Orbán a Kossuth téren, Márki-Zay a Műegyetem rakparton fordult rá az országgyűlési választásra

A két nagyobb tömeg a lehetőségekhez képest békésen feloszlott, az ellenzéki nagygyűlés résztvevői a Gellért tér, míg a békemenetesek a Jászai Mari tér irányába indultak haza. Köszönjük a Telex olvasóinak egész napos figyelmét!

Miközben Orbán Viktort a gigantikus tömeget megmozgató békemenetesek éltették a Kossuth téren, az ellenzék kormányváltó nagygyűlése sem maradt – a tavaly október 23-ihoz hasonló – szégyenben: ezreket mozgatott meg a Műegyetem rakpartra szervezett rendezvény is.

Orbán Viktor március 15-i, kampányhangulatú beszédét ebben a cikkünkben foglaltuk össze, míg Márki-Zay Péter békét, nemzeti egységet szorgalmazó beszédéről ebben az írásunkban olvashatnak bővebben.

Orbán Viktor beszéde kifejezetten a választásra koncentrált, és ugyan a kormányfő kitért a háborúra is, de részletesen nem beszélt róla. Nem tett különbséget a bombázott, megtámadott ukrán nép, és az agresszor Oroszország között, annyit mondott: „nem kerülhetünk az ukrán üllő és az orosz pöröly közé”. Putyin nevét nem ejtette ki. Nem beszélt arról, hogy szerinte ki felelős a háborúért.

„Ezt a választást meg kell nyernünk, és meg is fogjuk nyerni, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon”

– mondta Orbán.

Eközben Márki-Zay Péter éppen Orbán nevét kerülte beszédében, amely kifejezetten a nemzetre, a nemzet egységére koncentrált. Ennek fontosságát hangsúlyozva beszélt arról, „egy ember kisajátított minket”, és ha valaki a világban azt mondják, magyar, akkor ez az arc jelenik meg az emberek szeme előtt, immár 12 éve. Úgy vélte, ez az ember nemcsak nemzetközi megítélésünket rombolta le, idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen”, mert kettéosztotta az országot, éket vert emberek közé, megmérgezte a „nép”, „nemzet” szavakat. Márki-Zay Péter legfőbb üzenete az volt:

“20 nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállóak a saját hazánkban. Nem lehetünk kívülállóak azokhoz képest, akiket „ez a bizonyos ember” nemzetnek nevez.”

Márki-Zay Péter beszéde után felment a színpadra a 6 ellenzéki párt vezetője és a 106 egyéni jelölt, majd együtt elénekelték a Hatalom a népé című kampánydalt. Ebben már nem vesz részt mindenki a közönségből, a túlvégen, a Petőfi-híd felé folyamatosan indultak hazafelé emberek az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének beszéde alatt.

Végül Márki-Zay Péter azt mondta, hogy

abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta Magyarországot, a kijárat nem jobbra, és nem balra van, hanem csakis felfelé!

MKKP-s tornazsák is feltűnt az összellenzéki tüntetésen. A zsák gazdája a Marki-Zay által meghirdetett, korrupció elleni harcot szimbolizáló kék szalagot is kitűzte.

A miniszterelnök-jelölt azt mondta a tömegnek, ő maga is egy közülük, és igenis, továbbra is, rendületlenül hisz az igazság erejében, valamint abban, hogy a jó végül legyőzi a gonoszt.

A hódmezővásárhelyi polgármester elmondta, milyen az a tisztességes politika, amiben ő maga hisz, és ezzel szinte alá kívánta támasztani, hogy mindazok után, ami Hódmezővásárhelyen, majd pedig az előválasztáson történt:

igen, én hiszek a csodákban!

Márki-Zay Péter szerint őt nem törik le a közvélemény-kutatások eredményei, amelyek szerinte csak a reményt próbálják letörni. Ezért arra kérte a tömeget, hogy higgyenek, és bízzanak, és azok, akik most megfogták egymás kezét lélekben, soha többé ne engedjék el azt:

Legyen Magyarország mindannyiunké!

