Globális minimumadó: a magyar kormány rájött, hogy nem éri meg kimaradni
2021. október 13. – 04:51
Belátható közelségbe került az OECD történelmi jelentőségű adóreformtervének elfogadása, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet írna elő a társasági adóra vonatkozóan. Magyarország az elképzelés legnagyobb ellenzői közé tartozott, az elmúlt időszak intenzív tárgyalásain elért engedmények hatására azonban már támogatja az új szabályozást.
Fontos fejezetéhez közeledik a globális minimumadó bevezetésének 2019 óta tartó története. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) október 13-án terjeszti a G20 pénzügyminiszterei elé az adóreformterv legújabb változatát. Ez már azokat az engedményeket és módosításokat is tartalmazza, amelyeket többhónapos tárgyalássorozat eredményeként az elképzelés ellenzői, köztük Írország, Észtország és Magyarország kialkudtak.
Válaszokat kaptunk néhány fontos kérdésre
AZ OECD terveivel kapcsolatban korábban az volt az általános szakmai álláspont, hogy számos buktatót rejt és hatásait tekintve sok múlik a részleteken. Ezek közül a fontosabbakat ma már ismerjük.
Kiderült például, hogy az előzetesen a 10-15 százalékos sávba prognosztizált minimumadó kulcs mértéke 15 százalék lesz. Azt is megtudtuk, hogy csak azokra a cégekre fog vonatkozni, amelyek globális (konszolidált) árbevétele eléri a 750 millió eurót.
Az már korábban tisztázódott, hogy az elhatárolt veszteségek felhasználásából adódó adóalap csökkenés korrigálható lesz, és ugyanez tűnik valószínűnek az úgynevezett időbeli adóeltérések (például a gyorsított értékcsökkenés, a céltartalékok képzése és feloldása) miatti változások kapcsán.
Szakértői vélemények szerint nagy esély van arra is, hogy nem csak a társasági adót, de minden jövedelemadónak minősíthető egyéb adót is figyelembe lehet venni a 15 százalékos effektív adókulcs meghatározásakor. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint ebbe a helyi iparűzési adó is bele fog tartozni.
Miért ment bele Magyarország?
„A kormány kizárólag olyan megállapodást fog támogatni a globális minimumadó bevezetése kapcsán, amely nem sérti a magyar érdekeket” – ezt az általános álláspontot képviselte Szijjártó Péter az OECD múlt szerdai ülésén Párizsban. A hivatalos tájékoztatás szerint a legfőbb ok, amiért Magyarország mégis beállt a tervet támogatók sorába, az úgynevezett „substance carve out”, vagyis a tényleges tevékenységre vonatkozó mentesítő szabály kapcsán elfogadott kompromisszumhoz köthető.
A szóban forgó szabály írja elő, hogy a munkaerő-költségek (bérköltség) és a vállalatok működéséhez szükséges eszközök (tárgyi eszközök) értékét hogyan vegyék figyelembe a minimumadó megállapításánál. A „substance carve out” értelmében a bevezetést követő első 5 évben ennek az értéknek 7,5 százalékát, majd ezt követően 5 százalékát lehet levonni a minimumadó alapjából. A magyar küldöttség a tárgyalás során arra tett javaslatot, hogy az 5 éves átmeneti időszakot 10 évre hosszabbítsák meg, amelynek során az adóalap csökkentés mértéke tárgyi eszközök esetében 8 százalék, bérköltség esetében pedig 10 százalék legyen. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint a kompromisszumos javaslat elfogadásával a Magyarországon tényleges tevékenységet végző cégeknek csak nagyon kis hányada fog hátrányt szenvedni a minimumadó bevezetése miatt.
Ez az engedmény valóban könnyítést jelent Magyarország számára, ugyanakkor önmagában messze nem tekinthető olyan horderejűnek, ami miatt a magyar kormány feladta volna eddigi kritikus álláspontját.
Az igazi ok valószínűleg abban keresendő, hogy a magyar küldöttség a tárgyalások során azzal szembesült, hogy ha az ország kimarad a megállapodásból, jelentős adóbevételtől esik el, amit mások és máshol fognak beszedni helyette.
Jó eséllyel marad 9 százalékos társasági adókulcs
A tárgyalások kapcsán megfogalmazott minisztériumi nyilatkozatok és politikai kijelentések alapján arra lehet következtetni, hogy a társasági adó szabályai nem fognak változni a globális minimumadó bevezetése miatt, tehát továbbra is marad a 9 százalékos társasági adókulcs.
Valószínűbbnek tűnik, hogy a Pénzügyminisztérium ehelyett egy olyan külön jogszabály megalkotására tesz javaslatot, amely egy újfajta adókötelezettséget ír elő a 750 millió euró feletti globális árbevétellel rendelkező vállalatoknak.
Mivel ezek közül csak nagyon kevés van magyar tulajdonban, ez a jogszabály leginkább a multinacionális cégekre vonatkozik majd.
A Pénzügyminisztérium korábban úgy kalkulált, hogy 2-3 ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amelyek a globális minimumadó szabályozás körébe tartozhatnak (igaz, ezek a vállalkozások biztosítják a költségvetési adóbevételek kb. 30 százalékát). Ennél is kisebb azoknak a száma, amelyeket pénzügyileg is érinthet az új globális adókötelezettség, bár pont ezek azok a cégek, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a magyar GDP-hez és költségvetési bevételekhez.
Mikor vezetik be?
A G20 pénzügyminiszterek szerdai ülését követően a tervek szerint október végéig véglegesítik a javaslatot, amelyből remélhetőleg olyan részletszabályok is kiderülnek majd, mint az adókedvezmények elszámolhatósága, illetve a belföldi és külföldi leányvállalatok közötti megkülönböztetés módja, ami előfeltétele lehet annak, hogy az EU általános szinten is át tudja venni a szabályozást. Az OECD országok vezetői október végén Rómában találkoznak, hogy a véglegesnek szánt javaslat elfogadásáról tárgyaljanak.
Ha ez a találkozó pozitív végeredménnyel zárul, a minimumadó bevezetése Európában leghamarabb 2023. január 1-től indulhat.
Mivel ehhez az Európai Uniónak először egy új adózási irányelvet kell megalkotnia, amelyet az egyes tagállamoknak is még ratifikálniuk kell, könnyen elképzelhető, hogy a bevezetés dátuma így egy későbbre tolódik.
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
