A muszlim dagálytól és a nyílt társadalomtól ellehetetlenült Nyugattól óvott Orbán

Orbán beszédének ívével eljutott a fiatalokig, akiknek fel kell ismerniük küldetésüket, és akiknek tehetségét fel kell karolni.

„Tisztelt hallgatók, a Jóistentől kapott tehetségük okán minősített felelősségük van a magyarok jövőjéért. 1100 év súlya nyomja a vállukat” – zárta beszédét a kormányfő.

Mély kulturális, geográfiai, geopolitikai és filozófiai különbségről van szó Közép-Európa és a Nyugat között. Határmezsgye ez, az oszmán–orosz–nyugati határvidéken, ahol az élet tétje nagyobb:

„Nyugaton egy rosszul meghozott döntés könnyen korrigálható tévedés. Itt Közép-Európában minden hiba vagy tévedés lehet, hogy az utolsó volt.”

„Minden gyermek újabb őrhely, minden becsülettel végzett munka hozzájárulás” a nagy közös magyar vállaláshoz. Ezért „minden magyar polgár önérzetesen büszke, tisztában van saját élete és munkája fontosságával” – mondta Orbán, Milan Kunderát és Márai Sándort javasolva olvasásra Közép-Európa megértéséhez.

„Többnyelvű és színes etnikai összetételű nép voltunk” – ezért voltak a magyarok alkalmasak a Kárpát-medence egységes állammá való szervezésére, vélte Orbán.

A náci megszállás, a kommunista megszállás összekapcsolta a Kárpát-medence védelmét a kereszténység megvédésével – összegzett Orbán, aki szerint a Balkánon és Lengyelországban is világos ez a küldetés.

Ez a küldetés a kereszténységből sarjadó érték védelme: a személyes méltóság, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek védelme – „ez a kereszténydemokrata politika lényege, nem pedig a hitelvek és hittételek védelme” – mondta a kormányfő.

A nyílt társadalom az egyetlen konzisztens szellemi irányzat nyugaton – ez Orbán szerint aggasztó. „A muszlim dagály felemelkedése” idején azonban ez a szellemi irányzat meggátolja a Nyugatot, hogy érdemben fellépjen a felemelkedő erőközpontokkal. Ez olyan, mintha Európa „a cselekvésmentes élet lassú elmúlását választaná”.

Küldetés hiányában nincs inspiráció, „és végül eljelentéktelenedik” az, aki ezt képviseli. „A vetélytársak elhúznak mellettünk”, a tétlenek magukra maradnak.

Az EU 2007-ben a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2020-ban 18 százalékot. A világ beruházásainak 81 százaléka nyugatról ment, vagy nyugaton valósult meg, 2019-ben 31 százalék a Nyugat és 66 százalék a Kelet részesedése – mondta számokon keresztül a Nyugat visszaszorulását Orbán.

„Másokban nagyobb a felhajtóerő, így elhúznak a nyugati országok mellett. Gazdagok és gyengék. A legveszélyesebb kombináció” – mondta. A versenytársak nem tisztelik, de prédának tekintik.

Orbán szerint inkább az a kérdés, hogyan volt az élen 400 éven át a Nyugat. Ez szerinte a küldetéstudatnak köszönhető, a kereszténységben is gyökerező meggyőződésben, hogy a nyugati embernek tennivalója van a világban.

„Valami azonban megváltozott a 21. század elejére. Éppen akkor, amikor az angolszászok vezette nyugat legfényesebb győzelmét könyvelhette el azzal, hogy megnyerte a hidegháborút” – mondta a kormányfő. A neomarxizmus kezdte átvenni a gondolatformáló intézmények irányítását Amerikában

Európában pedig „muszlim politikai, gazdasági, demográfiai dagályt indítottak el, új helyzetet teremtve” Nyugat-Európában. „A történelem során először Hispánia fölé, északra is sikerült betörni” – mondta Orbán folytatva korábban hangoztatott gondolatát arról, hogy muszlim migráció adja a változás erejét.

A kormányfő azzal nyitott, hogy egy jó beszédbe legalább három vicc kell, temetési beszédben elég egy is. A hallgatók kuncogása után Orbán ígérete szerint nagy ívet ír le beszédében Európa helyzetétől a hallgatóság nemzedékének személyes helyzetéig.

„Mi a politikai vezetők feladata? Végső soron talán az, hogy segítsék a saját népüket, hogy fölkészüljön a rá váró kihívásokra” – mondta Orbán Ez csak akkor lehetséges, ha értik, sejtik, hogyan formálódik a világ. Ez persze nem tudható, így nagy, egymással versengő szellemek munkáiból kell kiszemezgetni a legvalószínűbbet.