Márki-Zay azt is mondta, hogy ha mindenki, aki ma a Műegyetem rakparton volt, a következő három hétben meggyőznek mindannyian további 3 embert, akkor kétharmaddal fognak győzni április 3-án, és másnap egy szabad és igazságos országban fogunk ébredni.

12 éve épülő erős Magyarországról, jámbor lúzerekről, a világ nagyhatalmairól, háborút akaró baloldalról, Arnold Schwartzeneggerről és asszonyokról is beszélt a kormányfő. Orbán Viktor március 15-i beszédéről készült összefoglalónkat itt lehet elolvasni.

Mire Márki-Zay Péter befejezi a beszédét, teljesen beborul az ég, és a hőmérséklet is jócskán csökkent azóta, hogy a Szabadság híd pesti oldaláról elindult a tömeg. Van aki elővette a hátizsákból a pulóvert, de az sem kizárt, hogy esernyőre is szükség lesz.

Később Márki-Zay Péter arról beszélt, nem tud mindenkivel személyesen beszélni, pedig naponta tapasztalja, hogy akivel beszél, azzal ezután közösen hisznek egy jobb, tisztességesebb, emelkedő Magyarországban.

Hisznek abban, hogy mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk. Hogy sokkal több van bennünk, ami összeköt, mint ami elválaszt. Hogy amit négy év kemény munkájával, pártokkal és civilekkel, az előválasztáson résztvevő 850 ezer honfitársunkkal felépítettünk, az még azoknak is összehasonlíthatatlanul békésebb és biztosabb jövőt kínál, akik nem ránk szavaznak. Mi ugyanis hiszünk egy közös hazában, egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban

– jelentette ki. ezután hosszan beszélt az egyes választási ígéreteikről, azaz arról, miként képzeli el ő maga és az Egységben Magyarországért szövetsége Magyarországot: tisztességes orvosi, egészségügyi bért, szabadságot és megbecsülést az oktatásban, valamint elszámoltatást és a korrupció felszámolását ígérte.

Márki-Zay beszéde alatt egyszer a tömeg végéig is elért az „Orbán takarodj!”– skandálás. Most már nem érkeznek újabb tüntetők, de Donald Tusk beszéde után megindult egy kisebb elszivárgás.

Sokan vannak, akik telefonról, az esemény online közvetítésén keresztül próbálják követni azt, ami a színpadon történik. Olyat is láttunk, ahol egy négy fős társaságban egyvalaki fülhallgatóval a fülében próbálta tolmácsolni a többieknek azt, ami a beszédben elhangzott épp.

Márki-Zay Péter beszélt a személyét érintő gyűlölködésről, arról, hogy mit okoz a propaganda:

„a fél ország tőlem, egy nagycsaládos keresztény édesapától félti egyhavi kisnyugdíját, az éhezéshez éppen elég munkabérét, a sárga csekken több napos késéssel befizetett gázszámláját, óvodás gyermekeinek Barbie-babáját és kisautóját, alig serdülő fiainak életét egy idegen ország idegen háborújában. Naponta érnek engem és érik családomat a gyűlölködő, trágár megjegyzések olyan emberektől, akiket nem ismerek és akik nem ismernek, akiknek soha nem ártottam és soha nem is fogok ártani”

– mondta. Márki-Zay Péter a propaganda embereket megtévesztő tevékenységéről kérdéseket sorolt, hogy az ő – esetenként joggal kritizálható – személyéről szól-e ez a választás, vagy Orbán Viktorról, az ő 12 éves hatalomgyakorlásáról, illetve a magyar jövőről.

MZP, MZP – skandálta a tömeg, amikor színpadra lépett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, majd beszéde közben az „Orbán, takarodj!” hangzott fel többször is a közönségben. „Európa! Európa!” – szólt később, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy az április 3-i választás tétje, hogy Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk.

