Mínusz egyfokos vízben úszni az Antarktiszon – Lengyel Bulcsú az első magyar, aki leúszta ott a jégkilométert

Mínusz egyfokos vízben úszni az Antarktiszon – Lengyel Bulcsú az első magyar, aki leúszta ott a jégkilométert
Fotó: Lengyel Bulcsú

A hideg élővízben úszás Magyarországon is egyre népszerűbb, van, aki télvíz idején is bemerészkedik például a Balatonba, és van olyan is, aki az Antarktiszig megy, hogy mínuszfokos vízben úszhasson. Lengyel Bulcsú, a tavalyi téli Balaton-átúszás leggyorsabbja, tavaly novemberben első magyarként teljesítette az antarktiszi jégkilométert a déli sarkkörön túl a mínusz egyfokos vízben egy szál fürdőnadrágban, úszószemüvegben és -sapkában, és ezzel bekerült abba a szűk, 47 fős csoportba, amelynek tagjai eddig teljesíteni tudták ezt a világon.

Az idősebbek még emlékezhetnek, hogy idősebb Schirilla György többször is úszott jégtáblák közt a Dunában. Érthetően nem sok követője akadt akkor, míg mostanra már külön mozgalommá és sporttá fejlődött a hideg vizes és a jégúszás is. (Simor Dániel kollégánk is elindult már téli Balaton-átúszáson.) A műfaj legnagyobb hazai szervezete a Nemzetközi Hidegvíz Törzs Egyesület. A hideg vizes úszás feltétele az 5–10 Celsius-fokos közeg, míg a jégúszások az 5 Celsius-fok alattiak.

Lengyel Bulcsú öt éve kezdett ismerkedni a műfajjal, ahogy sokan mások is ekkor vágtak bele, mert a Covid-járvány alatt szinte képtelenség volt bejutni az uszodákba, csak a hideg élővizek maradtak elérhetők. Sokaknak a hideghez való adaptáció guruja, Wim Hof jelentette a belépést. A szakág előfutárának a hideg vizes merülés tekinthető, de az nem magától értetődő, hogy valaki innen eljut az Antarktiszig is.

Fotó: Lengyel Bulcsú
Fotó: Lengyel Bulcsú

„Megfelelő adaptáció nélkül ez nem megy. Én is folyamatosan készültem erre a teljesítményre. Aki hozzá akar szokni, annak azt javaslom, hogy ahogy vége a nyárnak, utána is hetente két-háromszor menjen bele hideg vízbe, és csinálja ezt folyamatosan télig. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha két-három napnál több idő telik el, akkor újra sokkhatásként élem meg a hideget” – mondta Lengyel Bulcsú, aki korábban 15 éven át versenyzett medencében. Ő 10-15 perceket úszik hideg vizekben, és ha verseny közeledik, kitolja ezt az időt, de edzéséhez a medencés úszások is hozzátartoznak. Eddig három jégúszó-világbajnokságon is indult, és korosztályában két ezüst- és öt bronzérmet is szerzett.

Úgy tartja, hogy a jégúszás Mount Everestje az, hogy valaki a sarkkörön túl teljesít egy kilométert. Ő két évvel ezelőtt hallott először erről a lehetőségről, és akkor elhatározta, hogy meg fogja csinálni hitelesített körülmények között. Erre a Nemzetközi Jégúszó Szövetség (IISA) ad lehetőséget, de nem egyszerű a kiválasztottak közé kerülni. Először igazoltan kell 1000 méteres jégúszást teljesíteni, de ezután még hátravan egy interjú, afféle felvételi, ahol meggyőződnek a jelölt alkalmasságáról. Azt vizsgálják, hogy emberileg befér-e az utazó csapatba, de az egészségi állapot is nagyon fontos, mivel az expedíciós hajó mindentől távol van, nem lehet igazán segítségre számítani. Végül tizenkét főnek adatott meg 2024 novemberében, hogy a 64,73 szélességi körön található Rongé-sziget közelében teljesíthesse az antarktiszi jégkilométert.

Fotó: Lengyel Bulcsú
Fotó: Lengyel Bulcsú

Az expedíciós hajó az argentínai Ushuaia városából futott ki, de az ott-tartózkodásuk alatt sem tétlenkedtek Lengyelék. Az Argentínát Chilétől elválasztó Beagle-csatornát próbálták meg átúszni négyen a csapatból az 5-7 fokos vízben. Ha az ember jól választja meg az időpontot, akkor nagyjából 25-30 perc alatt leküzdhető a nagyjából másfél kilométer. Lengyeléket viszont rossz időablakban ugrasztották bele a helyiek vízbe, így a legnagyobb dagályban voltak kénytelenek úszni, az árral szemben hadakozni. A táv így jó 2,5 kilométerre, a vízben töltött idő pedig 60 percre nőtt. Miután kimásztak a partra, a saját ruháikat felvéve próbáltak visszamelegedni, de még körülbelül egy órán át reszkettek. Az átúszásról oklevelet kaptak a teljesítők, Lengyel Bulcsú első magyarként.

