Kamala Harris telefonon gratulált Donald Trumpnak, az Egyesült Államok 47. elnökének

Georgia államban több megye is kérvényezi, hogy eltolhassák a szavazókörzetek zárási időpontját, miután több helyen is bombafenyegetések miatt ki kellett üríteni néhány szavazóhelyiséget – írta a CNN egy, a helyzetet ismerő georgiai tisztségviselőre hivatkozva. Egy megyében, két szavazóhelyiség már húsz perccel tovább tarthat nyitva.

Georgiában magyar idő szerint szerda hajnali egy órakor zárnak a szavazóhelyiséget. Ez az egyik legfontosabb csatatérállam, ami 1996 óta megbízhatóan republikánus állam volt, de Joe Biden négy évvel korábban, főleg a fekete szavazóknak köszönhetően elnyerte.

Fulton megyében öt különböző helyszínen fújtak riadót, de a szavazóhelyiségeket érő fenyegetések nem voltak megalapozottak. Két helyszínt ki is ürítettek, de azóta már újra megnyitották őket, és folytatódik a szavazatok leadása.

Brad Raffensperger, aki Georgia államban a szavazás lebonyolításáért felelős tagállami tisztviselő, azt mondta, hogy a szavazóhelyiségeket érő bombafenyegetések orosz eredetűek voltak.

Kamala Harris meglepetésszerűen felbukkant a Demokraták washingtoni pártirodájában, ahol az önkéntesek folyamatosan hívogatják az embereket, hogy szavazásra buzdítsák őket.

„Mindez tényleg a legjobb részünket mutatja” – mondta az önkénteseknek az elnökjelölt.

A Sky News szerint Harris két szavazóval is beszélt, az egyikőjüknek megköszönte a választásokon való részvételt. A másik telefonbeszélgetésben viszont a telefon tulaja átadta a 8 éves gyerekének a telefont, így Harris vele beszélgetett. Azt mondta, alig várja, hogy a kislány is szavazhasson tíz év múlva.

Néhány telefonhívás után Harris az önkéntesek ujjongása közepette távozott az irodából.

Egy Trump-párti szavazó, Boris Vitvitskiy azt tervezte, hogy átautózza az USA-t a Tesla Cybertruckjával, amire bárki írhat a republikánus jelöltet támogató üzenetet. Végül mire megérkezett az 5. Sugárútra, és leparkolt a Trump Toronytól nem messze, már úgy döntött, hogy bárki fújhat rá bármit.

A New York Times szerint az első és hátsó lökhárítón az áll nagy betűkkel, hogy TRUMP, a – jobb szó híján – hátsó szélvédőre viszont már azt fújta valaki, hogy „Szavazz Harrisre”. Mások azt írták rá, hogy „Szeretnék találkozni Kid Rockkal”, „Elont elnöknek” és azt, hogy „Ez van”.

Magyarországon már ismerős forgatókönyv történik, minek során egy nagy párt úgy dönt, szelektál az újságírók között, nem közvetíthet akárki az eredményvárójáról. A Fideszhez hasonló mintát vett most át a Republikánus Párt, aminek bulijáról több, Trumppal és kampányával kritikus sajtóterméket nem engedtek be. A CNN arról ír, így járt többek között a Politico, az Axios, a Puck, a Voice of America és a Mother Jones. A Politico kedden még kapott engedélyt, ezt a nap folyamán visszavonták, méghozzá ezért a cikkért, amiben megírták, a Trump-kampány egyik emberét kirúgták, mert fehér felsőbbrendűséget valló nacionalista. Tara Palmeri a Pucktól arról számolt be, hogy szorong Trump csapata, valószínűleg ezért nem engedték be a floridai Mar-a-Lago birtokra.

A kampány ügyeire rálátó CNN-forrás szerint valóban egyes cikkek miatt tagadták meg a belépőt stáboktól, újságíróktól, azonban nem a „kritikus” anyagok, hanem a pontatlanságok miatt. Chris LaCivita, a Trump-kampány szóvivője azt közölte az X-en, hogy azért nem engedték be Palmerit, mert hajlamos marhaságokat írni. Trump a kampány során sűrűn támadta a vele ellenségesnek tűnő médiumokat, árulással vádolva őket, és engedélyeik visszavonásával fenyegetve. A CNN emlékeztet, 2018-ban tudósítójuktól, Jim Acostától vonták meg a Fehér Házba szóló belépőt, amit csak azután adtak vissza, hogy a CNN perre ment.