Márki-Zay Péter arról beszélt, soha nem volt még ennyire egyszerű a választás Magyarországon. Bár a szavazólapokon a narancssárga számos különböző árnyalatát kínálják, ezekkel szemben csak egyetlen, egyes-egyedül egy történelmi választás van, hiszen aközött kell dönteni:

• a Kelettel szemben Európa,
• az önkénnyel szemben a szabadság,
• a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarország

lehetősége áll.

Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy ő maga 22 éven át egyszerű adófizető állampolgár, jobboldali szavazó, és mélyen keresztény, hétgyermekes édesapa volt.

Meg sem fordult a fejemben, hogy négy év múlva itt állok majd önök előtt, egy fél ország gyűlöl, a másik fele tőlem vár reményt és szabadságot

– mondta.

A tömeg végén finoman szólva is mérsékelt a hangulat, leginkább azért, mert innen már nem nagyon lehet látni a kivetítőt, és nem nagyon lehet hallani a beszédeket, de amikor Dobrev Klára bejelentette, hogy holnap sztrájkolnak a tanárok, akkor azért a Petőfi-híd felé és felmorajlott a tömeg, oda is elért a tapsvihar. Egyébként a tömegben sok a kutya és a babakocsi. Saját transzparenssel a tömeg végén már kevesen vannak, viszont sokan viselik viszont a kék szalagot és az ukrán zászló színeit a kokárda mellett.

A kormányfő-jelölt azt is mondta nem a nemzetközi megítélés csupán a probléma, idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen a jelenlegi kormányfő, akinek nevét továbbra sem mondta ki. Márki-Zay Péter szerint

„Éket vert barátok közé, szomszédok közé, kollégák közé, régi osztálytársak közé, – sőt – családok és családtagok közé. Megmérgezte azt a szép szavunkat, hogy nép, és azt a még szebbet, hogy nemzet”

– mondta. Azt is felidézte, hogy néhány éve, éppen március 15-én beszélt először arról, hogy vissza kell szerezni a nemzet elbitorolt fogalmát.

„Húsz nap múlva esedékes választásokon arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép legyünk, ismét egy nemzet legyünk, és ne legyünk kívülállóak a saját hazánkban azokhoz képest, akiket ez a bizonyos ember ma nemzetinek nevez. Mert mi is a nemzet vagyunk. Véleménykülönbségeinkkel, különböző világnézetünkkel, vallásunkkal, származásunkkal, de mi is a nemzet vagyunk – az a nemzet, amelyért 1848 hősei a vérüket adták.”

A miniszterelnök-jelölt szerint az, ahogy egy sakktáblán nem lehet szétválasztani a fekete és fehér négyzeteket, úgy ma Magyarországon is elfogadhatatlan, hogy egyesek narancssárga és kék településeket, narancssárga és kék embereket lássanak a magyarokban. „Elfogadhatatlan, hogy egy ember akarja megmondani, hogy milyenek vagyunk, kit és hogyan szeretünk, miről mit gondolunk. Elfogadhatatlan, hogy egy ember akarja megmondani egy fél országnak, hogy mit gondoljon, a másik feléről pedig helyette és nélküle akarja megmondani még azt is, hogy szerinte mit gondol. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján az egyik színen csak gyalogok, a másikban csak vezérek vannak” – jelentette ki.

Márki-Zay szerint az egyiktől mindent elvesznek, a másik mindent megtehet. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy ennek a játéknak még a játékszabályait is csak az egyik fél írta és csak ő fogadta el, mégis minden magyar kénytelen játszani. Elfogadhatatlan szerinte az is, hogy 33 évvel

„a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk saját hazánkban, ismét a rossz oldalra sodortak minket. Az is elfogadhatatlan, hogy ezúttal nem külső kényszer, nem egy bennünket leigázó nagyhatalom, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya miatt, mondhatni önként választottuk a lemaradó Keletet a fejlődő Nyugat helyett, a rabságot a szabadság helyett, a gyűlöletet a szeretettel szemben. Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára. De 20 nap múlva választások lesznek Magyarországon.”

