Márki-Zay Péter: Egyetlen jó választásunk van, a Kelettel szemben Európát választani

Generációk idézik fel 1848, 1956 és 1989 hősiességét, a nép kiállását, küzdelmét, szabadságvágyát, kezdte március 15-i beszédének érdemi részét pár mondatnyi bevezető után Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Ezekre az utókor tisztelettel néz fel, még akkor is, ha hősies küzdelemben elbukott, mondta a politikus.

„Ez vagyunk mi, a magyar nép”,

mondta, hozzátéve, hogy erre a népre a világ szabadságszerető része a forradalmak idején csodálattal és együttérzéssel tekintett. „Büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk, szerettek minket, bárhova mentünk (…), jó volt magyarnak lenni bárhol a világban, büszkék lehettünk, mert a történelem jó oldalán álltunk”, mondta.

Egy ember alapján ítélnek

Márki-Zay szerint viszont ma, 33 évvel a rendszerváltás után már nem egy nép vagyunk a világ számára, hanem „egyetlen arc vagyunk”. Szerinte „egy ember kisajátított minket”, és ha valaki a világban azt mondják, magyar, akkor ez az arc jelenik meg az emberek szeme előtt, immár 12 éve, mondta nyilvánvalóan Orbánra utalva.

„Összeszorul a gyomrunk, ha meghallják magyar beszédünket egy európai város utcáin”, mondta, mert érezzük, hogy ez az ember vásárra viszi a bőrünket. Orbán pedig „hol ide fordul, hol oda”, naponta vált barátot és ellenséget, aktuális érdekei miatt rombolja porig nemzetközi megítélésünket. (A miniszterelnök nevét az egész beszéde alatt csak az elköszönésben mondta ki Márki-Zay, mi az érthetőség kedvéért említjük a kormányfőt a nevén többször is ebben az összefoglalóban.)

Megosztottság

Márki-Zay azt mondta beszédében, hogy Orbán „idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen”, mert kettéosztotta az országot, éket vert emberek közé, megmérgezte a „nép”, „nemzet” szavakat,

és 20 nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállóak a saját hazánkban. Nem lehetünk kívülállóak azokhoz képest, akiket „ez a bizonyos ember” nemzetnek nevez.

Márki-Zay ezután sakktáblás hasonlatokat és „narancssárga-kék” megosztottságot emlegetve hosszan fejtegette, hogy nem lehet megosztani egy nemzetet politikai alapon, hogy meg akarják mondani, miről mit kell gondolni. Azt mondta, hogy nem lehet az, hogy az ország egyik fele mindent megtehet, a másiktól mindent elvesznek.

Kelet vs. Nyugat

Márki-Zay ezután rátért arra, hogy Orbán önzése és hatalomvágya miatt „önként választottuk a lemaradó Keletet a fejlődő Nyugat helyett” és „önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára”.

Azt mondta a közelgő parlamenti választásokra utalva, hogy „soha nem volt még ennyire egyszerű a választás”, mert egyetlen, egyesegyedül egy jó választásunk van:

a Kelettel szemben Európát válasszuk, a rabsággal, az önkénnyel szemben a szabadságot válasszuk.

Üzenet a bizonytalanoknak

Márki-Zay ezután a személyes életpályáját vázolta fel, arról beszélt, hogy nem gondolta volna, hogy miniszterelnök-jelöltként áll majd ennyi ember előtt, és hogy a fél ország gyűlöli majd, a másik fele tőle várja a reményt és megváltást. Hogy trágár megjegyzéseket kap ismeretlenektől, akiket nem bántott soha, és nem is fog bántani. És hogy olyanokkal is találkozik, akiket elbizonytalanított a propaganda, akik gondolkodnak, hogy érdemes-e leváltani Orbánékat olyanokra, akiket most megkísérthet a hatalom, olyanokra, akik között szélsőséges múltjukat meghaladott, ma már semmilyen szélsőséget el nem fogadó emberek is vannak.