Kétszer is fel kellett függeszteni a tőzsdén a kereskedést Donald Trump közösségi médiás cégének részvényeivel, annyira megvadult az árfolyam a váratlan és hatalmas vételi és eladási hullámok miatt. A Trump Media & Technology Group nevű cég egyetlen terméke a Truth Social közösségi oldal, ami masszívan veszteséges, és alig van bevétele, ennek ellenére rengetegen spekulálnak a részvényeivel, a cég így papíron több milliárd dollárt ér. A mostani nagy érdeklődést az fűtheti, hogy sokan a részvényárfolyam óriási ugrására számítanak (Trump győzelmétől/vereségétől függő irányban) a választás eredményhirdetésekor. (CNN)

Aggasztóan sok levélszavazatot dob vissza valamilyen azonosítási hiba miatt a rendszer Nevadában – írja egy magas rangú tisztviselő nyilatkozata alapján a New York Times. A probléma jelenleg az állam legnépesebb megyéiben, Clarkban és Washoe-ban jelentős.

Az államban választóknak van az adatbázisban egy aláírásuk, amit a regisztrációs folyamat során használtak. Ezt vetik össze azzal, amit a levélszavazatukra kanyarítottak, és ha a kettő nem egyezik, akkor szól a rendszer, hogy ezt javítani kéne. Erre a választópolgároknak Nevadában november 12-ig van lehetőségük.

Helyi idő szerint hétfő estig már 11 300 levélszavazatot utasítottak vissza, mert nem egyeztek az aláírások. Ez nagyobb, mint a 2020-as vagy 2022-es javításra váró adag, és ahogy dolgozzák fel a levélszavazatokat, úgy valószínűleg egyre több ilyen kerül majd elő.

A tisztségviselő szerint a legnagyobb baj az, hogy a fiataloknak már nincs egyedi, jól begyakorolt aláírásuk. Amikor a jogosítványukat megszerzik, aláírnak valahogy, ahogy viszont eltelik néhány év, ez megváltozik, így a rendszer nem ismeri fel, és hiába lenne rendben a szavazat, visszadobja azt.

Helyszíni tudósításunk Pennsylvaniából itt olvasható.

Az arizonai Apache megyében problémák akadtak a szavazólapokat kiadó gépekkel, így több szavazót is elküldtek a szavazóhelyiségekből – írja a CNN.

Buu Nygren, a megye lakosságának nagy részét adó navahó őslakosok elnöke X-en – egy azóta törölt posztban – számolt be arról, hogy nem működnek jól a gépek.

A helyi navahó közösség helyettes főügyésze, Katherine Belzowski szerint a megyében rendszeresek az ilyen problémák választások idején, de soha nem volt még ilyen vészes a helyzet. A jogászok most azon dolgoznak, hogy a fennakadások miatt hosszabbítsák meg a szavazásra adott időt.

A szavazólapokat nyomtató gépek csak a népszavazási kérdéseket nyomtatták ki, a jelöltek neveit nem, így a szavazóhelyiségekben dolgozóknak tartalék nyomtatókat – úgynevezett EVM-et – kell használniuk. Csakhogy minden szavazóhelyiségnek csak egy ilyen gépe van, ráadásul ezek is gyakran lefagynak. Mindennek a tetejébe néhol már kezdenek kifogyni a tartalék szavazólapokból.

A beszámolók szerint a megyében néhol órákat állnak sorba a szavazni vágyók. Egyes állampolgárokat eleinte el is küldtek a helyiségektől, de a jogvédők azt tanácsolják, hogy senki ne adja fel ennyivel a voksolást.

Az Arizona államban való szavazás lebonyolításáért felelős tagállami tisztviselő a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy nem tudja megerősíteni, hogy tényleg ilyen fennakadások történtek Apache megyében, de ő is arra buzdít mindenkit, hogy ne hagyják, hogy elküldje őket bárki is a szavazóhelyiségtől.