Március 15-i emlékei felidézésével kezdte ünnepi beszédét Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt szerint 1848, 1956, 1989 – amikor forradalmakat vívtunk a szabadságért, az igazságért, a polgárokhoz méltó életért.

„Mindenért, amiért érdemes élni, amiért érdemes nemzetnek lenni, amire az utókor tisztelettel néz fel, még akkor is, ha hősies küzdelemben elbukott. Eltaposták, mégis győzött – mert azóta is generációk idézik fel hősiességét, a nép kiállását, a nép küzdelmét, a nép kitartását, a nép szabadságvágyát és önfeláldozását.”

Márki-Zay Péter szerint a „nép” talán a legnemesebb szó, ahogy egy nemzet nevezheti magát. Ezután Márki-Zay felidézte, hogy a magyar nép kifejezés milyen sokűáig jelentett egyet a tisztességgel, becsülettel és szabadságszeretetettel a történelem folyamán.

„Büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk. Szerettek minket, bárhová mentünk. Az őszinte szimpátia és szolidaritás határozta meg mindazt, amit rólunk gondoltak. Jó volt magyarnak lenni bárhol a világban, büszkék lehettünk, mert a történelem jó oldalán álltunk”

– mondta, majd kijelentette, hogy ma, 33 évvel a rendszerváltás után, immár nem egy nép vagyunk a világ számára.

„Nem emberek ezrei, milliói. Ma egyetlen arc vagyunk. Egy ember kisajátított minket. Ha a világban azt mondják ”magyar„, ez az arc jelenik meg a szemeik előtt, immár 12 éve. Elhomályosítva mindent, amit generációk felépítettek. A világ híreiben egy egyre fáradó, minden irányban más tekintetet mutató arc jelenít meg minket, magyarokat. A Népet, a Nemzetünket.”

Márki-Zay Péter szerint szélsőséges pártcsaládok, karanténba zárt eszmék klubszobáiban talán tapsolnak ennek az arcnak, de mindenhol máshol összeszorul a gyomruk, ha meghallják a magyar beszédet egy európai város utcáin, üzleteiben. Márki-Zay Péter szerint – noha Orbán nevét egyszer sem mondta ki – a kormányfő „naponta változó érdekeit, kisstílű játszmáit játssza a világ politikai színpadán”, naponta vált barátot és ellenséget, az aktuális politikai érdekei mentén rombolja porig nemzetközi megítélésünket.

„Elvette az önérzetünket, nemzeti büszkeségünket, kitéve ezzel a határon túli magyar testvéreinket a gyors beolvadásnak. De vissza fogjuk venni tőle!”

– jelentette ki.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke beszédében azt mondta, olyan hogy „független média nem létezik”. Szerinte az RTL Klub azzal, hogy Volodomir Zelenszkij sorozatát sugározza, félrevezeti az embereket.

Azt is mondta, hogy a magyar történelem során nem fordulhatott elő korábban, hogy Magyarországnak más állampolgárságú miniszterelnöke legyen, ezzel célozva Márki-Zay Péterre. (A miniszterelnök-jelölt kanadai állampolgársággal is rendelkezik, ezt értelmezte úgy a Mi Hazánk elnöke, hogy nem magyar.)

Toroczkai beszélt a háborúban a cégek nyerészkedéséről is, például a Facebookról, és párhuzamba hozta ezeket a cégeket az oltást gyártó Pfizerrel, Astra Zeneca-val – erre a tömeg hangos fütyülésbe kezdett.

