A tiltakozások ellenére megkapta a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár

Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás „a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie” – olvasható a közleményben.

Az engedélyében a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő a beruházónak. Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását követelte meg, és gyakoribb ellenőrzéseket írtak elő.

Elég sok aggály felmerült

Debrecenben az elmúlt hetekben komoly tiltakozáshullám bontakozott ki a tervezett akkumulátorgyár ellen. A CATL beruházása ellen tiltakozók az üzemet környezetszennyezőnek tartják, komolyan aggódtak a jelentős vízfelhasználási igénye miatt is, „tiszta vizet és tiszta levegőt akarunk” – hangzott el az egyik tüntetésen. Egy friss, február eleji felmérés szerint a debreceniek 64 százaléka nem akarja a városba az akkumulátorgyárat, az LMP közölte: kikéri a cég és a magyar állam között kötött megállapodást. A tiltakozókat a kormánypárti propagandában milliókban kerülő hirdetésekben próbálták lejáratni, a cég pedig tiltakozott az ellen, hogy környezetrombolónak nevezzék őket. Arról pedig, hogy miért is fontos a kormánynak, hogy az akkumulátorgyárak országa legyünk, ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.

A CATL debreceni beruházásával kapcsolatban leggyakrabban a víz problémája merül fel. Debrecennek nincsen folyója, a város környékét az utóbbi években rendre súlyos aszály sújtotta, a helyiek pedig attól félnek, hogy az óriási vízigényű akkugyár miatt problémák lehetnek az ivóvízellátással. Az sem egészen világos, hogy a CATL pontosan mennyi vizet fog fogyasztani, legutóbb ugyanis az önkormányzat eltüntetett a honlapjáról egy tanulmányt, amely szerint a gyárnak óriási, akár napi 60 ezer köbméteres vízigénye lehet.

A kínai cég, amely a Debrecen Déli Ipari Parkba tervez akkumulátorgyártó üzemet építeni, novemberben nyújtotta be a kérelmét, amely nyomán a kormányhivatal az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatta. Ez az eljárás február 13-án zárult le, de a döntés még nem végleges – tartalmazza a közlemény.

A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is. A teljes határozatot a döntés véglegessé válásakor, február 18-án lesz lehetőség közzétenni – írta a kormányhivatal.

Momentum: Népszavazás kell a vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyárról

A Momentum Mozgalom szerint sem a kormány, sem a kormányhivatal nem fogja megvédeni – a gödi példa alapján – a magyar embereket a vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyáraktól. Éppen ezért van szükség népszavazásra Debrecenben az akkumulátorgyárról, mert csak így akadályozhatjuk meg, hogy megépüljön egy vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyár a városban – írja a párt Facebook-bejegyzésében.

A párt álláspontja a mostani engedély kapcsán, hogy a papír sok mindent elbír, például az összes hazugságot is, amit a kormány és a kormányhivatalok összehordanak a Magyarországon épülő vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyárakról.

A Momentum szerint Gödön sem abból van elsősorban baj, hogy ne lennének az emberek életét és a víz tisztaságát védő szabályok, hanem abból, hogy a hatóságok és a kormányhivatal nem alkalmazza azokat a Samsung-gyárral szemben. Hiába kellene például folyamatosan figyelni a víz tisztaságára a vízmérgező akkumulátor gyár környékén, Gödön 2016 óta nem vettek mintát a kútból, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár, sőt 2018-ban be is temették azt.

Hiába tiltotta el a kormányhivatal, a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya miatt, az akkumulátorgyár egyes üzemeit a gyártástól, a vállalat folytatta a munkát ezekben az üzemekben is. Mindezekért pedig a világ egyik legnagyobb multinacionális cége 1-1 millió forintos bírságokat kapott.

Párbeszéd: Nem kellene megadni semmilyen környezethasználati engedélyt

A debreceni akkumulátorgyárnak semmilyen környezethasználati engedélyt nem kellene megadni – jelentette ki hétfői budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján a Párbeszéd társelnöke. Szabó Rebeka bírálatként azt mondta, hogy a gödi akkumulátorgyár bővítésére is megvan az engedély, „pedig ott pontosan tudjuk”, hogy csak az elmúlt három évben több mint harminc olyan szabálytalanság történt, amely környezet-, katasztrófa- vagy tűzvédelmi szempontból „nagyon problémás” volt.

Az ellenzéki politikus kitért arra: habár nem tudják, hogy a debreceni akkumulátorgyár mennyi vizet fog használni, az „óvatos becslések szerint” is elérheti a napi negyvenezer köbmétert. Megjegyezte, az sem ismert, hogy ennek mekkora részét lehet szennyezett vízből pótolni. Ha a debreceni akkumulátorgyár megépül, akkor a paksi erőmű éves energiatermelésének egyharmadát el fogja használni – közölte a társelnök. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy az elhasznált akkumulátorokat hogyan fogják megsemmisíteni.