Tanárkirúgás egyszerűsítése? Adatok titkosítása? – mindenre jó a háborús veszélyhelyzet

„Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében”

– a mondat, ami mostanában rengeteg jogszabály-módosítást, vagy új indítványt kísér. A kormány nem fél a háborús felhatalmazását a háborúhoz nehezen köthető dolgokra is használni: hosszabb ideig kirúgható tanárok, ingyenes közterület használat a tűzijátékhoz és Vitézy Dávid által kitalált közlekedésszervező cég létrehozásának halasztása – csak néhány példa, ami a kormány szerint a háború következménye.

Annak ellenére, hogy a kormánypárti politikusok és maga a miniszterelnök is azt hirdeti, hogy a hazai válságkezeléssel akár jobb is lehet a helyzetünk, mint korábban, Magyarország az elmúlt években a veszély- és válsághelyzetek országává vált.

2020 márciusa óta – néhány hónapos kihagyással – megállás nélkül válsághelyzetek váltják egymást.

Általános, egészségügyi, migrációs és háborús. A rendkívüli jogrendek lényege elvileg az, hogy a kormány hatékonyan és gyorsan tudjon reagálni a felmerülő problémákra. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonban több olyan rendeletet is kiadtak ami nehezen, vagy szinte sehogy sem magyarázható a szomszédban zajló háborúval.

Három veszély- és válsághelyzet egyszerre

Az utóbbi közel három évben valamivel több mint négy hónap volt az országban, amikor normális jogrend szerint működött minden. 2020. március 11-én hirdettek először veszélyhelyzetet, ekkor a koronavírus járványra hivatkozva. Ez rengeteg másik országban is hasonlóan működött, mivel például a szabad mozgást alapvetően nem lehet korlátozni, így kijárási tilalmat sem lehetett volna elrendelni, ha nincs különleges jogrend. Összesen négyszer hirdetett veszélyhelyzetet a kormány az elmúlt három évben, ráadásul úgy, hogy egyszer még módosították is az Alaptörvény erre vonatkozó részét. Ezen kívül még a 2016 márciusában kihirdetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” is érvényben van, egészen március 7-ig. És ha az nem lenne elég, az országban jelenleg még úgynevezett energia-veszélyhelyzet is van. Azonban a legnagyobb jelentőséggel egyértelműen a háborús veszélyhelyzet által nyújtott felhatalmazás bír.

Tavaly 267 kormányrendeletet hirdettek ki különböző veszélyhelyzetekre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka, a kormányrendeletek 41,5 százaléka volt.

2022-ben épp a végéhez közeledett a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet, mikor kormánya megalakulása után néhány órával Orbán Viktor bejelentette, hogy jön a háborús veszélyhelyzet. Ezt azóta többször is meg kellett hosszabbítani, legutóbb 210 nappal. Azaz hét hónappal tolták ki a különleges jogrendet, mivel a szomszédban továbbra is „elhúzódó háborús konfliktus” zajlik. A veszélyhelyzet a kormány és a kormánypártok képviselői – az „elhibázott brüsszeli szankciók” mellett – előszeretettel használják kommunikációs pajzsként is, ezzel indokolva, ha valamilyen probléma áll elő az országban.

A háború miatt: végtelenségig kirúgható tanárok, küszködő szociális szféra

A legutóbbi, a háborús helyzettel nehezen összeköthető döntése a kormánynak, hogy megkönnyítették a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentését. A munkáltatónak – a háborús veszélyhelyzet miatt – már nem 15 napon belül kell kirúgni az engedetlenkedő pedagógust, hanem a „tudomásszerzéstől” egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti. A rendelet ráadásul visszamenőleg is alkalmazható: ha a hatálybalépést megelőző 15 napban olyat tett a pedagógus, ami a munkáltató szerint felmondásra adhat okot, akkor a következő tanév augusztus 1-ig dönthetnek. A rendelet azt nem indokolja meg, hogy ez milyen összefüggésben áll a háborúval, mindössze annyit írtak, hogy ez a megoldás a pedagógusoknak, és a munkáltatónak is előnyös.

A rendeletet több pedagógus szakszervezet, köztük a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is jogsértőnek találta. Indoklásuk szerint a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, amit ha nem hosszabbítanak meg, akkor az év közepén véget érhet, viszont a tanárokat még 2024. augusztus 1-jei kirúgás is fenyegeti. A PSZ is megjegyezte, hogy a háborús veszélyhelyzetnek semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához. Arról, hogy a pedagógusok kirúgásának ideje hogyan kapcsolódik a háborúhoz, arról megkérdeztük az illetékes Belügyminisztériumot, azonban a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A pedagógusok kirúgásának átvariálásánál egy kevésbé jelentős, de szintén nehezen magyarázható intézkedése volt a kormánynak, hogy a tavaly nyáron elhalasztott tűzijátékért nem fizettek közterület használati díjat. A kormány augusztusban egy veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy a vihar miatt elhalasztott, végül augusztus 27-én megtartott budapesti tűzijátékhoz ingyen használhatóak a közterületek. A veszélyhelyzetet, amire hivatkoztak a rendeletben „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa”. Hogy az ingyenes közterület használat hogyan függ össze az orosz-ukrán háborúval, kérdéses.