Az ellenzéki gyűlés külföldi sztárvendége Donald Tusk, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform, valamint az Európai Néppárt elnöke volt. Tusk azt az európai pártcsaládot is vezeti, aminek nemrég még a Fidesz is a tagja volt. Azóta a Fidesznek távoznia kellett, de Orbánéknak már addig is ismert volt a Fidesztől szabadulni kívánó Tuskkal. A Fidesz legfőbb európai szövetségese az elmúlt években ráadásul a lengyel PiS volt, Kaczynski pártja, melynek szintén Tusk a legfőbb hazai riválisa.

Nekünk a szabadság és szolidaritás nem üres jelszó, mi, magyarok és lengyelek, együtt voltunk, amikor Lengyelországban megszületett a Szolidaritás, Közép-Európa legnagyobb elenzéki mozgalma, és együtt voltunk a rendszerváltáskor is – kezdte beszédét a Márki-Zay melletti rendezvényre érkező Tusk. „Jól emlékszünk, mi lengyelek és önök magyarok is, hogy tegnap volt a születésnapja Bem József tábornoknak.

Nagyon határozottan szeretném mondani Önöknek, hogy ha élne, Bem József ma itt, önökkel lenne, nem pedug Budapest másik helyszínén”

– utalt a fideszes Békemenetre.

„A szabadság és szolidaritás ma lényegesen fontosabb, mint néhány hónapja, Oroszország Ukrajna elleni támadása előtt. Ez nem csak az ukrán nemzet szabadságáért vívott harc. A harc tétje sokkal nagyobb. Arról van szó, hogy Lengyelország és Magyarszág, és egész Európa szabadságáért küzdenek.”

„Egyetlen becsületes embernek sem lehet semmi kétsége, hogy melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Ezért a magyar választás nem csak önöknek, hanem egész Európának és az ukrán népnek is fontos. Ezekben az időkben semmiféle politikai üzletbe nem lehet belemenni. Orbán Viktor és csapata megdolgoztak azért, hogy egész Európában a leginkább putyinpárti kép alakuljon ki róluk.”

Vannak, akik vakságból, üzleti érdekből, vagy mindkettőből még mindig Putyin pártjára állnak – utalt Tusk a magyar kormányra. „Nagyon kategorikusan kell kijelenteni, hogy nem akarjuk Putyint, nem akarjuk, hogy Putyin köztünk legyen, és hogy Putyin Ukrajnában legyen. Putyin víziója Európáról, és ezt a víziót sajnos itt Budapesten is osztják, az a cenzúra, az autoriter és korrupt állam képe, egy olyan állam képe, ami a törvényesség helyett az erő kultuszát hirdeti. Ezért néz Európa reményteljesen az április harmadikai magyar választásra. Önök kulcsszereplői Európa választásának” – folytatta Tusk.

A mi harcunkat a szabad, demokratikus országért, nem fegyverrel vívjuk, hanem szavazólappal. Ne higyjenek azoknak a politikai szlogeneknek, hogy Putyin előtt kapitulálni kell. Csak akkor leszünk képesek ellenállni a putyini agressziónak, ha egész Európában el tudjuk távolítani azokat a politikusokat, akik ezt állítják – mondta Tusk.

„Éljen Lengyelország, éljen Magyarország, éljen a demokratikus, szabad világ. Éljen a független ukrán állam, éljen az egység4ers Európa. Menjenek az urnákhoz, sok sikert kívánok!”

– fejezte be az Európai Néppárt lengyel elnöke.

„Nagy veszélyek leselkednek hazánkra, és ez ellen a nagy győzelem a legjobb orvosság” Orbán szerint. Erre minden esély megvan, ha a következő 19 napban mindenki elvégzi a munka rá eső részét. A miniszterelnök anekdotázni kezdett: egyszer megkérdezte Arnold Schwartzeneggert, napi hány fekvőtámaszt csinál, mire ő azt felelte, csak onnantól számolja, amikor már fáj. Ezt kérte azoktól is, akik a Fidesz mellett kampányolnak.

„Ezt a választást meg kell nyernünk, és meg is fogjuk nyerni, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon” – mondta.

