Épp egy Covid-hullámban vagyunk, de adatok híján észre se vesszük

Az utóbbi pár hétben itthon is egyre több olyan újságcímet olvashattunk, hogy az „eddigieknél is keményebb variáns bukkant fel”, hamarosan „belobban az új hullám”, újra „nyakunkon a Covid”. És miközben maga a koronavírus-járvány már jóval kevésbé érdekli az embereket – teljesen érthető módon, hiszen mindannyian örülünk, hogy a mindennapjaink visszatérhettek a normális kerékvágásba –, sokaknak feltűnhetett, hogy mostanában a környezetükben gyakoribbak a covidos megbetegedések.

A fenti címekhez azonban érdemes hozzátenni a gyakran hiányzó kontextust: ez a Covid már nem a két-három évvel ezelőtti Covid, és amikor arról beszélünk, hogy egyre többen dőlnek ki vagy kerülnek akár kórházba a betegség miatt, gondoljuk mindig hozzá, hogy mindez szerencsére nagyságrendekkel marad el a korábbi állapotoktól. A veszélyt felnagyító tálalás azonban nemcsak azért problémás, mert túlzó félelmeket kelt, hanem azért is, mert ellentétes hatással is járhat: a hangzatos címekbe belefáradókkal elhitetheti, hogy egy közönséges náthával riogatják őket, holott ez is ugyanakkora túlzás. (Arról nem is beszélve, hogy sokan a vakcinák valós és vélt mellékhatásai miatt aggódnak a sokkal jelentősebb kockázatok helyett.)

A Covid miatti nemzetközi szükséghelyzet májusban hivatalosan is véget ért, magának a világjárványnak azonban még nincs vége. Az Egyesült Államokban egyes modellszámítások szerint a Pirola becenevű variáns berobbanásától függően 55-450 ezer Covid-halálesetre lehet számítani az őszi-téli időszakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbbi heti összefoglalója szerint „a légúti megbetegedések aránya a közösségben és a Covid–19-es esetek száma tovább nőtt az adatokat szolgáltató EU/EGT-országok több mint felében. A SARS-CoV-2 fokozott terjedése néhány országban a kórházi vagy intenzív osztályra történő felvételek és halálesetek számának növekedéséhez vezetett, bár a hatás még mindig korlátozott”.

De mi a helyzet itthon, mire számíthatunk ősszel? Mennyire kell tartanunk a legújabb variánsoktól? Érdemes elmenni oltásért? Van még (már) értelme újra maszkot húzni?

Eris, Pirola – mennyire veszélyesek az újabb variánsok?

A legutóbbi igazán jelentős változást az hozta, amikor 2021 novemberében megjelent az omikron nevet kapott variáns. Azóta is rengeteget változott a vírus, de a jelenleg keringő változatai is az omikron családhoz sorolhatók.

Mostanában két új variánsról lehetett sokat hallani. A WHO nem adott nekik saját görög betűs nevet – épp azért, mert lényegében az omikron alvariánsai, még ha különböznek is az eredeti omikrontól –, de a média mindkettőre aggatott becenevet: Eris és Pirola. Ami a legfontosabb: súlyosabb betegséget a jelek szerint egyik sem okoz nagyobb valószínűséggel, mint az általuk kiszorított törzsek.

Az utóbbi hónapokban előbb a Magyarországon is azonosított Eris, becsületes nevén EG.5 kapott médiafigyelmet, mert az elődeinél valamivel gyorsabban terjedt, és két olyan mutációját azonosították, amelyek miatt félő volt, hogy még hatékonyabban kerüli meg az immunvédelmet. Sikerült is világszerte a legelterjedtebb variánssá válnia, de komolyabb veszélyt végül nem jelentett.

