminisztérium kedden az Országgyűlés elé terjesztette a sokat vitatott státusztörvényről szóló javaslatot, ami a pedagógusok új életpályájának kereteit írja le. Bár a Belügyminisztérium közleménye szerint többször is egyeztettek a szakszervezetekkel a státusztörvény tervezetéről, az eddig megismert részletek miatt hónapok óta rendszeresek az országos tiltakozó akciók.

A Belügyminisztérium kommunikációja szerint az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet 34 területen változott. Viszont a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. A PDSZ ezért úgy döntött, hogy Brüsszelhez fordul a javaslat miatt.

Összeszedtük a státusztörvény javaslatának fontosabb pontjait, és megnéztük, hogy a korábbi tervezethez képest mi szerepel az országgyűlés elé terjesztett variációban.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

• Korábban: a pedagógusok az előző köznevelési törvény szerint közalkalmazottak voltak.
• Tervezetben: a közalkalmazotti jogviszonyt lecserélték „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közösségére”.
• Benyújtott törvényjavaslatban: maradt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, megszűnik a közalkalmazotti jogviszony.
• Kritika/lehetséges indok: a státusztörvény, vagyis a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény leglényegesebb pontja, hogy a pedagógusok a jövőben nem lesznek már közalkalmazottak, ezzel elvesztenek számos ezzel járó jogosultságot is.

A tanítás július 15-ig meghosszabbítható

• Korábban: „a tanítási év ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak”.
• Tervezetben: a tanítási év ha e törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a köznevelésért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak. Valamint bekerült az a rész is, hogy ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében a tanítási évet legfeljebb július 15-ig meghosszabbítja.
• Benyújtott törvényjavaslatban: ugyanúgy megmaradt, hogy a tanév legfeljebb július 15-ig meghosszabbítható.
• Kritika/lehetséges indok: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanítási év meghosszabbításának lehetősége az érzékelhető sztrájk megakadályozásának újabb eszköze. Többen azért kritizálták ezt a pontot, mert nem tartják elfogadhatónak, hogy akár a nyári szünetből is el lehet venni időt. A törvényben leírt előre nem látható és el nem hárítható okot nehéz értelmezni – de ez valószínűleg a munkabeszüntetés miatt elmaradt órák pótlását jelentheti.

Éves munkaterv

• Korábban: a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapította meg. Az iskola éves munkatervet készített, amely tartalmazta a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat.
• Tervezetben: a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató éves munkatervet ad ki a nevelőtestület véleményének kikérésével, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.
• Benyújtott törvényjavaslatban: ugyanúgy megmaradt, hogy az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá, és a nevelőtestületnek csak a véleményét kérik ki.
• Kritika/lehetséges indok: Ez a rendelkezés már megszerzett jogokat vesz el a pedagógusoktól, ezért kritizálták többen.

A pedagógiai programot a fenntartónak kell jóváhagynia

• Korábban: a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadta el, és az intézményvezető hagyta jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárult, a fenntartó egyetértése volt szükséges.
• Tervezetben: a pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérésével fogadja el, amelyet a fenntartó hagy jóvá.
• Benyújtott törvényjavaslatban: a pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá.
• Kritika/lehetséges indok: a szakszervezetek és civil szervezetek többek között azért tiltakoztak a státusztörvény ellen, mert az korlátozná az intézményi autonómiát, hiszen több jogot adna a fenntartónak és kevesebbet a tantestületeknek és az igazgatónak. Itt annyi megfogalmazásbeli változás történt a tervezethez képest, hogy a pedagógiai programot a nevelőtestület bevonásával, nemcsak véleményezésével kell elkészítenie az igazgatónak, de azt ugyanúgy a fenntartónak kell jóváhagynia.

Az SZMSZ-t is a fenntartó hagyja jóvá

• Korábban: a nevelőtestület döntött a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben.
• Tervezetben: a nevelőtestület véleményét ki kell kérni a pedagógiai program, az SZMSZ, a nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve, valamint a továbbképzési program elfogadásához.
• Benyújtott törvényjavaslatban: a nevelőtestület véleményét ki kell kérni a pedagógiai program, a nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve, az SZMSZ, valamint a továbbképzési program elfogadásához.
• Kritika/lehetséges indok: ez a rész kapcsolódik az előzőhöz, vagyis a pedagógusok már szerzett jogukat vesztik el az által, hogy nem ők döntenek például az SZMSZ elfogadásáról, hanem az igazgató.