„Most fordulunk be a célegyenesbe, 19 nap menetelés vár ránk, és a végén, április 3-án megvívunk velük. Adjuk meg nekik, ami jár, és védjük meg Magyarországot!” Orbán az eddigi legnagyobbnak nevezte a Fidesz előtt álló választási csatát, majd a végén természetesen elhangzott a már ikonikus „hajrá Magyarország, hajrá magyarok zárómondat is”, amire a közönség hangos „Viktor-Viktor” skandálással reagált, keretes szerkezetbe foglalva a beszédet.

Ennek a háborúnak nem lett volna szabad megtörténnie. Magyarország minden tőle telhetőt megtett a béke érdekében. Nem zárhatjuk ki, hogy április 3-án még dörögnek a fegyverek, ilyen választásunk sem volt még.

A háború az egekbe emeli a választás tétjét. Békepárti jobboldal, és háborúpárti baloldal. Építkezés vagy rombolás. Aki a békére és az építkezésre voksol, az a Fideszre szavaz. Keresztény szívvel kell éreznünk, és magyar fejjel gondolkodni. Különbséget kell tenni a szomszédból érkező, határon átbukdácsoló, elesett nők, és a több ezer kilométerről érkező migránsok között.

Nem tudjuk mi lesz a háború vége, de mindenre fel kell készülni. Olyan kormány kell, ami nem most merészkedik ki először a nyílt vízre. Ez most nem az amatőrök ideje. Sokan vagyunk és egységesek vagyunk, és ezért meg fogjuk nyerni a népszavazást is. „Az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén.”

Schmuck után Tóth Bertalan, az MSZP elnöke lépett színpadra, és a Fidesz pénzügypolitikája és az MNB ekézésével kezdte.

„Mit kíván a magyar nemzet? A nemzeti bank a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedés ellen küzdjön!”

– mondta a szocialista párt első embere, és arról beszpélt, hogy „azért ér egyre kevesebbet a pénzünk, mert a Fidesz 12 éve szándékosan gyengíti a forintot”, méghozzá szerinte azért, „mert nyerészkednek rajta”. Tóth félreérthető fogalmazással arról beszélt, hogy Matolcsy György évi százmilliárdokat keres, és a Fidesz ezzel fizet ki a pártközeli alapítványokat és a strómanokat. „Ez a mi pénzünk, és ezt a pénzt a kormányváltás után vissza fogjuk szerezni” – mondta Tóth Bertalan. Szerinte „hiába mondja a Fidesz, hogy az MNB-nek adott vagyon ”elvesztette közpénz jellegét„, majd azt állította, hogy a Magyar Nemzeti Bank az emberek szolgálata helyett az embereken nyerészkedik.

Tóth második pontja:

”A magyar katona Magyarországot védje Putyin háborújától.„

”Olyan hadsereg kell, ami nem hagyja, hogy 40 percen keresuztül repüljön egy idegen drón az országban, és azzal folytatta, hogy a drónt csak akkor vették volna észre, ha az Orbán-család hatvanpusztai birtokát fenyegeti a légi jármű. Szerinte a magyar radarokat rossz helyre telepítették, ezért nem látja a teljes légteret, végül pedig azt állította, hogy a Fidesz építette le a magyar katonai erőt.

Orbán Viktor Novák Katalint idézve azt mondta, a nők a békét akarják építeni, a nők lelőtt fiúkat és apákat látnak, szankciók helyett nélkülözést. „Hallgatnunk kell az asszonyokra, ha ki akarunk maradni a háborúból”, ezért szerinte a legjobb pillanatban lett egy nő Magyarország köztársasági elnöke.

11. pont: Szabad ország, szabad egyetem!

– kiáltotta a mikrofonba színpadra lépve a DK egykori miniszterelnök-jelöltje. Dobrev Klára szerint nem véletlen, hogy a zsarnoki hatalom először a szabad szótól, a szólás szabadságától akarja megfosztani a népet. Ezután pedig a szabad gondolattól, a tudástól, azaz a gondolkodásunk szabadságától akar megfosztani a zsarnoki hatalom.