Orbán Ferguson könyvét idézte fel beszédében: „A Nyugat és a többiek könyvéből értettem meg, hogy Kelet és a Kína felemelkedésében nincsen semmi rendkívüli” – mondta Orbán, megjegyezve, hogy a 21. század Ázsia százada lesz, még ha ez megviseli is az elsőséghez szokott Egyesült Államokat és Európát.

Szalai Zoltán szólalt fel harmadikként, az MCC jelenlétét számokba öntve: a Kárpát-medencében 23 helyen van jelen az intézmény, ebből kilenc határon túl, többek között: Beregszász, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy.

Idén 3500 diák kezdi meg az évet, de a terv, hogy hamarosan 35 városra terjedjen ki a képzés, 10 ezer diákkal.

Kiemelte, hogy lehetőséget adnak külföldi oktatóknak az MCC-hez jönni, és az MCC oktatóinka külföldre menni.

Előbbi mellesleg elég vonzó, 18-szor többet kereshet így egy oktató, mint a hazai adjunktus az ELTE-n.

Alkotói évet is kínál az MCC, nem túl sok elvárással, egy évre 12 millió forintot kínál fel, egy kanadai vadontúrával együtt.

Ferguson beszéde után az MCC két hallgatója lépett fel hegedűvel, eljátszva a Csitári hegyek alatt kezdetű dalt. Talán a bátor szókimondás és a konfliktusok felvállalásának fontosságáról szóló Ferguson-beszédre reflektál a most szöveg nélkül előadott nóta, amely szerint a kedvesünket szeretjük ugyan, de most, hogy leesett a lóról és megnyomorította a kezét, már inkább nem lennénk annyira vele.

Még rosszabb a helyzet a PhD-jüket íróknál – Ferguson szerint nagy részük tart a cancel culture-től, attól, hogy esetleg olyan gondolatot fogalmaznak meg, amely miatt politikailag kiközösítik.

Ferguson figyelmeztetett, azt gondolta, hogy az elnyomás csak totalitárius rezsimben lehetséges. „De tévedtem: informátorokká, apparátcsikokká változnak emberek, még egy olyan társadalomban is, amely szabadnak vallja magát” – mondta, majd mégis azzal az optimista kicsengéssel fejezte be beszédét, üdvözölve mindenkit az új tanévben.

„Mi a jobb, egy computerizált disztópiában élni, vagy egy elméket fogva tartó rezsimben?” – kérdezte Ferguson, megjegyezve, hogy nincs nagy különbség.

Ezután arról beszélt, hogy hogyan öli meg a szabad gondolkodást, a vitát az egyetemeken és az élet más területein eluralkodó safe place. Ennek a megközelítésnek tudja be a Magyarországot és Lengyelországot érő kritikákat is.

85 százaléka a magukat liberálisnak mondó diákoknak készek lennének jelenteni, ha oktatójuk inkorrekt nyilatkozatot tenne.

76 százalék azt mondja, hogy diáktársáról is jelentené, ha valami elfogadhatatlannak tartott gondolatot képviselne – sorolta a szabad viták terét megfojtó légkör bizonyítékait Ferguson.

A történész Észak-Koreát és Kínát említette meg mint azokat a marxizmust és leninizmust hirdető országokat, amelyek ideológiája fogságban tartja az elmét.

Ferguson ezután Aldous Huxley elgondolásait idézte, amit a Szép új világ írója George Orwell 1984-éről írt, utalva arra, hogy a kisebbség uralma nem más, mint szadizmus.

„Az új évet január elseje helyett ebben az időben ünneplem, éjszaki féltekén ez csodás időszak, még napos” – mondta a tanév kezdetére utalva , megemlítve, hogy ez nagyjából egybeesik a zsidó új évvel. „Azt éreztem, amit a legtöbben: a diákok előre tekintenek, intellektuális kihívások elé”, az oktatók is várják az új évet.

Tavaly azonban jött a koronavírus, az élő oktatás helyett jött az online oktatás, a Zoom, „ami nem tudta ellensúlyozni az együttlét hiányát”.

Ferguson ezután a '90-es évekről beszélt, és arról, hogy akkoriban Oxfordban Orbán is megfordult. „Bizonyosan emlékszik arra a szabad időre” – mondta, nagyra értékelve a viták szabad terét, elismerve, hogy akkoriban talán sok olyan viccet is megengedtek maguknak, amit sokan bántónak érezhettek.

