Orbán Viktor magabiztossággal, Márki-Zay Péter hittel töltötte meg ünnepi beszédét

Miközben Orbán Viktort a gigantikus tömeget megmozgató békemenetesek éltették a Kossuth téren, az ellenzék kormányváltó nagygyűlése sem maradt – a tavaly október 23-ihoz hasonló – szégyenben: ezreket mozgatott meg a Műegyetem rakpartra szervezett rendezvény is.

Orbán Viktor március 15-i, kampányhangulatú beszédét ebben a cikkünkben foglaltuk össze, míg Márki-Zay Péter békét, nemzeti egységet szorgalmazó beszédéről ebben az írásunkban olvashatnak bővebben.

Orbán Viktor beszéde kifejezetten a választásra koncentrált, és ugyan a kormányfő kitért a háborúra is, de részletesen nem beszélt róla. Nem tett különbséget a bombázott, megtámadott ukrán nép, és az agresszor Oroszország között, annyit mondott: „nem kerülhetünk az ukrán üllő és az orosz pöröly közé”. Putyin nevét nem ejtette ki. Nem beszélt arról, hogy szerinte ki felelős a háborúért.

„Ezt a választást meg kell nyernünk, és meg is fogjuk nyerni, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon”

– mondta Orbán.

Eközben Márki-Zay Péter éppen Orbán nevét kerülte beszédében, amely kifejezetten a nemzetre, a nemzet egységére koncentrált. Ennek fontosságát hangsúlyozva beszélt arról, „egy ember kisajátított minket”, és ha valaki a világban azt mondják, magyar, akkor ez az arc jelenik meg az emberek szeme előtt, immár 12 éve. Úgy vélte, ez az ember nemcsak nemzetközi megítélésünket rombolta le, idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen”, mert kettéosztotta az országot, éket vert emberek közé, megmérgezte a „nép”, „nemzet” szavakat. Márki-Zay Péter legfőbb üzenete az volt:

“20 nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállóak a saját hazánkban. Nem lehetünk kívülállóak azokhoz képest, akiket „ez a bizonyos ember” nemzetnek nevez.”