Dobrev Klára szerint a sztrájkoló pedagógusok hősök, akik a megfélemlítés, lejáratás és elhallgattatás ellenére vállalják a harcot a szabad országért, a szabad egyetemért. Arra kért mindenkit, hogy támogassa a magyar hősöket, támogassa a sztrájkoló tanárokat.

És végül, a 12. pont, ami soha nem volt fontosabb, mint most 2022 márciusában, mondta Dobrev, ismertetve a követelést:

12. pont: magyar eurót!

Dobrev Klára szerint azért kell nekünk euró, mert nem halogathatjuk tovább egyetlen percig sem, hogy Magyarország, amelyet az elmúlt 12 évben pávatáncolt és Kelet felé pózolt, végre elköteleződjön nyugati szövetségesei, és az Európai Unió, valamint az általa biztosított béke mellett.

Dobrev Klára szerint április 3-án csak rajtuk múlik, csak a magyarokon múlik, hogy igenis válasszanak:

Európa: most vagy soha!

Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig Ukrajnáét – öszegezte Orbán, aki szerint az Egyesült Államok nem fog magyar szívvel érezni, a mi érdekeinket nekünk kell képviselnünk.

„A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában, ebből a háborúból ki kell maradnunk, egyetlen ember sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.”

„Ezért nem fogunk katonát vagy fegyvert küldeni Ukrajnába”, mondta Orbán, aki szerint a baloldal elvesztette a józan eszét és holdkórosan beletámolyogna egy véres háborúba, de a kormány ezt nem hagyja. „Mi magyarok jól tudjuk, kik szokták bezsebelni az efféle háborúk hasznait” – mondta sejtelmesen a miniszterelnök.

Tisztázni kell hányadán állunk a háborúval. Abban az országban tört ki háború, ahol magyarok százezrei élnek. Most már a keleti határainkat is fegyverrel kell biztosítanunk. Minden idők legnagyobb humanitárius segélyprogramját működtetjük.

Két évünk ment arra, hogy legyőzzünk egy száz éve nem látott járványt, és akkor még itt van a baloldal is. Nem lehet hibázni. Magyarország világok határán fekszik. Errefelé a háborúkat nem értünk és nem az érdekünkben vívják.

Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára. Ha céljaik úgy kívánják, és nem vagyunk erősek, akkor fel is áldoznak minket. Vannak országok, amelyek háborúval akarják elérni céljaikat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni.

Egy országnak legelőször a lelkében kell erősnek lennie, mint a márciusi ifjaknak. Nem ostorozzuk és sajnáltatjuk magunkat, nem hajlongunk, nem kushadunk, nem rejtjük véka alá a véleményünket – mondta Orbán a magyarok összességére utalva. A miniszterelnök szerint nem vágyunk arra, hogy mindenkinek szimpatikusak legyünk, és mi sem szeretünk mindenkit.

200 ezerrel több gyerek született szerinte 2010 óta, mint ha a baloldal maradt volna kormányon, van nemzeti alkotmányunk, egymillióval több új állampolgárunk, mindenki talál munkát. „És végre van belevaló külpolitikánk, lesz ütőképes hadseregünk, világszínvonalú hadiiparunk, és tiszteletet parancsoló egyetemeink” – mondta meglehetős önbizalommal Orbán Viktor.

7. Követeljük a földtörvény eltörlését, követeljük, hogy az agrártámogatásokat a fölművelők kapják, ne a fideszes földesurak

– mondta Schmuck Erzsébet. Az LMP társelnöke szerint az új narancsbárók elveszik a valódi földművelők, a gazdák elől a támogatásokat, és emiatt azok, akik tisztességesen kívánnak Magyarországon a mezőgazdaságból megélni, nem jut esély. Ezt, ígérte meg, Márki-Zay Péter kormánya el fogja törölni, új földosztást hajtanak végre, és a támogatási rendszert is átalakíták.