„Húzódjanak összébb” – üzente a közigazgatási államtitkár még tavaly decemberben a hajléktalanoknak. Felkai László szerint most mindenkinek vállalni kell valami terhet, így a hajléktalanoknak is. Felkai a hajléktalanoknak szánt jó tanácsot még akkor mondta, mikor a sokat kritizált szociális törvénymódosítás mellett egy másik, kapcsolódó rendelet is hatályba lépett. Utóbbinak az a lényege, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt a szociális alapszolgáltatás, a szakosított ellátás, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti otthonok eltérhetnek a jogszabályban megszabott tárgyi feltételektől. Magyarul ezekben az intézményekben nem kötelesek biztosítani a korábban előírt feltételeket. Így fordulhat elő például, hogy néhány hajléktalanellátóban öt szakember helyett csak egyet biztosítanak. Mindezt nem a válsággal, vagy esetleges munkaerőhiánnyal, hanem a háborús veszélyhelyzettel indokolta a kormány.

Veszélyhelyzet miatt titkolják a korábbi veszélyhelyzet döntéseit

A korábbi, még egészségügyi veszélyhelyzet idején, a koronavírus miatt naponta ülésezett az úgynevezett operatív törzs. Itt születtek meg a járvány alatt az ország mindennapjait befolyásoló döntések: maszkviselés, kijárási tilalom, oltási program. Ezekről az ülésekről jegyzőkönyv is készült, amihez a járvány lecsengése után többen is megpróbáltak hozzáférni, hogy utólag kiderüljön, mikor és mi alapján határozott az operatív törzs. Ezt „elégelte meg” a kormány és hozott egy rendeletet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva. Az új, visszamenőleges hatályú szabály miatt a jegyzőkönyveket nem lehet kiadni, pedig a május végén kihirdetett háborús veszélyhelyzetnek semmi köze sincs a korábbihoz.

A rendelet kiadása előtt a Hvg.hu pert is indított, bírósági úton szerették volna megszerezni az koronavírus járvánnyal foglalkozó operatív törzs jegyzőkönyveit. A folyamatban lévő pert a kormány a rendelettel ellehetetlenítette, így ezek az adatok még bizonytalan ideig nem kerülhetnek a nyilvánosság elé.

Szintén a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly szeptember 1-jétől a kormány engedélye nélkül foglalkoztathatóak a közszférában a nyugdíjasok. A rendelet szerint felfüggesztették azt a szabályt, amely szerint szüneteltetik a nyugdíjfizetést, ha a nyugdíjas keresete az adott évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát. Ehhez kapcsolódott egy másik határozat is, amely szerint tavaly szeptember 1-től egy évig szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozhatnak azok is, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. A kormány egyik esetben sem a szakmákon belüli munkaerőhiányt nevezte meg okként, hanem a szomszédban zajló háborút.

A néhány kiemelt példa mellett tucatnyi olyan rendeletet, intézkedést találtunk, ami csak nehezen vagy komoly logikai csavarral köthető a háborúhoz. Bár ezt rendeletbe nem foglalták, de háborús veszélyhelyzetre hivatkozva minősítették korábban rémhírterjesztésnek, ha valaki azt híresztelte, hogy az akkor még érvényes üzemanyagárstop ellenére megemelik a tűzoltók és a mentősök üzemanyagárait. A Palkovics László által vezetett Technológiai és ipari minisztérium megszűnése után a közlekedési államtitkári székből távozó Vitézy Dávid terveit is a háború miatt halasztotta a kormány. Ezt egy december 23-ai Magyar Közlönyben tették közzé: a korábbi szándéktól eltérően egyelőre mégse jön létre az országos közlekedésszervező társaság. A szintén sokat vitatott erdő- és fakivágásokat megkönnyítő rendeletet is az orosz-ukrán háború okozta veszélyhelyzet miatt adták ki – ebben az esetben talán magyarázható azzal a döntés, hogy a megdrágult rezsiköltség miatt megnőtt a kereslet a tűzifára.

A mostani háborús veszélyhelyzet immáron 2022. május 25. óta tart, legutóbb június végéig hosszabbította meg a kormány. Azt, hogy ezután is szükségesnek tartják annak fenntartását, egyelőre kérdéses. Amennyiben a háború nem zárul le, akkor a kormány korábbi döntéseiből kiindulva, maradhat a rendkívüli felhatalmazás. De ha mégis eltörölnék, akkor sem maradunk válság- és veszélyhelyzetek nélkül: a migrációs válság és az energia-vészhelyzet továbbra is velünk maradhat – igaz, ezek nem adnak olyan felhatalmazást a kormánynak, mint a háborús veszélyhelyzet.