Olyanra, aki „óvatlanul tesz félremagyarázható, és adott esetben joggal kritizálható kijelentéseket”,

mondta, nyilvánvalóan saját magára és a vitatott kijelentéseire utalva. „Vajon érdemes?”, tette fel a kérdést.

Minderre Márki-Zay azt mondta, az ellenzék attól erős, hogy sokféle, és hogy amit eddig 4 év alatt felépített, az azoknak is békésebb és biztonságosabb országot kínál a mostaninál, akik nem rájuk szavaznak. Azt mondta, a NATO és az EU szövetségét soha nem árulják majd el.

Pár ígéret

A „miért lesz jobb” felsorolásban ezután néhány félig-meddig kézzelfogható ígéret következett: hisznek egy országban, mondta Márki-Zay, ahol

• a rendőröket megbecsülik,
• a jog előtt mindenki egyenlő lesz,
• megfizethető lakhatást nyújtanak a fiataloknak,
• nem kötelező a védőoltás,
• nem kötelező az orvosoknak a szolgálati jogviszony,
• az ápolóknak biztos megélhetésük van,
• orvosok döntenek az egészségügyről,
• a tesztek lesznek ingyenesek és nem a parkolás,
• a pedagógusok többet keresnek, mint frissen végzett diákjaik,
• szabadon választják ki a tankönyveket, amiket ki sem kell nyomtatni
• az alapvető élelmiszerekre semmit nem tesz rá, a legalacsonyabb jövedelmekből semmit nem vesz vissza az állam.
• a 12 éve változatlan támogatásokat megkétszerezik.

És ha kormányváltás lesz, lesz elszámoltatás, és jönni fog az uniós pénz is, mondta.

„Nyugatos országban hiszünk, hogy ne a fiataloknak kelljen Európába menni, hanem Európa jöjjön ide. Ők a lábukkal szavaztak eddig, és Nyugatra mentek, nem Keletre. Ha a hatalom szeretete legyőzi a szeretet hatalmát, akkor a külföldre ment 800 ezer magyarból rengetegen hazatérnek majd, hogy itt neveljék magyarnak gyermekeiket”, mondta Márki-Zay, feltehetően véletlenül összekeverve a ki-kit győz le tagmondatokat.

Hisz a csodában

Azt mondta, hisz abban, hogy a jó végül mindig győzedelmeskedik, hogy hazánk nem maradhat örökké a vesztes oldalon, „az ellenünk szavazók is emelkedő Magyarországot akarnak”. „Vásárhelyen bebizonyítottuk, hogy nem minden politikus lop, hogy tisztességes vezetéssel nem a polgármester gazdagszik, hanem a város, hogy az embereket nem bőrszínük vagy politikai színezetük alapján ítéljük meg, hogy a vállalkozók nyílt versenyen nyernek el munkákat, hogy egy tisztességes közszereplő nem a Várból néz le, hanem az emberek között jár, és néha a szemetükért is lehajol”, mondta.

Hiszek Magyarország jövőjében, és igen, hiszek a csodákban. Már háromszor megtapasztaltam, hogy az összefogás csodákra képes,

mondta a politikus a korábbi választási győzelmeire utalva, hozzátéve, hogy emiatt nem törik le a közvélemény-kutatási eredmények sem.

„Arra kérem önöket, hogy higgyenek a józan magyarok többségében, higgyenek egy emelkedő Magyarországban, legyen Magyarország mindannyiunké. Három hét alatt mindenki győzzön meg három embert, akkor április 3-án kétharmaddal váltjuk le ezeréves történelmünk legkorruptabb kormányát, az Orbán-kormányt”, mondta a politikus.

„Hisszük, hogy most az áprilisi ifjak hozzák el a szabad Magyarországot, meggyőzik szüleiket, nagyszüleiket. Hisszük, hogy a hatalom a népé, hogy április 3-án Magyarország visszatér a történelem jó oldalára, győztes lesz végre, újra nép leszünk, újra egy nemzet leszünk, újra büszkén mondhatjuk ki bárhol a világon, hogy magyar vagyok.

Hisszük, hogy abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta az országot, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé,

zárta beszédét Márki-Zay.