Apache megyében 54 ezer regisztrált szavazó van, akiknek a többsége demokrata – írja a New York Times. Joe Biden 2020-ban 34 ponttal nyerte meg a megyét.

Egy pennsylvaniai megyében épp a szavazatokat beszkennelő gépek hibásodtak meg, ott is meghosszabbították a szavazásra kiszabott időt.

A New York Times három forgatókönyvet is felvázolt a döntetlenre, amelyekhez nem kell égszakadás-földindulás, csak a csatatérállamok eredményeinek variálásával kijöhetnek. Persze így is elég valószínűtlen kimenetelek ezek, de abszolút nem lehetetlenek. 269:269 lesz az elektorok állása, ha:

• Arizona, Georgia, Nevada és Wisconsin Harrisre szavaz, Michigan, Észak-Karolina és Pennsylvania pedig Trumpra, vagy
• Arizona, Észak-Karolina, Nevada és Wisconsin Harrisé, Georgia, Michigan és Pennsylvania pedig Trumpé, vagy
• Arizonát, Georgiát és Észak-Karolinát behúzza Harris, Michigant, Nevadát, Pennsylvaniát és Wisconsint pedig Trump.

Döntetlen eredményt még soha a modern amerikai történelemben nem hozott elnökválasztás, de a törvény felkészült erre a lehetőségre, ilyenkor a frissen megválasztott képviselőház szavaz az elnökről januárban, vagyis amelyik pártnak ott többsége van, az adja az elnököt.

Donald Trump és J. D. Vance ma élőben szavazott, kihasználva a rengeteg kamerát, ami őket várta, hogy még egy löketet adjanak a szavazóik moráljának. Ehhez képest a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz alternatív szavazási módokat választott.

Harris november 3-án egy sajtótájékoztatón mondta azt, hogy pont kitöltötte a szavazólapját, amit levélben el is küldött Kaliforniába. Tim Walz még korábban, október 23-án szavazott, amikor a kampányútról egy rövid időre hazatévedt a minnesotai St. Paulba.

Az EU-ban épp a magyar gazdaság lehetne Trump győzelmének egyik legnagyobb vesztese, de Harrisszel se biztos, hogy sokkal jobban járnánk. Cikkünk a témában itt olvasható.

Pillanatkép az M1 híradó adásából, a teljes videót itt lehet megnézni.

A Capitolium rendőrsége felfüggesztette a látogatóközpont vezetett túráit, miután elfogtak egy férfit, akinek benzinszaga volt – írja a New York Times. Mikor átvizsgálták, egy fáklyát és egy jelzőpisztolyt is találtak nála.

A rendőrség magas szintű készültségben van, miután az előző választás után Trump-párti tüntetők megrohamozták a Capitoliumot.

Olvasónk, Attila élménybeszámolója Pennsylvania államból:

„Ma reggel olyan fél tíz körül a feleségemmel voltunk szavazni. Ez volt az első elnökválasztás, ahol szavazhattunk, miután 2022-ben állampolgárok lettünk. Elég nagy élet volt a szavazókör környékén, két szavazókör van egymás mellett, így sok autó volt. Pár percet kellett csak várnunk, mire megkaptuk a szavazólapokat. Pennsylvaniában csak akkor kell igazolvány, amikor először szavaz valaki egy adott szavazókörben, így nekünk csak a nevünket kellett bemondani, mert 2022-ben a félidős választáson már szavaztunk.

Szavaztunk elnök/alelnökre, szenátorra, államügyészre, Auditor Generalra, állami kincstárnokra, kongresszusi képviselőre és állami alsóházi képviselőre. Ezen kívül volt egy helyi népszavazás is, hogy támogatnánk-e egy kis helyi jövedelemadó- és ingatlanadó-emelést, hogy az önkormányzat vehessen területeket, és azokat aztán ne lehessen beépíteni, és megmaradjanak zöldnek (majdnem 17 éve élünk itt, és az elmúlt pár évben bődületes tempóban húzzák fel a lakóparkokat és költöznek ide az emberek).