Az elmúlt néhány hétben nemcsak a keringő variánsok közül, de a hírekből is kiszorította az Erist a Pirola, azaz tudományos nevén BA.2.86. Magyar előfordulásról nincsenek adatok, de Dél-Afrikától Japánig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Izraeltől Dániáig számos országban azonosították. Az eddigi vizsgálatok alapján valóban hatékonyabban kerüli ki az immunrendszerünk első védvonalának számító antitesteket, de az előzetes várakozásokhoz képest a gyakorlatban kisebb ugrást mutat ezen a téren. Az ügyesebb immunelkerülésért cserébe pedig kevésbé hatékony a sejtjeink megfertőzésében, mint az elődje.

Az újabb és újabb, szélsebes tempóban mutálódó variánsok rendre mutatnak valamilyen evolúciós előnyt az elődeikhez képest, és hozzájárulhatnak a megbetegedések számának növekedéséhez, de radikális változást egyelőre nem jelentenek. „Az a fajta óriási evolúciós ugrás, amit az omikron megjelenésekor láttunk, a most terjedő törzseknél nem megfigyelhető. A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat. Analógiaként lehet említeni a szezonális influenzát, ami hasonlót csinál, kicsit más virológiai mechanizmusok mentén, de a lényege ugyanez” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem és a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.

„Nem egy-egy variáns az érdekes jelen pillanatban, hanem hogy ezek milyen gyorsan és mennyire megújulva tudnak egymás után jönni. Félelmetes ez a tempó”

– mondta kérdésünkre Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója. „A vírus nagyon jól adaptálódik, az immunelkerülő képessége egyre jobb, és képes újra megfertőzni azokat is, akik korábban már átestek a betegségen. Jellemző, hogy most már sokféle omikron-alvariáns kering egyszerre, ha van is domináns variáns, akkor is van mellette négy-öt másik, ezek egymással vetélkednek, mindegyik mutálódik, és a véletlen előidézheti azt, hogy újabb olyan variáns fog ebből a rettenetesen sok mutációból kijönni, amely evolúciós előnnyel bír.”

Vakon repülünk: szinte semmiről nincsenek hazai adatok

A járványhelyzet alakulását, az új variánsok terjedését a kutatók világszerte figyelemmel kísérik, hogy ha aggasztó fejleményeket észlelnek, minél előbb fel lehessen készülni a védekezésben. Magyarországon azonban szinte semmit nem tudni arról, mi a helyzet a Coviddal, hány beteg van, milyen variánsok terjednek. Mindössze annyit tudunk, hogy az Eris itthon is megjelent, ezt az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ NNGYK augusztus végén jelentette be egy szűkszavú közleményben.

Mióta a járvány alábbhagyott, a kormány előbb fokozatosan ritkította az adatszolgáltatást, majd januárban végleg meg is szűnt a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal. Müller Cecília országos tisztifőorvos legutóbbi utasítása szerint idén januártól az igazolt covidos megbetegedéseket már nem is kell bejelenteni. Az NNGYK oldalán csak a vírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációjáról találni naprakész adatokat.

Az ECDC országspecifikus jelentéseiben találni némi magyar adatot, hiszen az illetékes nemzeti hatóságoknak az európai járványügyi felügyeleti hálózat részeként meg kell osztaniuk bizonyos adatokat Az Európai Felügyeleti Rendszerrel. (TESSy) A Magyarországról szóló aloldalon azonban leginkább az „Adatok teljessége” nevű fület érdemes megnézni, ahol látszik, hogy a hazai adatszolgáltatás igen ritkás. Egyedül a fertőzöttek és a halálesetek életkorát közöljük kielégítően (sötétzöld), az igazolt esetekről és a halálesetekről a TESSy-be szolgáltatunk némi adatot, minden más sporadikus vagy teljesen hiányzik. Az itthon keringő variánsokról például tavasz óta nem közöl adatot az NNGYK, kórházi adatokat pedig tavaly ősz óta:

Ezzel egyébként nincs egyedül a magyar hatóság: a 27 ECDC-tagországból 13 jelent kórházi és intenzív terápiás adatokat, és a járvány csillapodásával általában is jellemző a világban az adatszolgáltatás csökkentése, például az Egyesült Államokban is, bár azért jellemzően más léptékben.

