Valaki elnézett egy nullát: nem 700, hanem 70 ezer Moderna-vakcinát venne a kormány kétmilliárdért

Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam.

Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal:

bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, a jelek szerint egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer (kedvezménnyel együtt 92 ezer) adagról van csak szó.

De akad itt még sok más érdekesség:

• Az államtitkár azzal indokolta, hogy a Modernától vásárol vakcinát a kormány, hogy a konkurens Pfizer nem is tett ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt, így nem érhette váratlanul a kormányt, hogy erre csak a Modernától érkezett ajánlat.
• A kormány épp perben áll a Pfizerrel, mert az ukrajnai háborúra hivatkozva nem akar fizetni a szerződésben rögzített régebbi vakcinaszállítmányért. A közbeszerzési iratok szerint azonban a Modernától most ennél drágábban venne vakcinát – a beszerzés sürgősségét pedig részben épp az ukrajnai háborúval indokolja.
• Már szeptemberben azonosították itthon a világszerte leginkább figyelt vírusvariánst, az XBB.1.5-öt, csak ezt elmulasztották közölni.
• Decemberben teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon.

70 lehet az a 700

Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó.

Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány.

Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán.

Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

A közzétett dokumentumokban azonban a hírekben megjelentnél egy nagyságrenddel kisebb mennyiségről van szó.

Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”.

A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint.

Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ.

Csak a Moderna tett ajánlatot a Moderna vakcinájára

Takács Pétertől azt is megkérdezte a Népszava, hogy miért a Modernát választották, ha korábban a Pfizertől szereztük be a vakcinát. Az államtitkár válasza: a Moderna adta a legkedvezőbb árat, a Pfizer nem is adott ajánlatot. Ez azért különös állítás, mert a közbeszerzést jobban megnézve látható, hogy az kifejezetten a Moderna vakcinájára szól, amelyre a Pfizer ha akart volna, se tudott volna ajánlatot tenni – és feltételezhetően épp emiatt nem is hívták meg a meghívásos eljárásba.

A közbeszerzés tárgya ugyanis így szól: „Anduzomerán hatóanyag tart. COVID-19mRNS oltóanyag”. Az anduzomerán konkrétan annak a hatóanyagnak a neve, amely a Modernának az XBB.1.5 variánshoz adaptált oltóanyagában található. A Pfizer–BioNTech párosnak az XBB.1.5 elleni vakcinájában lévő hatóanyagot raxtozinameránnak hívják. Tehát Takács szerint azért a Modernától rendel vakcinát a kormány, mert a Pfizer nem tett ajánlatot, de eleve arra a vakcinára kértek ajánlatot, amelyet a Moderna gyárt.

Erről az állításról is megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot. Arra is rákérdeztünk, hogy felmerült-e, hogy a Pfizer vakcinájára is kérjenek ajánlatot a korábbi szerződéstől függetlenül, közbeszerzés keretében. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Friss vakcina kellett, a Pfizerét mégse kérték

„A vírus változékonysága miatt szakmai szempontból megalapozott döntést kellett hozni annak érdekében, hogy a [...] kockázati csoportok a legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák, tehát a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni” – írta a közbeszerzés sürgősségének indoklásában Müller Cecília tisztifőorvos.

Érdekesség, és jellemző a magyar járványügyi adatközlésre, hogy ebből a közbeszerzési eljárás során született levélből derül csak ki, hogy az épp legjelentősebb variánsnak számító XBB.1.5-öt mikor azonosították először Magyarországon: szeptember 11-én. Erről azóta sem közölt semmilyen nyilvános információt az NNGYK, a honlapjukon a legutóbbi kapcsolódó hír egy előző variáns, az EG.5 (avagy Eris) azonosítása volt, augusztus 25-én.

Arról, hogy mi az az XBB.1.5 variáns, és miért fontos lépés, hogy a gyártók előálltak az ehhez adaptált vakcinákkal, október eleji cikkünkben írtunk részletesen. Ahogy már akkori cikkünk alapján is látszik, maga a döntés, hogy friss vakcinát szerezzen be a kormány, szakmailag valóban megalapozott, már az ősz elején is ezt hiányolták a szakértők. Az más kérdés, hogy itthon a mai napig nemhogy a legfrissebb, de az eggyel korábbi változatból sem lehetett kérni, noha korábban maga a tisztifőorvos is azt nevezte a legjobbnak.