A kampány közeledtével sem mellékes, mint mond a kormányfő, akit legutóbb a Fidesz kötcsei piknikjén hallhattunk. Az ottani, világrend nélküli világról szóló beszédéről és arról, hogyan fordultak a Fidesz politikusai látványosan EU-pártibb irányba, ebben a cikkünkben olvashat bővebben, itt pedig videónkat is láthatja a hétvégi rendezvényről. Milyen helyet kap az oktatás fontossága a kormányfői beszédben? Matolcsy György, MNB-elnök az utóbbi időben kritikus cikksorozatában arról beszélt, hogy emberek helyett vasba és betonba ömlik a pénz. Erről és az Orbán-kormány makropolitikájáról itt olvashat.

A Mathias Corvinus Collégium (MCC) évnyitója a Flamenco Hotelben indul, amit a Danubius Hotels hosszú távú bérbe adott az MCC-nek. A Somlói úti központi épületet – amely 1985-ben a Munkásőrségnek épült, később a Balassi Intézeté lett – hamarosan elbontják. Kiemelt kormányzati beruházásként készül majd az új, akár 32 méter magas épület a Gellért-hegyen. Annak felépültéig az alapítványosítás révén százmilliárdnyi közpénzzel megtámogatott kormányközeli elitképzőnek legalább négy éven át be kell érnie a 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszállodával, ez lesz az MCC hallgatói kollégiumka, közösségi tere, rendezvényhelyszíne és irodája. Ez nem példa nélküli, az MCC debreceni központja például az Arany Bika Szállóba települ, de Győrben is szállodát vett az intézmény.

35 generáció óta élnek magyarok a Kárpát-medencében, de sosem voltak olyan jók a feltételek, mint most – biztatta a 240 fős, főként fiatalokból álló hallgatóságot Orbán Balázs. „Az ország szabad és független, a társadalmi rendszerünk meritokrata, nyitottak a határok… az egyén és a közösség sikere összekapcsolódik.” Ez azonban azt is jelenti, hogy nem lehet másra mutogatni, a sikeresség sokkal inkább rajtunk múlik, mint korábban – figyelmeztetett a magyarság megtartását kiemelt célként kezelő MCC nevében Orbán Balázs.

Az évnyitón Orbán Viktor negyedikként mond beszédet – a tervek szerint 17:45-től –, előtte felszólalnak:

• Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, államtitkár, akit Orbán Viktor néhány hete politikai igazgatóvá nevezett ki, akinek feladata köz- és gazdaságpolitikai kérdésekben tanácsot adni a kormányfőnek, és összefogni a miniszterelnöki főtanácsadók munkáját;
• Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner.hu lapigazgatója;
• Niall Ferguson brit történész, a Harvard egykori professzora, akinek szakterülete a brit és amerikai imperializmus.

Utóbbi akár meglepő is lehet: Az 57 éves történész egyike volt annak a hetven ismert embernek – köztük a Harry Potter szerzőjével, J. K. Rowlinggal, a Nobel-díjas íróval, Szvetlana Alekszijeviccsel – aki nyílt levélben fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy biztosítson érdemi orvosi ellátást a bebörtönzött ellenzéki Alekszej Navalnijnak.

Az ötszáz milliárd forintnyi közpénzzel, közvagyonnal feltőkésített MCC saját magát tehetséggondozó intézményként határozza meg. A kormányközeliség talán több puszta zsurnalizmusnál: „Alapítója és kurátora az a Tombor András, aki leginkább Habony Árpád hitelezőjeként vált ismertté, de a Mészáros Lőrinccel közös cége, az Atmedia értékesítheti a közmédia, a TV2 és az ATV reklámidejét is. Pár éve a kormánynak bedolgozó Századvég az MCC-vel közösen alapította meg a Migrációkutató Intézetet, aminek Orbán Balázs volt a főigazgatója. Orbán Balázs egyébként tagja a Tihanyi Alapítvány kuratóriumának is” – írta az intézményről tavaly a 444.hu. Hogy milyennek tartják az egykori diákok, és hogyan viszonyulnak mostani helyzetéhez, arról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

„Mi, magyarok sportot űzünk abból, hogy nem értünk egyet bizonyos dolgokban” – kezdte beszédét Orbán Balázs. A kormányfő által kinevezett politikai igazgató szerint az oktatásban viszont egyetértés van.

„Nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes fejlődésbe jutni”, mint Magyarországon – mondta Orbán Klebelsberg Kunót idézve. Az egész Kárpát-medencében jelen van az ingyenes képzést nyújtó, idén 25 éves intézmény, amely már tízéves kortól ad képzést – sorolta a sikereket Orbán Balázs.