Annyi még az ECDC-nek lejelentett adatokból is látszik, hogy Magyarország is a növekvő trenddel rendelkező országok közé tartozik, annak ellenére, hogy a bejelentési kötelezettség megszűnése miatt az esetek nagy része már nem kerül be a hivatalos statisztikákba.

Abba, hogy a hatóság szinte teljesen elengedte a vírus monitorozását, bele van kódolva, hogy ha súlyosbodna a helyzet, túl későn reagálnánk rá, hacsak nem lépünk együtt más országokkal, ahol kiterjedtebb a járványfelügyelet.

Épp egy járványhullámban vagyunk

De akkor mit tudunk a hazai járványhelyzetről? Hivatalosan gyakorlatilag egyetlen mondatot, amelyet az NNGYK több helyen is megismételt, például az Eris megjelenését bejelentő közleményében: „Magyarországon jelenleg a COVID-19 fertőzések döntő többsége sporadikusan fordul elő, a koronavírus országos járványos terjedése nem tapasztalható.”

Ha friss hazai adatokból nem, akkor hogyan tudunk következtetni arra, hogy mi várható itthon járványügyben? Oroszi Beatrix szerint egyrészt az előző őszi szezon tapasztalataira hagyatkozhatunk, mert az már az omikronról szólt, másrészt a külföldi folyamatokból vonhatunk le következtetéseket a hazai helyzetre vonatkozóan.

„A tavalyi volt az első olyan szezon, amikor már variánslevest észleltünk: nem egyetlen domináns variáns keringett és szinte csak az, hanem sok omikron-alvariáns okozott megbetegedést. Már az előző is egy kevert légúti szezon volt sok kisebb járványhullámmal. Másrészt Magyarországra általában nem elsőként szoktak megérkezni a járványhullámok, hanem kicsit késleltetve, hiszen vannak olyan országok, ahol sokkal intenzívebbek a nemzetközi kapcsolatok, gyakoribbak az utazások, illetve magasabb a kontaktusok száma. Ha más országokban látjuk, mi zajlik, abból is következhetünk a hazai helyzetre. Vannak olyan országok, például Olaszország, Hollandia, Csehország, valamint az Egyesült Államok, ahol a nyár végi járványhullám már elkezdett lecsengeni, nem nő tovább a kórházi kezelést igénylő új esetek száma, túl vannak a csúcson” – mondta Oroszi.

„Valószínűleg épp egy járványhullámban vagyunk Magyarországon, amit a járványügyi megfigyelőrendszer adatok híján nem tud kimutatni, viszont a megbetegedések számáról empirikus módon tudjuk, látjuk, hogy magasabb.”

A járványhullámot jól mutatja Magyarországon a tesztpozitivitási arány növekedése is, amely az ECDC adatai szerint szeptemberben, a 38-39. héten 24-42 százalék között volt még úgy is, hogy itthon nagyon keveset tesztelünk. Ugyanerre utalnak a szennyvízmérési adatok is, hiszen az örökítőanyag koncentrációja szeptember elejétől több héten át folyamatosan emelkedett, egészen az e heti stagnálásig.

Milyen oltást lehet most kérni? És kinek?

Akik már régebben, akár két éve kaptak utoljára emlékeztető oltást, azok védettsége már rég lecsengett, ráadásul azóta új variánsok keringenek, ezért érdemes újra elmenniük oltásért.