Óvodapszichológusok létszáma

• Korábban: az óvodapszichológusok kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.
• Tervezetben: nem szerepelt
• Benyújtott törvényjavaslatban: nem szerepel
• Kritika/lehetséges indok: egy lapunknak korábban nyilatkozó szakértő szerint most is túl kevés pszichológus dolgozik a köznevelésben, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az elmúlt években egyre több gyereknek van mentális problémája. Ennek a minimális létszámnak a meghatározása nélkül a jövőben még kevesebb pszichológust alkalmazhatnak az intézmények.

A munkaidő beosztása

• Korábban: az óvodákban, iskolákban és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 százaléka volt kötött munkaidő, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga volt jogosult meghatározni.
• Tervezetben: ez nem szerepel.
• Benyújtott törvényjavaslatban: a pedagógusok munkaideje is heti 40 óra, de ez több részre oszlik. A kötött munkaidő heti 32 óra. Ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra, emellett ott van a kötött munkaidő fennmaradó része (heti 6-10 óra), valamint a szabad felhasználású munkaidő (heti 8 óra). A törvényjavaslat szerint a pedagógusok részben kötetlen munkarendben dolgoznak, vagyis munkaidejük egy részét maguk oszthatják be, az általuk beosztható munkaidőben maguk választják meg a munkavégzés helyét is, ha erről egyeztetnek a munkáltatóval.
• Kritika/lehetséges indok: ezzel a módosítással a pedagógusok munkaidejét némileg rugalmasabban határozzák meg.

Rendkívüli felmentés

• Korábban: a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, de valójában a tanárok tömeges polgári engedetlensége miatt tették lehetővé a tankerületeknek, hogy ne 15 napon belül kelljen megszüntetni a pedagógus munkaviszonyát. „Az oktatás zavartalansága érdekében” a tankerületeknek nem kellett azonnal élnie ezzel az eszközzel, hanem a felmentést eltolhatták az adott tanév augusztus 1. napjáig, de legfeljebb egy évig.
• Tervezetben: nem szerepel.
• Benyújtott törvényjavaslatban: a rendkívüli felmentés jogát a munkáltató az „annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja”.
• Kritika/lehetéges indok: ez volt az egyik pont, amiben a szakszervezetek elmozdulást láttak a kormány részéről. A PDSZ azt kérte, hogy ne augusztus 1-ig közöljék a rendkívüli felmentést, hanem 15 napon belül. Ez bekerült a javaslatba.

Helyettesítés

• Korábban: a teljes munkaidő 55–65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartására volt elrendelhető helyettesítés. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani.
• Tervezetben: nem szerepel.
• Benyújtott törvényjavaslatban: a javaslat többlettanításnak nevezi az eseti vagy tartós helyettesítést. Ez a többlettanítás a fentebb már említett neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül további tanórai és egyéb foglalkozást jelent. A javaslat szerint eseti helyettesítés egy nevelési, tanítási évben több alkalommal is elrendelhető, egybefüggő két hét eseti helyettesítés után azonban az ugyanazon munkakört érintő helyettesítési feladatok csak tartós helyettesítéssel láthatók el. A tanár egy tanévben teljes munkaidő esetén legfeljebb 60 órában, részmunkaidő esetén ennek időarányos részéig végezhet eseti helyettesítést. Ha a feladat ellátása más munkaszervezéssel nem oldható meg, a pedagógusnak a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határáig bármely okból, felső határának legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást – olvasható a javaslatban.
• Kritika/lehetséges indok: ezzel a módosítással a pedagógusoknak több órában rendelhető el helyettesítés, mint eddig. Feltehetően ez is egyfajta válasz akar lenni részben a tanárok pályaelhagyására, részben pedig az elmúlt év sztrájkjaira és polgári engedetlenségi akcióira. Tavaly decemberben a Fővárosi ítélőtábla jogerősen kimondta: a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a Munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra és munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, a pluszmunka rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni.

