Csúszhat a státusztörvény bevezetése a köznevelésben

Látnak némi lazulást a kormány részéről a pedagógus-szakszervezetek, de sem a sztrájkövetelések, sem pedig a státusztörvény ügyében nem történt előrelépés azon a szerdai tárgyaláson, amin a kormány részéről Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár vett részt. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a tárgyalás után arról beszélt, hogy a kormány továbbra is kitart a státusztörvény mellett, de az nem derült ki számukra az egyeztetésen, hogy miért.

A tervezet szerint június 1-jétől megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A változtatás ellen tiltakozó petíció indult, amit szerda reggelig több mint 19 ezren írtak alá.

Nagy Erzsébet azt mondta, hogy a határidőkben látnak elmozdulást: március 31-ig kellett volna elfogadni a pedagógusok béremeléséről szóló törvénymódosítást, de ez nem történt meg, amit Kisfaludy László államtitkár azzal magyarázott nekik, hogy az EU rugalmas volt. Elvileg június 1-én lépne életbe a státusztörvény, de a kormány képviselői szerint ez a dátum sincs kőbe vésve, valószínűleg tolódni fog, mondta a PDSZ képviselője.

Nagy Erzsébet hangsúlyozta, a státusztörvény nem teszi vonzóbbá a pedagógusi pályát, még akkor sem, ha pár ponton módosítják a tervezetet. Ilyen módosítás lenne, hogy nem augusztus 1-ig közlik a rendkívüli felmentést, hanem 15 napon belül. Elmondása szerint több mint 4 ezer kollégája szünteti meg a jogviszonyát abban az esetben, ha életbe lép a státusztörvény. Nagy Erzsébet szerint minden okuk megvan arra, hogy április 24-én ismét országos sztrájknapot tartsanak. Azt kérte, hogy a szakképzésben dolgozók is csatlakozzanak a tiltakozáshoz.

Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) alelnöke arról beszélt, hogy nem látnak garanciát arra, hogy idén megtörténik a béremelés, pedig a költségvetési törvényt már módosította a kormány. Totyik szerint a kormány össze akarja kötni a béremelést a státusztörvénnyel, vagyis a felmondó pedagógusok béréből kívánják fedezni a béremelést.

Azt is kifogásolták, hogy még mindig nem tudják, mennyi végkielégítés jár azoknak a pedagógusoknak, akik nem fogadják el a státuszváltást. Ennek megválaszolását elsunnyogták a kormány képviselői, mondta Totyik. Nem tudják, milyen játékszabályok szerint történik majd a státuszváltás, és azt sem értik, miért érdeke a kormánynak a pedagógusok bizonytalanságban tartása. A szülők és a gyerekek lesznek ennek a legnagyobb vesztesei, tette hozzá.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a Népszavának korábban azt mondta, hogy az eddigi találkozókat nem lehet egyeztetésnek tekinteni: a köznevelési államtitkárság részéről csak meghallgatták és „nyugtázták” az észrevételeket, kritikákat, de semmilyen párbeszéd, szakmai vita nem alakult ki.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Több bevezetni tervezett változtatásról már korábban is lehetett hallani. Ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a teljesítményértékelés bevezetése. A státusztörvény tervezetéből az is látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.