Pedig a kormány elvileg új szerződés és közbeszerzés nélkül is kérhetett volna a legújabb változatokból: két éve, miután nehezen követhető kommunikációs fordulatok után visszaszállt abba az uniós beszerzésbe, amelyből korábban kimaradt, olyan szerződést kötött a Pfizerrel, amely a mindenkori legújabb vakcinatípusra is érvényes volt. A Pfizer–BioNTech XBB.1.5-höz adaptált vakcináját idén augusztus 31-én engedélyezte az EU, a Modernáét szeptember 15-én, tehát még előbb is elérhetővé vált a szerződés hatálya alá tartozó vakcina, mint amire a mostani közbeszerzés irányul.

Az más kérdés, hogy mint a múlt héten kiderült, a kormány már egy évvel ezelőtt jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben rögzített vakcinákat, és január óta a két fél perben is áll emiatt. Bár a kormány szerint az EU „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra” ezeket a vakcinákat, ezt az Európai Bizottság sokadjára is cáfolta, hiszen ők a tagállamok felhatalmazásával tárgyalták le a keretmegállapodást, amelyen belül a tagállami szerződés részleteit már a tagállami kormányok egyeztették a céggel.

Tény, hogy a Bizottság előbb 2022 májusában, majd 2023 májusában is módosításokat tárgyalt le a tagállamok nevében és hozzájárulásával a Pfizer-BioNTechkel. Ezek eredményeként

• a korábban letárgyalt mennyiség csökkenthető;
• hosszabb időtávon érhető el, azaz később is lehet kérni a szállításokat (a májusi megállapodástól számított négy éven belül);
• ha mégis szükségessé válna, az eredetileg szerződött mennyiségig lehet plusz vakcinát kérni;
• és továbbra is hozzáférhetők a legújabb vakcinaváltozatok, amint megkapják a hatósági engedélyt.

Az, hogy a magyar kormány és a Pfizer milyen feltételekben állapodott meg, és ezt melyik fél hogyan akarta, vagy lett volna hajlandó módosítani, nem nyilvános. A kormány mindenesetre a jelek szerint úgy döntött, hogy akár a pert is vállalja a Pfizerrel, hogy ne kelljen fizetnie, és ehelyett most a Modernát keresi meg új vakcináért.

Drágábban adják darabját, mint azt, ami a Pfizertől nem kellett

Azt viszont épp a Pfizer-per nyilvánosságra került részleteiből lehet kikövetkeztetni, hogy milyen áron juthatott volna hozzá Magyarország a Pfizer–BioNTech-féle vakcinához: a kormány 3 millió adagot nem akar kifizetni összesen nagyságrendileg 60 millió euró értékben. Ez alapján ez a vakcina adagonként 20 euró, azaz nagyjából 7600 forint lenne.

A Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzési eljárásból kiderül, hogy 72 727 adag oltóanyag összesített nettó ára 1 999 992 500 forint, ami adagonként 27 500 forintot jelent. Ha a plusz 27 százaléknyi rabattal is számolunk, akkor ugyanez 21 700 forintra jön ki. Hangsúlyozzuk, hogy mivel a kormány a pontos feltételeket nem árulja el, csak következtetni tudunk, de a nyilvános adatok alapján az látszik, hogy a most beszerezni kívánt vakcina egységára közel háromszoros.

Ezek persze csak az egységárak, összességében jóval több pénz kifizetésétől táncolna vissza a kormány a Pfizer-perben, hiszen sokkal nagyobb mennyiségről is van szó, ami feltehetően az alacsonyabb egységárat is részben indokolja. A bizottsági szerződésmódosításokból annyit lehet tudni, hogy a mennyiség csökkenthető és a szállítás időben elnyújtható lett volna. Az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét feltételeket azonban már a gyártó és a tagállami kormányok boltolják le maguk között, azt pedig sem a kormány, sem a Pfizer nem hozta eddig nyilvánosságra, hogy pontosan milyen feltételekről tárgyaltak, és melyik fél mit ajánlott, mit vállalt volna. Mire pedig az Európai Bizottság idén májusban az újabb módosításokat letárgyalta, már javában tartott a per a kormány és a Pfizer között.

Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy valóban ilyen árkülönbség van-e a két vakcina között, és ha igen, milyen ok(ok)ból döntöttek inkább a Pfizer-szerződés nem teljesítése és a Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzés kiírása mellett. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Sürgősen kell vakcina, mert háború

Térjünk még vissza a közbeszerzés sürgősségére, mert a legtöbb érdekes és eddig nem ismertetett részletet emiatt árulta el a magyarországi vakcinahelyzetről az NNGYK.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról a közbeszerzési törvény 98. § (2) e) pontja ezt írja: „Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.”

Müller Cecília tisztifőorvos a közbeszerzési hatóság elnökének címzett november 20-i levelében indokolta a vakcinabeszerzés módját, illetve kérte a hatóság elnökét, hogy „állapítsa meg a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottságát”.

Azt, hogy a vakcinabeszerzés rendkívüli sürgősségű, és ezt előre nem láthatták, Müller Cecília az ukrajnai háborúval indokolta.

A háború miatti veszélyhelyzetet jövő májusig meghosszabbító törvényre utalva a tisztifőorvos azt írta, „a hivatkozott jogszabály alapján a vis maior helyzet külön hivatkozás nélkül fennáll” – magyarul: a helyzet rendkívüliségét az alapozza meg, hogy törvény mondja ki, hogy rendkívüli helyzet van.

Külön csavar a történetben, hogy a periratok szerint a kormány tavaly novemberben a háborúra hivatkozva jelezte a Pfizernek, hogy mégse venne több vakcinát. Az NNGYK tehát ugyanazzal a veszélyhelyzettel indokolja a Moderna-vakcinák beszerzésének sürgősségét, amelyre hivatkozva nem akarja kifizetni a Pfizer vakcináit.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hiánypótlási felhívást küldött Müller Cecíliának, amelyben több ponton ízekre szedte az országos tisztifőorvos érvelését, és részletesebb indoklást kért több állításáról is. Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetet nem is fogadta el mint a vakcinabeszerzés sürgősségét indokoló körülményt, és azt kérte Müllertől, hogy „tényszerűen jelölje meg és támassza alá, hogy Ajánlatkérő álláspontja alapján konkrétan melyik körülmény minősül a rendkívüli sürgősséget indokoló körülménynek”. Müller erre a november 24-én küldött válaszában egyrészt azt írta, hogy azért kell sürgősen vakcina, mert a járványhelyzet ezt indokolja; másrészt azért megjegyezte, hogy a törvényileg kihirdetett veszélyhelyzetet álláspontja szerint nem lehet vitatni.

Tényleg lehet előnye a Modernának

Voltak azért a háborús veszélyhelyzetnél relevánsabb, szakmailag is legitimnek tekinthető érvei is Müller Cecíliának: a könnyebb logisztika és a gazdaságosabb kiszerelések.

A beszerezni kívánt vakcinamennyiség indokaként ezt írta: „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”. Itt a Pfizer–BioNTech-vakcina nevesítése nélkül hivatkozik arra, hogy a Moderna vakcináját egyszerűbb kezelni, mert nincs szükség -90 és -60 fok között hűtve tárolni, elég -50 és -15 fok között. Müller azt is kiemelte, hogy a Moderna oltóanyaga esetében nincs szükség a szállításhoz szárazjégre, ezért „az oltóanyag szállítása is megoldható gazdaságosan”.

Mindez valóban így van. Ahogy arról még az első oltások megérkezése előtt írtunk, a körülményes tárolás és szállítás miatt valóban logisztikai kihívás az mRNS-vakcinák, és ezen belül is különösen a Pfizer oltóanyagának a kezelése. Még úgy is jogos érv ez, hogy a Pfizer vakcináját ebben a mélyhűtéses állapotban két éven át el lehet tartani, míg a Modernáét csak 9, bizonyos feltételek mellett 12 hónapig. A közbeszerzési eljárásban az NNGYK 6 hónapos tárolást szabott meg feltételként.

