Egy magyar kutatás szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a humán- és állatgyógyászatban használt antibiotikumokat

Egy új magyar kutatás szerint az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok nemcsak a humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A Debreceni Egyetem kutatása és a Wessling Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálatai alapján az derült ki, hogy a humán- és állatgyógyászatban használatos antibiotikumokat az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés mellett lenne szabad alkalmazni – írja a Laboratorium.hu.

A kórházhigiénés fertőzések száma minden európai országban növekedést mutat, az antibiotikumokkal szemben ellenálló Staphylococcus törzsek elszaporodása egyre nagyobb kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszereket. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az antibiotikumrezisztens Staphylococcus fajok már nemcsak a közösségekben és az egészségügyben, hanem az intenzív állattartásban, ezáltal az élelmiszerláncban is megjelentek

A Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének munkatársa, Horváth Brigitta és kutatócsoportja a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) élelmiszerekben való megjelenését vizsgálta műszeres analitikai eszközökkel. A tanulmányuk az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapján jelent meg.

Míg az Európai Unióban eddig végzett vizsgálatok alapján az MRSA előfordulási gyakorisága országonként eltérő volt, Magyarországon a humán fertőzések egyelőre csak kis hányada vezethető vissza élelmiszerekből származó MRSA-törzsekre. A tanulmány szerzői 2019–2020-ban 77 darab Staphylococcus-izolátumot vizsgáltak, és az élelmiszerekből izolált 47 Staphylococcus aureus törzs közül két törzs is methicillinrezisztensnek bizonyult.

A fertőzöttnek talált minták kontaminációja (szennyeződés), illetve fertőződése számos módon jöhetett létre, akár az élelmiszer-feldolgozás technológiai lépései során is. A laboratóriumi vizsgálatok is igazolják a globálisan növekvő antibiotikum-rezisztencia okozta veszélyeket, ami azt is jelenti, hogy a humán- és állatgyógyászatban használatos antibiotikumokat az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés mellett lenne szabad alkalmazni. Mindemellett az egyéb mikrobiológiai és parazitológiai kockázatok miatt javasolt hőkezelés megfelelő megoldás a MRSA jelentette kockázatra.

„A sikeres felügyeleti rendszer elengedhetetlen feltétele, hogy egységes, gazdasági szempontból is elfogadható, gyors és megbízható módszer álljon rendelkezésre a mikroorganizmusok faji szintű azonosításában és antibiotikum-rezisztencia meghatározásában, amelynek egyik alappillére lehet a fehérjeazonosításon alapuló tömegspektrometria (MALDI-TOF-MS)” – olvasható a tanulmányban.