Nekünk is satíroznunk kellett a szavazólapon, nem X-elni, és letépni a lap aljáról az igazoló cetlit, majd nekünk kellett betenni a gépbe a szavazólapot, ami beolvasta, es kiírta, hogy meg lett számlálva, aztán mehettünk is utunkra.Mist nagyon bízunk abban, hogy csökkenni fog az sms-forgalmunk, mert már kicsit elegünk van a rengeteg választásos üzenetből – regisztrált szavazók vagyunk, könnyen megtalálnak minket.”

A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó amerikai űrhajósok, Butch Wilmore, Suni Williams és Don Pettit is leadták a szavazatukat – írja a CNN.

Posztoltak is magukról egy fotót, amin a zoknijukkal hirdetik, hogy büszke amerikaiak. „Nem fontos, hogy ülsz, állsz vagy lebegsz – a lényeg, hogy szavazz!” – írták a kép mellé az Instagramon. A képen Nick Hague űrhajós tiszt is szerepel, de az nem világos, hogy ő is szavazott-e.

„Ez nagyon fontos állampolgári kötelességünk, és várom, hogy az űrből szavazhassak, szerintem ez elég menő” – mondta el Williams még szeptemberben.

A NASA asztronautái a texasi Harris megyéhez tartoznak közigazgatásilag, ahol a törvény 1997-től lehetővé teszi az űrben tartózkodók levélszavazását. Esetükben a szavazás ugyanazon a kommunikációs csatornán zajlik, mint minden Földdel való kommunikáció. A CNN szerint az űrhajósok kapnak egy titkosított Word-dokumentumot az emailcímükre, ahová a jelszavukkal léphetnek be. A kitöltött „szavazócédulákat” az asztronauták visszaküldik, egy antenna befogja őket, majd a tartalmukat a helyi hatóságoknak továbbítja a NASA.

Williams és kollégája, Wilmore az eredeti tervek szerint nem az űrből szavaztak volna, hanem a Földről. A páros júniusban csak egy nyolcnapos küldetésre ment volna ki az űrbe, de több hónapra ott ragadtak. Az űrállomásra tartó úton is több problémát észleltek: szivárgott a hélium, valamint meghibásodott néhány manőverező hajtómű és szelep. A Boeing Starliner nevű űrkapszulája, amivel Williams és Wilmore az űrállomásra mentek, szeptember 7-én asztronauták nélkül tért vissza a Földre. A két amerikai űrhajós így hat nap helyett nyolc hónap után térhet majd haza az űrállomásról.

Donald Trump a floridai birtokán, a Mar-a-Lago kastélyban tölti majd a választás éjszakáját, és várja az eredményeket a családja, a legszűkebb kampánystábja és a legközelebbi barátai társaságában. A New York Times értesülései szerint ott lesz Elon Musk is, aki korábban, az előválasztás alatt még Trump ellenlábasait, Ron DeSantist és Vivek Ramaswamyt támogatta, Trumpra pedig többször azt mondta, túl öreg elnöknek – azóta viszont nagy Trump-rajongó lett, és százmillió dolláros nagyságrendben támogatta a kampányát. Musk ma reggel egy óriási „virtuális gyűlést” hirdetett meg az X platformján, de aztán ezt technikai bonyodalmakra hivatkozva lefújta.

Nemcsak az elnökválasztás rendkívül szoros, hanem a képviselőházi is. A republikánusoknak jelenleg hétfős többségük van (221-214), így a demokratáknak elég négy új képviselő ahhoz, hogy átvegyék az irányítást a képviselőházban – még ha csak egyfős többséggel is.

Az 538 elemzése szerint mindkét pártnak 50 százalék esélye van, hogy most megszerezze a többséget, így gyakorlatilag pont annyira nem egyértelmű, hogy ki kerül be a képviselőházba, mint az, hogy ki jut be a Fehér Házba.

A legtöbb képviselő magabiztosan indul el, hiszen nincs valós verseny a körzetükben. Csak 57 választókörzetben nem 95 százalék annak az esélye, hogy egyik vagy másik jelöltje nyer, de ezeknek is csak egy kis részében van igazán szoros verseny. 23-ban igazán izgalmas a választás, ugyanis ezekben nincs legalább 75 százaléka egyik félnek sem.

