Globális minimumadó: az iparűzési adó beszámíthatósága a legfontosabb kérdés

2022. február 07. – 04:57

Radnai Károly
az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója

Másolás

Vágólapra másolva

A tervek szerint az OECD-országokban, így hazánkban is szűk egy év múlva vezetnék be az új szabályozást. Egyre többet tudunk ennek működéséről, és az effektív adókulcs meghatározásakor figyelembe vehető adók körével kapcsolatban is csökken a bizonytalanság. Úgy tűnik, Magyarország a korábbi aggodalmakkal szemben a minimumadó miatt nem sokat veszít versenyképességéből és tőkevonzó erejéből.

Tavaly október óta több fontos lépés történt a globális minimumadó bevezetésének 2019-ben kezdődött folyamatában. Ezek közül messze kiemelkedik, hogy az OECD 2021. december 20-án publikálta a végleges modell szabályait, egy nappal később pedig az Európai Bizottság hozta nyilvánosságra ehhez kapcsolódó irányelv tervezetét.

A két dokumentum megjelenése több szempontból is mérföldkőnek számít. Egyrészt azért, mert közel 140 ország társasági adó szabályainak az összehangolása a cél, ami igazi bravúr a nemzetközi adózás területén. Másrészt azért, mert újabb, lényeges részletek derültek ki az eddig számos tekintetben csak tervek és elképzelések szintjén létező koncepció működéséről. Ennek ellenére még mindig sok a bizonytalanság, és még mindig messze vagyunk attól, hogy minden kérdésre végleges választ kapjunk.

Mi az, amit eddig biztosan tudunk?

Tudjuk, hogy a globális minimumadó szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételt elérő nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik majd. Ismert a bevezetés tervezett dátuma is. Ez az OECD országokban tevékenykedő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, a harmadik országok esetében pedig egy évvel később, 2024-ben esedékes.

Ősszel kiderült az is, hogy az előzetesen a 10-15 százalékos sávba prognosztizált minimumadó kulcs mértéke 15 százalék lesz. Ez az jelenti, hogy ha a leányvállalat országában alkalmazott effektív társasági adókulcs (a beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa) alacsonyabb, mint 15 százalék, akkor az adókötelezettség különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie.

Valószínű, hogy az iparűzési adót is be lehet számítani

Régóta sejthető volt, hogy a 9%-os társasági adószinttel rendelkező Magyarország biztosan érintett lesz a globális minimumadó bevezetése kapcsán, emiatt is kísérte fokozott figyelem, hogy milyen adókat lehet figyelembe venni az effektív adókulcs meghatározásakor. Ezt azonban egyelőre az OECD modellszabályai és az EU-s direktívában foglaltak sem egyértelműsítik maradéktalanul.

Az alkalmazni kívánt alapszabály az, hogy a beszámítható adók körébe tartoznának a jövedelemre vagy a nyereségre kivetett adók, továbbá bizonyos specifikus tevékenységre kivetett adók is, ha azok a nettó nyereséget terhelik. Ezen megfogalmazás alapján inkább azt gondolhatnánk, hogy az iparűzési adó (és az innovációs járulék) nem lesz elszámolható, ugyanakkor az OECD egy korábbi szakmai anyagában egy kicsit megengedőbb volt a fogalmazás, és információink szerint a modellszabályokhoz most készülő (több száz oldalas) kommentár már egyértelműbb iránymutatást fog adni a kérdésben. Pénzügyminisztériumi források szerint az ebben foglaltak alapján Magyarország esetében az iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) is elszámolható lesz a társasági adó mellett.

Ez megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyek alapján hazánk áldását adta a tervezetre. Magyarország korábbi kritikus álláspontját feladva 2021. októberében csatlakozott a globális adóreformról szóló nemzetközi megállapodáshoz. A hivatalos tájékoztatás szerint a magyar kormány azért állt be mégis a tervet támogatók sorába, mert a magyar küldöttségnek egy hosszú tárgyalássorozat eredményeként a szabályozás több pontjánál is sikerült engedményeket elérnie. Az igazi ok azonban valószínűleg inkább az lehetett, hogy kiderült, ha az ország kimarad a megállapodásból, jelentős adóbevételtől esik el, amit mások és máshol fognak beszedni helyette.

Nagy a turbulencia a globális adóreform két pillére körül

Nem várt izgalmakat hozott az uniós pénzügyminiszterek január 18-án tartott ülése. Ezen három tagállam, Magyarország, Lengyelország és Észtország küldöttsége is jelezte, hogy addig nem támogatja a globális adóreform szabályok második pillérének, vagyis a globális minimumadó bevezetését, amíg az első pillérrel kapcsolatos terveket az amerikai szenátus nem fogadja el.

A globális adóreform szabályok első pillére a legnagyobb globális multinacionális cégek adóztatását osztaná el az érintett országok között úgy, hogy azok ne csak a székhely szerint adózzanak. A magyar-lengyel-észt álláspont szerint azért kell bevárni az amerikai szenátus döntését, mert ha az első pillérre vonatkozó szabályok elfogadása nélkül vezetnék be a második pillért Európában, az jelentős versenyhátrányt eredményezne az USA-val szemben.

A szakmai szempontból racionális érvekkel alátámasztható felvetést több tagország is támogatja, így veszélybe került a minimumadó bevezetés tervezett menetrendje. A kivárás mellett szól az is, hogy az amerikai szenátus a leghamarabb nyáron foglalkozna, illetve döntene az első pillér elfogadásáról, holott az európai országoknak ez lenne az igazán fontos cél. Fontosabb, mint a globális minimumadó bevezetése maga.

Intenzív törvényalkotási munka várható idén az adózás területén

Az Európai Bizottság irányelv tervezetének elfogadása esetén Magyarország köteles lesz teljesíteni az abban megfogalmazott célokat, ezzel együtt rendelkezni fog bizonyos mértékű mérlegelési jogkörrel a részletszabályok kapcsán. Egyelőre nem tudni, hogy a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat a társasági adótörvény vagy egy új jogszabály fogja tartalmazni. Abból kiindulva azonban, hogy ez az adó csak az adózók egy szűk részére fog vonatkozni, és a beszámítható adók körébe a társasági adón túl elvileg más adónemek is beletartozhatnának, logikusabb lenne egy teljesen új törvény megalkotása. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt is, hogy a minimumadó bevezetésével jelentősen át kell alakítani az adókedvezmények rendszerét is.

Tekintve, hogy az irányelv alapján hozott törvénymódosításokat a tagállamoknak 2022. december 31-ig kell elvégezni és a szabályok túlnyomó részét 2023. január 1-jétől már alkalmazni szükséges, az idei év során intenzív jogalkotói munka várható. A rendelkezésre álló információk alapján a kormányzat célja, hogy az új szabályok a lehető legkevésbé változtassák meg a jelenlegi adózási környezetet. Várhatóan emiatt a globális minimumadóval nem érintett vállalkozások számára a társasági adó kulcsa 9% marad.