8. Követeljük az igazságszolgáltatás és a bírói ítélethozatal függetlenségének visszaállítását

– ismertette a 8. pontot Schmuck, és azt mondta, hogy enélkül nincs semmiféle demokratikus jogállam. Az LMP társelnöke szerint azonban van esély arra, hogy kormányra kerülve visszaadják az igazságszolgáltatás függetlenségét, elzavarják Polt Péter legfőbb ügyészt, és hogy visszaadják az embereknek az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Schmuck Erzsébet szerint igenis van esély a kormányváltásra, és arra kért mindenkit, hogy ne hagyja veszni ezt az esélyt, együtt a legerősebbek, és április 3-án vissza nem térő lehetőséget kapnak arra, hogy visszaadják mindazt, amitől az elmúlt 12 év megfosztotta a magyarokat.

Támogatjuk a családokat, és létrehoztunk egymillió új munkahelyet, csökkentettük a rezsit, és hazaküldtük az IMF-et. Nem téríthet le az utunkról sem a háború, sem a baloldal április 3-án – mondta a kormányfő.

A világ legszebb országa és nyelve a miénk. A világ legtalálékonyabb emberei magyarok, akik paprikából csinálnak C-vitamint, vakcinát és Rubik-kockát találnak fel. Csupa jószívű ember. Ez mind szép, de ez mind nem elég. A szépségből, leleményből csak akkor lesz boldog ország, ha erősek vagyunk.

15 millióan vagyunk a világban, nálunk hatalmasabb országok látókörében élünk. De ez nem ok a félelemere és az önfeladásra. Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe. A medve szkanderban remekel, de lehet karikát rakni az orrába. A leleményesség a fontos.

Veszély idején az ország együtt dönt a jövőjéről, mondta Orbán, aki szerint bár különböző emberekből áll a tábora, együtt erősek. Most azok is velük vannak, akiket a szemükkel nem látnak, sőt, az ősök és a még meg sem született gyerekek is. „Így van ma itt együtt Magyarország a nemzet főterén”, ahol komoly dolgokról kell beszélni. Orbán szerint mióta létezik közös nemzeti emlékezet, mindig ugyanazt akarták a magyarok: legyen béke, szabadság, egyetértés.

De ez nem maradhat puszta óhaj, ezekhez a dolgokhoz ugyanarra a dolgokra van szükség a miniszterelnök szerint: erőre, mert gyenge nép nem kap békét, nem jár neki a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjában, és nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértés. „Az erős népeké a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet, őket kedveli a szerencse és ők mindig a talpukra esnek.” Orbán erős országot akar, ami „nem szakad ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog”, ehhez tekintélyt parancsoló erő kell. Ezt építik 12 éve, mondta.

Befogod a pofád, és eltakarodsz a büdös francba, amíg teheted – ezzel lépett színpadra kokárdás bőrkabátban Jakab Péter, de aztán kiderült, hogy ezt nem ő üzeni szó szerint Orbán Viktornak, hanem Bayer Zsolt üzente neki néhány napja. „Ami itt zajlik, az nem más, mint a vadkelet. Gengszterek vannak hatalmon ebben az országban, április harmadikán vesszenek a gengszterek, vesszen a maffiakormány, veszen a Fidesz, vesszen a Köpcös!” – kezdte a Jobbik elnöke.

Jakab innen rátért arra, hogy országjárás közben úgy érzi, mintha több ezer nagymamája lenne, majd jött az aktuális március ifjak sorolása, külön kiemelve az egészségügyieket. „A lopott pénzt talán vissza tudjuk majd adni az országnak, de a halálos áldozatokat nem”, ezért ő soha nem fog megbocsátani a Fidesznek.

„Putyin vagy Európa, háború vagy béke, Kelet vagy Nyugat, ez a kérdés, válasszatok!”

– kiáltotta, mire az ellenzéki gyűlés közönsége Európa-skandálásba kezdett.