Ushuaiából kétnapnyi hajózás után érkeztek meg a tervezett úszás helyszínére. A hajón is több képzést kaptak a résztvevők, felkészítették őket az evakuációra, ismertették velük, hogy milyen szabályokat kell betartani az antarktiszi szárazföldre lépésnél. Például nagyon alaposan át kell vizsgálni a ruházatot, mert egy tépőzárba ragadt növényi törmelék, mag, vagy egy hajszál is tud gondokat okozni, könnyen megfertőzhető velük a pingvinállomány.

Fotó: Lengyel BulcsúFotó: Lengyel Bulcsú
Fotó: Lengyel Bulcsú

A jégkilométernek nem volt előre kiválasztott napja, mert az időjárás nagyon szeszélyes az antarktiszi térségben, pillanatok alatt hatalmas vihar tud kerekedni. Lengyel Bulcsú át is élt egy ilyet, már készültek az úszásra, amikor a napsütötte ég elborult, és lecsapott a vihar. Négy társának két nappal korábban az extrém időjárás miatt kellett megszakítania 500 méternél az úszását. A feltámadó szél miatt besodródó jégtáblák, az áramlatok és a mínusz 1,8 fokos víz lehetetlenné tette a táv folytatását. Ezzel együtt ez az úszás lett a Nemzetközi Jégúszó Szövetség által valaha regisztrált leghidegebb úszás.

A tizenkét jelentkezőt három futamba osztották be, egy-egy futam mind a négy úszója kapott gumi motorcsónakos kíséretet, amelyben egy dedikált segítő, az úgynevezett second ült. Ha valakivel probléma van, azt megpróbálják behúzni a csónakba és minél hamarabb visszavinni a hajóra. Az egy kilométeres úszást egy előre kimért pályán kellett teljesíteni, (az úszásról videó is készült) nyolc darab 125 méteres hosszt úsztak a résztvevők két csónak között a mínusz egyfokos vízben. A tengervíznek a sótartalom miatt van máshol a fagyáspontja, ezért lehetséges a mínuszos hőfok, de édesvízben is elképzelhető, ha erősen buborékoltatják a vizet.

„Amikor belecsobbansz a vízbe, a test automatikusan pánikreakcióba lép, azonnal kapkodni kezded a levegőt. Ezt kell megtanulni kontrollálni. Aki régóta úszik, az körülbelül száz méter alatt rendezi a légzését. Az úszás középső szakaszában teljesen nyugodt állapotba tud kerülni a test, kezelhetőnek érzed a helyzetet. Az utolsó szakaszban, amikor már lehűlt a test, lassul az úszás is, ilyenkor van a legnagyobb csata fejben. Értelmezni kell a test által küldött jeleket, az úszónak nagy a felelőssége, mert fel kell ismerni, hogy mi az, ami már vészjelzés. Volt már rá példa, hogy a célhoz közel a test már feladta, de az úszó még be akarta fejezni a távot, az egyik úszót az Antarktiszon 975 méternél kellett kihúzni a vízből” – mondta Lengyel Bulcsú, aki 17 perc alatt teljesítette antarktiszi kilométerét.

A beszűkült tudatállapot miatt van különösen nagy felelősség a segédeken. Ha úgy ítélik meg, hogy az úszó nem ura magának, kiveszik a vízből. Ennek egyik jele a drámaian lelassuló csapásszám, ami hipotermiát, kihűlést jelez.

Fotó: Lengyel Bulcsú
Fotó: Lengyel Bulcsú

Az úszás maga fizikai fájdalommal is jár, főként a végtagokban, lábakban, kezekben jelentkezik fájdalom a minimális véráramlás miatt. Lengyel azt mondta, hogy minden félfokos csökkenés nagymértékben növeli a fájdalmat és a terhelést, a vízen túl a levegő hőmérséklete és a szél még jobban megviseli őket. Amikor kiveszik a karjukat a vízből, mindjárt mínusz 10-15 fokos levegővel érintkeznek, de a szél miatt hőérzetben ez sokkal több.

A táv leúszásával még koránt sincs vége a veszélynek, a regenerációs folyamat is megterheli a szervezetet. A jégúszóknak ez a szakasz olyasmi, mint a nyolcezres csúcsokra felmenő hegymászóknak az ereszkedés: veszélyes, és csak ezzel együtt értelmezhető igazán az úszás. Az úszók segédei ezt a folyamatot is végigkövetik. „Evolúciós eredmény, hogy ha hideg van, akkor a végtagokban összehúzódnak az erek, hogy a törzs és az agy melegen maradjon. Nem véletlen, hogy a hegymászóknak is az ujjaik és a lábfejük szokott először lefagyni. A jégúszásnál is ez történik. Amikor kijövünk, és meleg helyre kerülünk, kitágulnak az erek, és a lehűlt végtagokból visszaáramló vér tovább hűti a test maghőmérsékletét. Ezt a jelenséget hívják afterdropnak. Ez rendkívüli reszketéssel jár, ami külső szemlélő számára elég ijesztő. Ez 15-20 percig is tarthat. Ha ezen túl vagyunk, akkor indul csak meg a kifejezett melegítési folyamat. Langyos zuhany, majd szauna következik” – mondta Lengyel Bulcsú.

A jégúszó az Antarktiszon kipipálta az egyik bakancslistás tervét, de már korábban kitalálta azt is, hogy az északi sarkkörön túl is le akar úszni egy jégkilométert. Erre májusban a Spitzbergákon lesz lehetősége.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!