Az Erasmus+ teljesen visszatért minden magyar egyetemre, aláírták a szerződéseket

Az Erasmus+ oktatási csereprogram visszatért minden magyar egyetemre, közölte hétfőn X-en Roxana Mînzatu. Az Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős alelnöke hangsúlyozta: a modellváltó magyar egyetemekről a hallgatók olyan lehetőségekből maradtak ki, amelyeket a társaik Európa-szerte élvezhettek, de „ma ez megváltozik. Boldog vagyok, hogy újra üdvözölhetem őket az Erasmus+ családjában!”

Mînzatu hétfőn az Erasmus magyarországi közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány „Back to Erasmus” nevű eseményén vett részt. A Tempus aznap közleményben írt arról, hogy miután minden jogi akadály elhárult,

már valamennyi esetben aláírták a támogatásokhoz kapcsolódó szerződéseket.

Mik ezek a szerződések?

Az Európai Bizottság javaslatára a tagállami miniszterek Tanácsa 2022-ben indította el a feltételességi jogállamisági eljárást. Ebben – támogatások részleges befagyasztása mellett – minden uniós kötelezettségvállalástól eltiltották a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat), valamint az általuk fenntartott intézményeket. A volt kormány előtte hónapokig egyeztetett az Európai Bizottsággal a vállalásairól, de a tagállami Tanács szerint nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat, a kekvák nem elég átláthatóan működtek, és összeférhetetlen módon ültek bennük politikai döntéshozók.

Az MNB-ügy is jelezte az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságait, és azt, hogy a kekvák helyzete nem csak az uniós pénzekre jelentett veszélyt. Az Állami Számvevőszék szerint a kecskeméti egyetem mögötti kekva személyes összeférhetetlenségek mellett hozott döntéssel, jelentős kárt okozva fektette be pénzt. Az államnak másodszor is ki kellett fizetnie az egyetem campusát adófizetői pénzből, és kérdéses, mi lesz más projektekkel.

Az uniós kötelezettségvállalások letiltása miatt a magyar egyetemek közül a modellváltó, kekva-hátterű intézmények nem tudták megújítani az erasmusos támogatói szerződéseiket. Ezeket jellemzően nyáron, két évre kötötték, így a legtöbbnél csak 2024 nyarán jártak le, de 2024 elején az előző kormány bejelentette, hogy megrekedtek a tárgyalások. Hankó Balázs akkori kultúráért és innovációs felelős miniszter 2024 őszén elismerte: az akkor induló egyetemi évtől már a 21 intézmény egyikéről sem lehetett erasmusozni. (Technikailag nem estek ki a programból, mert fogadhattak hallgatókat, de a döntés közvetve még ebben is okozott zavarokat.)

Az előző kormány – a brexitelő Egyesült Királyság Turingjához hasonlóan – önálló programot indított Pannónia néven, hogy tompítsa a következményeket, de még a britek is visszafarolnak az Erasmusba 2027-től.

Bár az egykori kormánypártokból és a modellváltó egyetemekről is voltak, akik az Európai Bizottság indokolatlan, jogsértő döntéséről hadováltak egy bizottsági levél miatt, az érintett intézmények egy része pedig bíróságra ment, eleve a tagállami Tanácsot perelték be. A nemrég hozott ítélet elutasította a kereseteket, kimondva többek között azt, hogy a miniszteri testület kellően megindokolta a korlátozást. Onnantól visszamenőleg is hazugság minden állítás, hogy a döntés jogsértő lett volna.

Az előző kormány az eljárásban bármikor újraértékeltethette volna a 17 vállalását, de hivatalosan csak a kekvásnál tett így 2024-ben. Hiába módosított előtte jogszabályt, saját bevallása szerint sem teljesített minden bizottsági elvárást, és a változtatások érdemi része a gyakorlatban soha nem lépett életbe. Az uniós testület 2024 decemberében tucatnyi problémát sorolt fel a törvénynél, amelyen ennek ellenére az áprilisi választásig nem módosítottak.

Az új kormány május végén kötött politikai megállapodást arról, hogyan teljesítheti a vállalásokat a feltételességi eljárással együtt 16,4 milliárd euróhoz. A kekvákat nem csak átalakította, hanem az elvárásokon túlmenően fokozatosan meg is szünteti, erről itt írtunk. A kormány szeptemberben értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy letudta a szükséges lépéseket. Bizottsági ajánlás után a tagállami miniszterek október 13-án szüntették meg egyhangúlag az eljárást, így megnyílt az út, hogy újrakössék a lejárt erasmusos szerződéseket.

Az Erasmus közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány már másnap tájékoztatta az érintett felsőoktatási intézményeket, hogy megkezdődött a támogatási szerződések aláírása – állította a Tempus a Telex kérdésére október közepén. A válaszuk szerint „várhatóan legkésőbb október 22-ig minden érintett intézménnyel sor kerül a szerződések megkötésére”.

A Tempus hétfői közleménye megerősítette, amiről korábban is írtunk: a rendszeres hallgatói kiutazások várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében kezdődhetnek újra. Egyes – például a rövid távú, a vegyes és a munkatársi – mobilitási formák ennél korábban is elindulhatnak.

Részben emiatt dobott el az előző kormány kétmilliárd eurót

A tanácsi döntés miatt nem az Erasmusnál, hanem a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél kezdődtek a problémák, az érintett egyetemekről már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak. Technikailag ebből a programból sem estek ki, de sokan ódzkodásból vagy elvi okokból nem akartak közösen pályázni az érintett intézményekkel. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetője nemrég a HVG-nek öt évre saccolta, amíg a kekvás intézmények vissza tudnak illeszkedni az uniós pályázati rendszerbe.

Az előző kormány 2024 és 2025 végén is eldobott egy-egymilliárd eurót azzal, hogy nem teljesítette a feltételességi eljárásban tett összes vállalását, így többek között a kekvást sem. Ezt a pénzt az egykori kormánypártok mellébeszélése és hazugságai ellenére Magyarország végleg elveszítette. (Arról, hogy az első egymilliárdot pontosan hogyan vonták le még 2025-ben, itt írtunk részletesen.)