A korábban használt vakcinák még a világjárványt indító eredeti vírusváltozaton alapultak, amely azóta rengeteget változott és változik ma is, a különféle mutációk hatására pedig az újonnan kialakult variánsok genetikailag már jelentősen eltávolodtak az eredeti vírustól. Emiatt az omikron és későbbi leszármazottai ellen az eredeti vakcinák védőereje már korlátozott és kevésbé tartós. Ezért a fejlesztőcégek – az egészségügyi hatóságok javaslatára – olyan új oltásokat fejlesztettek ki, amelyek az újabb variánsokon alapulnak. A legújabb ilyen adaptált vakcinát az XBB.1.5 variánshoz igazították, mert a mostanában terjedő variánsok ennek közeli rokonai, így azok ellen is hatékonyabb védelem várható tőle.

Az Európai Gyógyszerügynökség oldalán megtalálhatók az uniós engedéllyel rendelkező vakcinák. Itt látható, hogy az itthon is használt Pfizer–BioNTech-féle vakcinából a BA.1 variáns elleni változatot tavaly szeptember elején hagyták jóvá az EU-ban, a BA.5 ellenit pedig másfél héttel később – mint akkoriban nagy nehezen sikerült kiderítenünk, Magyarország csak a BA.1 elleniből rendelt. Azóta azonban idén augusztus végén megkapta az uniós engedélyt a legfrissebb, XBB.1.5 elleni változat is, így elvileg már az is használható lenne az EU-ban, így Magyarországon is.

Ha azonban Magyarországon ma valaki tudni szeretné, pontosan milyen vakcinával tudja beoltatni magát, nem könnyű ezt előre kideríteni.

Első körben meg lehet próbálkozni a Vakcinainfó néven emlegetett oldallal is, de ott a Hírek menüpont átirányít a kormany.hu-ra, ahonnan az épp elérhető oltásokról nem sokat tudhatunk meg, ellenben az kiderül, hogy „Nagyrabecsülés a nyugdíjasok felé a nyugdíjemelés”, illetve „A migráció veszélyes dolog, invázióvá vált”.

A legkézenfekvőbb út, hogy az ember felhívja a kormányzati Egészségvonalat az 1812-es számon, ezért én is így tettem. Az ügyfélszolgálatos segítőkész volt, de külön utánakérdezéssel sem tudta kideríteni, hogy milyen oltást lehet kérni. „Nekünk nincs erről információnk, ezt az oltópontokon tudja megérdeklődni” – javasolta.

Megpróbálkoztam a kórházi oltópontokkal is, de a weboldalukon mindenhol annyi szerepelt, hogy az omikron elleni Pfizer-vakcina is elérhető – omikronból azonban mára annyi van, mint égen a csillag. Egy-egy oldalon azt írták, hogy bivalens vakcináról van szó, azaz olyanról, amely az eredeti vírustörzset és az omikront is megcélozza, amiből már lehet sejteni, hogy nem a legújabb vakcináról van szó, amely már csak az új XBB.1.5 variánsra koncentrál. Végül az egyik oltópontot sikerült szóban is elérnem, ahol elárulták, hogy valóban ez a helyzet: továbbra is a régebbi, BA.1 ellen fejlesztett vakcinával oltanak.

„Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja az, hogy valamennyi engedélyezett oltóanyag csökkenti a súlyos lefolyású Covid-19 kockázatát. Javasolja viszont a vakcinák antigén-összetételének frissítését azzal a céllal, hogy fokozzák az oltóanyag által kiváltott immunválaszt a keringő variánsokkal szemben. A WHO tudományos tanácsadó testülete azt javasolja, hogy a Covid-vakcinák jövőbeli formuláiban ne szerepeljen az eredeti, »vuhani« vírusantigén. Ennek az az egyik oka, hogy a »vuhani« vírus és az antigéntulajdonságok szempontjából közeli rokonságban álló változatok már nem mutathatók ki a jelenlegi emberi megbetegedések okozóiként. A másik ok az, hogy a »vuhani« vírusantigént tartalmazó oltóanyagok nem kimutatható vagy nagyon alacsony szintű semlegesítő antitest-termelődést váltanak ki a jelenleg keringő változatokkal szemben” – mondta Oroszi Beatrix.

„Ezenkívül az eredeti vírusantigén két- vagy többkomponensű vakcinákba való beépítése miatt az új antigénből kevesebb kerülhet az oltóanyagba, ami csökkentheti a kiváltott immunválasz nagyságát a jelenleg megbetegedést okozó variánsok ellen. További indokként felmerül még az is, hogy az eredeti vírusantigénnek való ismételt kitettség miatt kialakuló immunológiai bevésődés (imprinting) csökkentheti az új célantigén(ek)re adott immunválaszt. Tehát ha valaki sokszor találkozik a régi, »vuhani« vírus antigénjével, akkor az erre kialakult, B-sejtek emlékezetéből származó válaszok csökkentik az új antigénekre adott immunválaszt. Összességében az előttünk álló időszakban a legjobb megoldásnak az tűnik, ha olyan egykomponensű vakcinával oltatják be magukat az emberek, amely a most keringő variánsok ellen a legjobban véd” – tette hozzá.

„Bízzunk benne, hogy elérhető lesz Magyarországon az új összetételű vakcina, legalább azoknak, akik a súlyos lefolyás szempontjából a leginkább sérülékenyek, mert ha nem, az súlyosbítani fogja a járványhelyzetet.”

Megkérdeztük az NNGYK-t, hogy tervez-e Magyarország rendelni az új összetételű vakcinából, vagy továbbra is a tavaly ősszel engedélyezett, BA.1 elleni változat lesz elérhető; illetve hogy ha fog érkezni Magyarországra az új vakcinából, várhatóan mikor válik ez az oltás itthon elérhetővé. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ha érkezik érdemi reakció, beszámolunk róla.

Oroszi Beatrix szerint elsősorban az időseknek és a krónikus betegeknek érdemes most kérniük az oltást, akik a súlyos lefolyás szempontjából a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve, mert ez emberéleteket menthet. „De ha van elég oltóanyag, akkor azok is profitálhatnak belőle, akik egyszerűen csak szeretnék úgy átvészelni a szezont, hogy nem folyamatosan otthon vannak betegség miatt, hanem szeretnék megelőzni a Covidot, amely még mindig nem egy ártalmatlan megbetegedés, bármennyire is sokan azt állítják, akár a hosszú Covidot nézzük, akár a munkából való kiesést.” Az egyébként egészséges, ép immunrendszerrel rendelkező gyerekekre nézve azonban szerinte jelenleg nincs nagy kockázata a koronavírus-fertőzésnek, ők mind a súlyosság, mind a hosszú távú hatások szempontjából kevésbé sérülékenyek, mint az idősek.

Mindenki kedvence: a maszk

A vakcina mellett a maszkhordás is terhelt téma, nemcsak azért, mert mint a járványügyi védekezés legtöbb eleme, ez is erősen átpolitizálódott; vagy mert alaptalan összeesküvés-elméletekbe is belekeverték; hanem azért is, mert szimbóluma lett annak, hogy a járvány miatt, a fertőzések elkerülése és továbbadása érdekében milyen mindennapos kényelmetlenségeket kellett átélnünk. Ettől függetlenül a maszkok hasznos eszközei a koronavírus és minden más légúti kórokozó elleni védekezésnek.

„A maszkot méltatlanul felejtettük el. Nem állítom, hogy egész szezonban hordani kell, de ha van a táskában, és bizonyos helyzetekben az emberek felveszik, hogy megvédjék magukat, vagy azért, mert ugyan már meggyógyultak, de még fertőzhetnek, mégis lemennének a boltba, annak járványügyi szempontból óriási jelentősége lenne” – mondta Oroszi Beatrix.

„Nem félni kell, hanem tudatosnak lenni, és ha csúcson van a szezon, akkor észszerűen használni a maszkot, ahol lehet. Nyilván ha elmegyek konferenciára, és gálavacsora van, akkor nem maszkban próbálom tömni a szendvicset a számba. De ha mindenki náthás meg tüsszög, akkor szerintem nem szégyen felhúzni a maszkot a benzinkúton meg a boltban, amikor vásárolunk” – mondta Kemenesi Gábor.