A 2022-es félidős választásokon a republikánusok több, korábban demokrata képviselői széket is megszereztek, így most nekik kell inkább bizonyítani, a párt jelöltjei vannak inkább veszélyben.

Brad Raffensperger, aki Georgia államban a szavazás lebonyolításáért felelős tagállami tisztviselő, azt mondta, hogy a szavazóhelyiségeket érő bombafenyegetések orosz eredetűek voltak – írja a BBC.

Fulton megyében öt különböző helyszínen fújtak riadót, de a szavazóhelyiségeket érő fenyegetések nem voltak megalapozottak. Két helyszínt ki is ürítettek, de azóta már újra megnyitották őket, és folytatódik a szavazatok leadása.

„Mindig elkapjuk őket” – tette hozzá Raffensperger, aki szerint az orosz fenyegetés célja az Egyesült Államok destabilizálása volt.

A csatatérállamnak számító Georgiában nemrég történt hasonló incidens: egy szavazóhelyiségben dolgozó férfi a haragosa nevében fenyegetőzött robbantással néhány hete, őt hétfőn letartóztatták.

Mivel Donald Trump Floridában él, a szavazatát is itt adja le – és mivel az államban az abortusz szigorításáról (praktikusan a majdnem teljes betiltásáról) is szavaznak, erről is lehetősége volt kinyilvánítani a véleményét. Az AP tudósítása szerint amikor megkérdezték tőle, hogyan szavazott, először mellébeszélt, a riporter visszakérdezésére pedig ráförmedt, hogy ne kérdezze erről a témáról. Trump korábban többször kijelentette, hogy az abortusz szigorítása ellen van, de már olyan nyilatkozata is volt, ami szerint támogatja. A szavazói között erősen felülreprezentáltak azok, akik a teljes tiltás mellett vannak, országosan viszont nagy többségben vannak az abortuszhoz való szabad hozzáférés támogatói. Így tulajdonképpen érthető, hogy Trump miért nem akar beszélni a témáról: bármit mond, azzal sok támogatójában kelt ellenszenvet.

Miután 2022-ben a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a korábbi döntését, ami az abortuszhoz való jogot védte, több republikánus vezetésű állam is azonnal szigorított a beavatkozás szabályozásán. Emiatt az elnök személye mellett tíz államban szavaznak még az abortusz kérdéséről.

Öt államban a helyi alkotmányba foglalnák az abortuszhoz való jogot, ami hatással lehet a már bevezetett szigorításokra is. Öt másik államban szintén népszavazásokat tartanak az abortuszról.

A Bloomberg a hét csatatérállam választói között végzett felmérést, és arra jutott, hogy a republikánusok több mint fele szerint lesz csalás az elnökválasztáson; a demokrata szavazóknál 20 százalék volt a csalásra számítók aránya. A kutatás szerint mindkét párt támogatói szerint nagyon aggasztó a választás körüli dezinformáció, és nagyjából ugyanolyan, 50 százalék körüli arányban számítanak arra, hogy erőszakos eseményekbe fog torkollni a választás.

Kamala Harris egykori Alma Materében, a washingtoni Howard Egyetemen várja majd a választás eredményeit – írja a Sky News.

Az egyetemen a hallgatók többsége fekete, Harris pedig közgazdaságtant és politológiát hallgatott annak idején.

„Az első poszt, amiért elindultam, az elsős évfolyam képviselői posztja volt a Howard Egyetemen” – mondta el Harris. Mivel azt a tisztet megnyerte, szerinte az egész pályafutása egy kört írna le, ha most is győzne.

Az eredményvárásban csatlakozik hozzá az alelnökjelöltje, Tim Walz is.

A helyszínen Harrist arról is kérdezték, hogy a fekete férfi szavazók körében nem áll olyan jól. Erre azt válaszolta, hogy tudja, milyen akadályokkal néznek szembe a feketék, és hogy fel kell ismerni, hogy milyen lehetőségeket kell elérhetőbbé tenni számukra.

Donald Trump valószínűleg a floridai birtokán tölti el a nap nagy részét, de később a floridai Palm Beachen található rendezvényközpontban egy eredményváró házigazdája is lesz.

