Nem mentek el a kormánypárti képviselők, határozatképtelen lett az akkumulátorgyárakról szóló bizottsági ülés

„A magyarországi akkumulátorgyárak, és a víziközmű-szolgáltatás helyzetéről és fejlesztési terveiről” témában ülésezett volna az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága kedd délelőtt. A ülést az LMP képviselője, Keresztes László Lóránt bizottsági elnök kezdeményezésére hívták össze. Mivel azonban a bizottság hat kormánypárti tagja nem jött el, így határozatképtelen volt az ülés.

Az eseményre meghívták a Külügyminisztérium egyik képviselőjét, az Energiaügyi Minisztérium képviselőjét, a jövő nemzedékek szószólóját, Dr. Bándi Gyulát, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét, Kaderják Pétert is. Ezentúl szakértőket is hívtak a WWF-től, a Greenpeace-től és a Víz Koalíciótól is. Keresztes László Lóránt elmondta, hogy a külügytől korábban szóltak, hogy nem tudnak részt venni, Lantos Csaba energiaügyi miniszter pedig külföldön tartózkodik.

A bizottság kormánypárti tagjai kedd reggel jelezték, hogy egyéb ügyek és szabadságolások miatt nem tudnak részt venni a bizottság ülésén.

Az ülésen többen is hangsúlyozták, hogy nem az akkumulátorgyártással van bajuk, mivel az keretek között normálisan is működhet. Azonban nem abban a formában, ahogy a kormány most tervezi, azaz úgy, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyják a szabályok betartását. Az ülésen jelenlévő ellenzéki képviselők – Orosz Anna (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Arató Gergely (DK) – a megjelent szakértőkhöz fogalmaztak meg kérdéseket, a többségében a gyárak vízigényéről kérdeztek.

Jelen volt a WWF Magyarország képviselője, aki elmondta, hogy ők alapvetően támogatják az akkumulátorgyártást, az „nem ördögtől való dolog”, viszont nem mindegy hogyan. Kiemelte, hogy az ország ezzel kapcsolatos fejlesztési stratégiája részeként el kellett készülnie egy környezetvédelmi stratégiai vizsgálatnak, ami elmaradt. A hiányosságok pótlására és valódi vitára bíztatták a kormány képviselőit.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség nevű civilszervezet vezetője arról beszélt, hogy ez az iparág az elmúlt 5-6 évben lódult meg. Kaderják szerint nem baj, hogy Magyarországon erős a járműipar, – ehhez kapcsolódóan az akkumulátoripar is – ez szerinte a zöld átálláshoz elengedhetetlen lesz. Az ő aggályaik a fenntarthatósággal kapcsolatban merültek fel.

A többórásra nyúlt bizottsági ülésen a megjelent civilek és ellenzéki képviselők tettek fel kérdéseket, illetve vitatták meg az akkumulátorgyártással kapcsolatos aggályaikat. Többször előkerült a vízellátás és gyárak vízi-közmű hozzáférése, az elpusztuló termőföldek és a zajszennyezés mértéke is. Szó volt a veszélyes anyagok és hulladék újrahasznosításáról és tárolásáról is. A sok felmerült kérdés jelentős részére a minisztérium képviselői tudtak volna szakszerű, kimerítő választ adni, azonban ezek megválaszolatlanul maradtak.

Az elmúlt hetekben az akkumulátorgyártás központi téma lett

Az elmúlt hetekben több, akkumulátorgyárakról szóló közmeghallgatás fulladt botrányba: konfliktus volt Gödön, Nyíregyházán kizárták a közmeghallgatásra érkezőket, Debrecenben pedig lincshangulat volt.

Hétfőn derült ki, hogy a tiltakozások ellenére megkapta a sok vitát kiváltott debreceni akkumulátorgyár a környezethasználati engedélyt. Debrecenben az utóbbi időben tiltakozáshullám bontakozott ki a tervezett akkumulátorgyár ellen. A CATL beruházása ellen tiltakozók az üzemet környezetszennyezőnek tartják, komolyan aggódtak a jelentős vízfelhasználási igénye miatt is, ezen aggályaikat tüntetéseken is hangoztatták. A mostani bizottsági ülést kezdeményező LMP korábban közölte: kikéri a cég és a magyar állam között kötött megállapodást. Az érintett kínai cég korábban tiltakozott az ellen, hogy környezetrombolónak nevezzék őket.

Nem véletlen, hogy környezetvédelmi szakértők mellett vízügyieket is hívtak a bizottsági ülésre: a CATL debreceni beruházásával kapcsolatban leggyakrabban a víz problémája merül fel. Debrecennek nincsen folyója, a város környékét az utóbbi években rendre súlyos aszály sújtotta, a helyiek pedig attól félnek, hogy az óriási vízigényű akkugyár miatt problémák lehetnek az ivóvízellátással.

Január végén egyébként az LMP országos népszavazást kezdeményezett azért, hogy csak ott épülhessen Magyarországon akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul – debreceni népszavazást egyébként a Momentum és a Mi Hazánk is kezdeményezett. Az LMP kezdeményezését még nem hagyta jóvá a Választási Bizottság, viszont már el is kezdték az aláírásgyűjtést, azonban állításuk szerint ez egyelőre csak egy petíció. Az akkumulátorgyártás ellen tiltakozókat egyébként a kormánypárti propagandában milliókba kerülő hirdetésekben próbálták lejáratni. A kormány részéről például a külügyminiszter arról beszélt, hogy az, aki az akkumulátorgyártás ellen küzd, az más országok érdekeit képviseli.

Az akkumulátorgyártás magyarországi helyzetét a Telexen cikksorozatban mutatjuk be: az első részben a gazdasági oldal; a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak.