Eléggé nem bírja egymást a kormánypárti és az ellenzéki szekértábor, de a személyes kapcsolatokat kevésbé szakítja szét a politika

A polarizáció, a szekértábor-logika, a törzsies gondolkodás a társadalom jelentős részében megjelenik, mind a Fidesz, mind az ellenzék szavazói rendkívül negatív képet alkotnak az ellenoldal szavazóiról, zárt gondolkodásúnak, korlátoltnak, és álhírektől megvezetettnek tartják őket – állapította meg a Political Capital és a CEU Közpolitikai tanszéke egy közös, reprezentatív közvélemény-kutatásban. Az eredmények szerint ezek az ellentétek a személyes szférába kevésbé hatolnak be. A megkérdezetettek az ellenoldal megvezetett tagjait is többnyire jóindulatúnak tartják, családokat kevésbé szakít szét a politika, és a többség nem tartaná problémának, ha a közeli hozzátartozójuk, munkatársuk vagy akár főnökük a másik oldalra szavazna.

A megkérdezettek harmada számára fontos, hogy a társas környezetének politikai nézetei megegyezzenek az övével – olvasható a kutatás összefoglalójában. Sokan élnek a komfortot jelentő politikai véleménybuborékban: a megkérdezetettek 44 százaléka válaszolta azt, hogy a legtöbb barátjának a politikai nézete megegyezik az övével. Ennek köszönhetően csak 28 százalék azoknak az aránya, akiknél a családon belül okoztak már feszültséget az eltérő politikai nézetek.

A kutatók a megkérdezetteket elkötelezett ellenzékiekre és elkötelezett kormánypártiakra osztották. Elkötelezett kormánypárti kategóriába azokat sorolták, akik a Fidesz listájára szavaznának és legkevésbé a közös ellenzéki listára. Az elkötelezett ellenzékieket ugyanezen elv mentén határozták meg. A két csoport mérete közel azonos lett: az elkötelezett kormánypártiak a teljes minta 32, az ellenzékiek pedig 29 százalékát tették ki.

• Mindkét táborban hasonlóan erős a belső összetartó erő.
• A kormánypártiak 76 százalékát jó érzéssel tölti el, amikor kedvező véleményt hall a Fideszről. 69 százalékuk úgy véli, sok közös van benne és azokban az emberekben, akik a Fideszt támogatják.
• Minden második elkötelezett kormánypárti jellemzően többes szám első személyben fogalmaz, amikor a Fideszről beszél. Egy jelentős csoportjuk (40%) pedig magára veszi a pártot ért kritikákat, személyes sértésként éli meg azt.
• Az elkötelezett ellenzékiek körében csak egyetlen megállapítás esetében mértek statisztikailag szignifikánsan eltérő arányokat: az ő érzéseiket mérsékeltebben javítja, ha jó dolgokat hallanak az ellenzéki összefogásról. Az e körben tapasztalt 69% azonban így is erős érzelmi kapcsolódást jelent.
• Az elkötelezett kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt kedvezőtlen véleményük van a másik táborról. Ebből a szempontból utóbbiak a kritikusabbak: az ellenzékiek 76 százaléka szerint a Fidesz legtöbb szavazóját nem érdeklik a tények, vakon elhiszik, amit a párt politikusai mondanak. A kormánypártiak körében ugyanez az arány 63 százalék.
• Mindemellett mindkét csoportban nagyjából minden második szimpatizáns véli úgy, hogy a másik fél szavazói is éppolyan normális emberek, mint egy átlag magyar, és csak a pártjuk retorikája befolyásolta őket.
• Mind a kormánypártiak, mind a ellenzékiek esetében bő egyharmad azok tábora, akik nem kíváncsi arra, hogy az ellenzéki összefogás, illetve a Fidesz szerint hogyan lehetne jobbá tenni Magyarországot. Ugyanennyien vannak ugyanakkor azok is, akiket ez érdekel.
• A két tábor másikról alkotott percepciója alig mutat eltérést. Többségi vélemény, hogy zárt gondolkodásúak, szélsőségesek és fogékonyak az álhírekre.
• Megkérdezték mindkét tábort, mennyire éreznék magukat kényelmetlenül, ha együtt kellene dolgozniuk egy másik táborhoz tartozóval, a főnökük kerülne ki onnan vagy egy közeli hozzátartozójuk házasodna össze egy másik szekértáborba tartozóval. Bár mindkét társadalmi csoportban van egy kisebb, 20-30 százalék közötti réteg, amelynek kényelmetlenséget okoznának ezek a helyzetek, de sem a kormánypártiak, sem az ellenzékiek nagy többsége számára nem jelentenének problémát az ilyen társas kapcsolatok.