Kovács László egyik kérdése arra vonatkozott, hogy másik vakcina miért nem jöhet szóba a járványhelyzet kezelésére. Müller válaszában feltűnik egy második legitim érv: „Az andozumerán hatóanyag tartalmú vakcina az egyetlen olyan rendelkezésre álló COVID-19 elleni védőoltás, amelynek ugyanaz a kiszerelése (más mennyiségben ugyan) alkalmazható 6 hónapos kortól minden korosztályban. Ezáltal ez a vakcina alkalmazható a leggazdaságosabban. […] Más hatóanyagtartalmú vakcinák esetében a 3 korcsoportnak (6 hó-4 év, 5-12 év, 12 év felett) 3 különböző termék beszerzése szükséges. Eddig Magyarországon nem állt rendelkezésre olyan vakcina, amely a 6 hónapos-4 éves korosztályban alkalmazható lenne.” Ez is kimondatlanul a Pfizer-vakcina elleni érv, még úgy is, hogy a Pfizerrel már élő szerződés keretében minden korosztályra vonatkozó kiszerelést rendelhetett a kormány.

Az utolsó idézett mondat egyébként azért érdekes, mert az, hogy a 6 hónapos és 4 éves kor közötti gyerekeknek eddig nem volt itthon vakcina, tény, de ez azért volt így, mert a kormány nem kért ilyet a Pfizertől. Hiszen az uniós engedélyt már 2022 októberében, azaz több mint egy éve megkapta erre a korosztályra a Pfizer (és a Moderna) vakcinája, és a szerződés erre is kiterjedt. Az 5-11 éveseknek szánt kiszerelésből még kért a kormány, ezzel már 2021 decemberében meg is kezdődött az oltás itthon is.

Amikor a tisztifőorvos észreveszi, hogy járvány van

Müller a levélben a beszerzés rendkívüli sürgősségét és az ilyen esetre vonatkozó eljárásrend alkalmazását járványügyi érvekkel is indokolja, de az erre előadott információk a járvány alakulásáról valójában hónapokra előre láthatóak voltak. Mintha az országos tisztifőorvos 2023 novemberének végén rácsodálkozott volna arra, hogy jön a téli járványszezon, illetve hogy vannak kockázati csoportok, amelyeket fokozottan védeni kell.

A közbeszerzési hatóság elnöke sem értette, miért most kér sürgősségi kivételt az NNGYK, amikor már szeptembertől elérhető az új Moderna-vakcina, és a járványhelyzet is hónapok óta világos képet mutat. „Kérem, hogy részletesen mutassa be, hogy milyen körülmények miatt nem tudott Ajánlatkérő felkészülni a tárgyi oltóanyag korábbi beszerzésére – különös tekintettel Ajánlatkérő azon nyilatkozatára, hogy »a légúti megbetegedések döntő többsége az őszi/téli légúti szezonban, jellemzően január-február hónapban fordul elő«, valamint tekintettel a WHO 2023. május 18. napján keletkezett ajánlására” – írta.

Müller Cecília válasza szerint attól tartottak, hogy ha túl korán rendelnek a legfrissebb vakcinából, az egy új variáns miatt időközben idejétmúlttá válhatott volna: „Az engedélyt az ajánlatkérő által beszerezni kívánt termék 2023. szeptember 14-én kapta meg az EMA-tól, az Európai Gyógyszerügynökségtől. A SARSCoV-2 vírus azonban változékony, előfordulhatott volna olyan nagy változás a vírusban, amely egyéb vírus variáns dominánssá válását okozta volna a cirkuláló vírusok közül, amely ellen ezen adaptált vakcina hatékonysága olyan mértékben csökken, hogy az alkalmazása nem biztosít megfelelő védelmet.”

Kiderült, milyen és mennyi vakcina van itthon: régi és kevés

„Kérem, hogy térjen ki arra, hogy jelenleg Ajánlatkérő milyen raktárkészletekkel rendelkezik a releváns oltóanyagok tekintetében és azok miért nem alkalmasak a jelenlegi beszerzési igény kielégítésére” – írta a hiánypótlási felhívásban Kovács László.