A fertőzés évekkel később is okozhat gondot

Bár az omikron eddig megjelent alvariánsai szerencsére kisebb valószínűséggel okoznak súlyos megbetegedést, azoknak sem érdemes oltás helyett arra építeniük, hogy túlesnek a betegségen, akik nem tartoznak kockázati csoportba. A fertőzés után ugyanis a legkülönfélébb egészségügyi problémák és kockázatok jelentkezhetnek és maradhatnak fenn akár évekkel a fertőzés után – két évvel utána már egészen biztosan, ennél hosszabb távú vizsgálatokhoz pedig értelemszerűen nem telt még el elég idő.

• Egy nagy amerikai vizsgálat szerint a fertőzés után jelentősen nőtt a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívelégtelenség és a sztrók kockázata – azoknál is, akiknél a Covid-19 csak enyhe volt, nem idősek és nem tartoznak kockázati csoportba.
• Egy olasz-spanyol vizsgálat egy évvel a fertőzés után vizsgált a fertőzésen átesetteket, és megállapította, hogy a körükben növekedett a többlethalálozás a bármilyen okból bekövetkező haláleseteket tekintve, és nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedésük kockázata is.
• Egy teljes lakosságra kiterjedő észt tanulmány arra jutott, hogy akik átestek a fertőzésen, háromszor nagyobb eséllyel haltak meg az azt követő évben, mint azok, akik nem fertőződtek meg. Fokozottan igaz volt a nagyobb halálozási kockázat a 60 év felettieknél, akiknél ez számos halálokkal, többek között a szív- és érrendszeri, a rákos és a légúti megbetegedésekhez volt összefüggésben.
• De több vizsgálat mutatta ki a diabétesz, az autoimmun betegségek vagy épp az idegrendszeri problémák koronavírus-fertőzés utáni emelkedett kockázatát is.
• Egy nagy izraeli vizsgálat pedig a Pfizer–BioNTech-vakcina esetében arra jutott, hogy minden komolyabb egészségügyi komplikációnak jóval nagyobb az esélye a fertőzés, mint az oltás esetében.

Kihagyott helyzet

„A tudomány figyel, működik a globális megfigyelőrendszer, látszik, ha valami érdemi újdonság felbukkan. Olyan helyzet, mint az omikron megjelenésekor, nem volt még azóta – de az elméleti esélye megvan annak, hogy lehet. De láthattuk, hogy a technológia készen áll arra, hogy utána tudjuk igazítani a vakcinákat. Nem kizárható, hogy egy nagyon komoly új variáns megjelenik, de nagyon pici esélyt látok egy kaotikus helyzetre, szinte nem is látom esélyét annak, hogy újra le kelljen zárni bármit, mert fel vagyunk készülve” – mondta Kemenesi Gábor.

Szerinte az természetes, hogy növekednek az esetszámok, mert megyünk bele a légúti megbetegedések szezonjába. „Megtanulhattuk, hogy a Covidnak szezonon kívül is vannak hullámai, de ez még mindig egy friss vírus, és keresi a helyét, előbb-utóbb várhatóan be fog állni a szezonális légúti megbetegedések közé. Ennek az előszele már tavaly és azelőtt is látszott, mindig mutatott egy őszi-téli hullámot is” – mondta.

„A Covid-helyzet legnagyobb tanulsága a kommunikáció iszonyatosan nagy jelentősége volt, és az a kihagyott helyzet, amivel nem élt sok ország, köztük Magyarország se, hogy egy hatékony, az emberekhez szóló kommunikációs stratégiával evezzen át a krízishelyzeten. Ebből tanulni kéne, és jobban csinálni. És akkor kevesebb Gődényünk is lenne, vagy nem lennének ilyen hangosak.”