Észak- és Dél-Dakota, Florida, és Nebraska szavazói dönthetnek az elnökválasztással egy időben erről a kérdésről is. Előbbi három államban az orvosi marihuána már most is legális, így most a rekreációs felhasználás a kérdés, Nebraskában az orvosi használat engedélyezése és szabályozása.

Ahogyan sok más részletnek az elnökválasztással kapcsolatban, ennek a szabályozása is állami hatáskör, így van olyan állam, ahol már a választás napja előtt megszámlálják a korábban leadott szavazatokat, van, ahol a választás napjának reggelén állnak neki, és olyan is, ahol csak urnazáráskor. Az alábbi térképen ezeket jelöli a rózsaszín, világoskék és sötétkék színkód. Mivel a választást eldöntő csatatérállamok közül mind vagy rózsaszín, vagy világoskék, úgy tűnik, aránylag hamar lehet majd végeredmény, mert nem kell sokat várni a levélszavazatokra.

Fordulatos hónapokon vannak túl az amerikai választók. És persze mindenki, aki legalább egy kicsit figyelemmel követte a kampányt. Egy rosszul sikerült vitától kezdve visszalépéseken át a szemétgate-ig, kijelenthető, hogy a 2024-es elnökválasztás sok minden volt, de unalmas semmiképp. Íme a nagyobb mérföldkövek, fotókkal.

„Ha tiszta a választás, akkor én leszek az első, aki elismeri” – jelentette ki Trump az Associated Press szerint, azt sugallva, hogy nem fogja kikezdeni a végeredményt. Azt azonban, hogy pontosan mit értett fair vagy tiszta választás alatt, nem fejtette ki.

Trump azt is mondta a riportereknek Floridában, hogy nem szólítja fel a követőit arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, mert szerinte nincs is erre szükség. „Nem kell nekik ezt mondanom, mert nem erőszakos emberek” – jelentette ki.

A pennsylvaniai Cambria megyében meghibásodtak a szavazatokat szkennelő gépek, így egy bíró elrendelte, hogy két órával később zárják csak le az urnákat – írja az Associated Press.

A megyei hatóságok szerint a szavazógépekben olyan szoftveres hiba történt, ami sok választót összezavart, és végül nem adták le a szavazatukat. Ők is megerősítették, amit az állami hatóságok is mondtak, hogy senkit nem akadályoztak meg a szavazásban, és minden szavazatot meg fognak számolni.

Donald Trump is elment a floridai Mar-a-Lago-i rezidenciájától nem messze található Palm Beachbe, ahol feleségével, Melania Trumppal együtt leadta a szavazatát – írja a CNN.

Az újságíróknak azt mondta, hogy nagyon magabiztos, és úgy hallja, hogy mindenhol jól teljesítenek. Úgy érzi, hogy ez volt az eddigi legjobb kampánya. Szerinte egyáltalán nem lesz szoros a verseny, de sok idő lesz, mire hitelesítik az eredményt. Ezt nehezményezi, és arra panaszkodott, hogy minek költöttek az államok ennyi pénzt szavazógépekre.

Donald Trump és más republikánus politikusok gyakran emlegetik Orbán Viktort, mint külföldi szövetségest. Ez nem is csoda, hiszen a magyar miniszterelnök évek óta keményen dolgozott azon, hogy jó viszonyt építsen ki Trumppal. Erről a kockázatos útról ebben a cikkben írtunk bővebben. Ahogy arról a G7 is írt, Orbán úgy szurkol Trumpnak, hogy a megválasztása neki fájna leginkább gazdaságilag.

Érdekes elemzést hozott le az ABC News, azt vizsgálták, hogy egyes demográfiai csoportokban Kamala Harris közvélemény-kutatási adatai hogyan állnak Joe Biden 2020-as választási eredményeihez képest. Az egyetlen csoport, ahol a demokrata jelölt jelentősen javítani tudott Bidenhez képest, a fehér szavazók rétege, viszont a latinók és a feketék között elég sokat romlott a támogatottsága. Visszaesett a fiatalok és a nők között is, és egy kicsit javítani tudott a legidősebb korosztályban.