Bár viszonylag szűk lehet a járványhelyzet iránt érdeklődők és a közbeszerzési dokumentumokat olvasgatók külön-külön sem túl népes táborának keresztmetszete, aki beletartozik, erre az egyszerű kérdésre felcsillanhatott a szeme. A kormány és az NNGY ugyanis hosszú ideje semmilyen részletet nem árul el erről. Most azonban Müller Cecília világosan leírta, hogy november végén hogy álltak a hazai vakcinakészletek:

„Jelenleg a bivalens eredeti/Omikron BA.1 variánsú vakcina áll rendelkezésre az oltópontokon és az NNGYK disztribútoránál, mindösszesen 81 126 adag mennyiségben, amelynek felhasználhatósági ideje 2024. 04. Az 5-12 éves korosztály számára 50 040 adag 2023. 11 hónapi lejáratú és 40 300 adag 2023. 12. hónapi lejáratú eredeti Vuhani variánsú oltóanyag található a készletben.”

Több tanulság is levonható ebből a válaszból:

• A tisztifőorvos megerősítette, amit eddig csak kikövetkeztetni tudtunk, mert nem árulták el: hogy csak a régebbi adaptált vakcinából van itthon – annak ellenére, hogy maga Müller beszélt korábban arról, hogy a mindenkori legújabb variáns elleni vakcinát érdemes beszerezni, sőt ezt ugyanebben a közbeszerzési eljárásban érvként fel is használta.
• A periratok szerint a kormány 2022 novemberében jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben lefektetett 3 millió vakcinát, a gyártó pedig januárban indított emiatt pert – mindez magyarázhatja, hogy miért apadtak el mostanra ennyire a készletek, és az a kevés vakcina is miért régebbi típusú.
• Ugyanitt az is kiderül, hogy még ebben a hónapban teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon, és részükre már eddig is csak az eredeti változatból volt itthon raktáron, amely az újabb variánsok ellen már jó ideje keveset ér.

Újra megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ha Müller Cecília szerint is „a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni”, akkor miért döntöttek korábban mégis úgy, hogy a Pfizer BA.5-höz adaptált vakcinájából nem rendel Magyarország, csak a korábbi, BA.1-hez adaptált változatból. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Egyszer már szakított a kormány a Modernával

A Moderna-vakcina kétoldalú beszerzése azért is érdekes fordulat, mert a kormány korábban emlékezetes módon szakított a céggel.

Még 2021 elején épp a Telex írta meg, hogy a kormány az uniós vakcinabeszerzés keretében elérhető Moderna-vakcináknak csak a felére tartott igényt: Magyarországnak lakosságarányosan kétszer annyi járt volna a közös keretből, mint amennyit a kormány lehívott. Ez egyébként az adott helyzetben lehetett legitim döntés. Az ügy inkább azért kapott nagy visszhangot, mert a kormány egyáltalán nem hozta nyilvánosságra ezt a döntését, majd a nyilvánosságra kerülése után egy ideig egymásnak ellentmondó indokokkal magyarázta, miközben épp azért ostorozta az EU-t, amiért szerintük nem biztosítottak elég vakcinát a tagországoknak.

A Koronavírus Sajtóközpont 2021 februárjában azt közölte, hogy a kormány azért nem látta szükségét további Moderna-vakcinák beszerzésének, mert „a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani”.

Még nem dőlt el

November 30-án tették közzé az ajánlat elbírálásának összegzését, ebből kiderül, hogy az eljárás eredményes volt, az egyetlen érvényes ajánlatot a Moderna-vakcina leszállítására a Moderna tette, így a nyertes ajánlattevő a Moderna. A feltételek között az NNGYK kikötötte, hogy a betárolási határidő – azaz amíg a gyártónak le kell szállítania a vakcinákat – a szerződéskötést követő 15 nap. Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor köthető meg a szerződés.

A történetnek ugyanis még nincs teljesen vége, mert a Közbeszerzési Hatóság elnöke december 5-én jogorvoslati kérelemmel fordult az eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB).

Müller az eredeti indoklásában azt írta: „A beszerzendő oltóanyag legkésőbb 2023. december 15. napjáig áll rendelkezésre. Ezt követően 2023-ban már nem lehet az oltóanyagot a gyártótól igénybe venni.” Cikkünk írásakor, december 11-én még nem zárult le a közbeszerzési eljárás. Ezek szerint ha a KDB döntési folyamata még néhány napig elhúzódik, akkor a Takács Péter által már tényként kezelt beszerzés akár meg is hiúsulhat, vagy később valósulhat meg. Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy ilyen esetben ugrana-e a megállapodás, vagy csak csúszna a megkötése, ha válaszolnak, beszámolunk róla.