Átvezénylés

• Korábban: nem volt.
• Tervezetben: ha egy állami iskolában a jogszerű, illetve a jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetések együttes hatása miatt ideiglenesen nem biztosítható a tanítás, akkor a diákokat és a dolgozó tanárokat másik iskolában helyezhetik el.
• Benyújtott törvényjavaslatban: itt is szerepel ez a szabály kisebb módosítással. Míg a tervezet még hivatkozik a sztrájkokra és a polgári engedetlenségekre (jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetés), addig itt már csak az olvasható, hogy ha „az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható”, akkor „a köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki”.
• Kritika/lehetséges indok: ezt a szabályt is a sztrájkok és polgári engedetlenségek következményeinek kivédésére alkották meg. A pedagógusok átvezénylésének lehetősége volt az egyik leginkább kritizált pontja a státusztörvénynek. Így ugyanis – hasonlóan az orvosokhoz – a pedagógusokat is kötelezhetik arra, hogy másik iskolában dolgozzanak.

Heti munkaidő

• Korábban: nem szerepelt.
• Tervezetben: az általános teljes napi munkaidő a napi 8 órát meghaladhatja, azzal, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt nem állapíthat meg.
• Benyújtott törvényjavaslatban: ugyanez került bele.
• Kritika/lehetséges indok: a másik leginkább kritizált pont a napi és a heti munkaidő meghosszabbításának lehetősége volt. Ez összefüggésben van a tanárok leterheltségével, akiknek 22-26 óra között van a heti tanóráik száma, ez a jövőben sem fog csökkenni. Ehhez jön még hozzá a szakkörök megtartása, osztálykirándulás szervezés, dolgozatjavítás, adminisztráció stb. De az általunk megkérdezett tanárok nagy része így is heti 50 órát dolgozik egy héten.

Még néhány alapvető változás

Arról arról már korábban lehetett hallani, hogy a minősítési rendszer teljesen átalakul, a törvényjavaslat fenntartja a pedagógus előmenetel eddigi öt fokozatát, és meghatározza az egyes fokozatokba való besorolás alapvető feltételeit. Újdonság, hogy csak a Pedagógus I. fokozat kétszeri sikertelen megszerzése eredményezi a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését, a Pedagógus II. fokozathoz ilyen jogkövetkezmény már nem kapcsolódik.

Újdonság az is, hogy az eddigi évente egyszeri, január 1-jei átsorolás helyett kétszer, január 1-jén és szeptember 1-jén kell átsorolni az addig sikeres minősítésben részt vetteket. A pedagógus fokozatokhoz tartozó illetményeknél alapvető változás, hogy a pályán töltött időnek csak a minősítés feltételéül szolgáló szakmai gyakorlati idő szempontjából van jelentősége, fizetési kategória már nem kapcsolódik hozzá.

Ugyanígy lehetett hallani arról, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó, vagy meghatározott arányú

hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben magasabb összegű illetmény járhat. Ez bekerült a törvényjavaslatba.

Korábban a Belügyminisztérium által végzett felmérésben a tanárok nagy többsége támogatta ezt a részt, hiszen a leszakadó településeken még kevesebb a pedagógus, holott a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásának legjobb módja az oktatás.

A teljesítményalapú bérezés ötlete sem számít újdonságnak. A törvényjavaslat szerint a munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógusok munkáját, kivéve a gyakornokokét.

A havi illetmény összege:

• Gyakornok: a kormány által rendeletben megállapított összeg.
• Pedagógus I: 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
• Pedagógus II: 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig terjedhet,
• Mesterpedagógus: 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet,
• Kutatótanár: 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontok alapján állapítja meg a havi illetményt:

• a szakmai gyakorlati idő mértéke,
• a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret,
• a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a pedagógust több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
• a tanár munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés,
• a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege.

A javaslatban szerepel az is, hogy ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, havi illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.