Donald Trump lett az Egyesült Államok 47. elnöke, kilőtt a Tesla és a Trump Social a tőzsdén
2024. november 5. – 06:55
frissítve
Cikkünk folyamatosan frissül!
- A republikánus Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, ő az Egyesült Államok 47. elnöke, a januári beiktatása után visszaköltözik a Fehér Házba.
- A győzelemhez legkevesebb 270 elektorra volt szükség, a Fox News elsőként jelentette be, hogy Trump Pennsylvania után Wisconsint is megnyerte. A többi nagy tévé és hírügynökség a feldolgozottság alapján csak órákkal később adta oda Wisconsint Trumpnak.
- Trump már magyar idő szerint szerda kora reggel győzelmi beszédet mondott, és sorra gratulálnak neki a világ vezetői is.
- Ellenfele, a demokrata Kamala Harris helyi idő szerint szerda délután mond majd beszédet. Joe Biden leköszönő elnök még nem szólalt meg.
- Harris több csatatérállamban is rosszabbul szerepelt fontos megyékben, mint Biden négy éve, Trump pedig számos választói csoportban javítani tudott.
- A republikánusok megszerezték a többséget a szövetségi kongresszus felsőházában, a szenátusban is.
- Trump megválasztásának hírére emelkedett a Dow Jones, kilőttek a Tesla és a Trump Social részvényei.
A Capitolium rendőrsége felfüggesztette a látogatóközpont vezetett túráit, miután elfogtak egy férfit, akinek benzinszaga volt – írja a New York Times. Mikor átvizsgálták, egy fáklyát és egy jelzőpisztolyt is találtak nála.
A rendőrség magas szintű készültségben van, miután az előző választás után Trump-párti tüntetők megrohamozták a Capitoliumot.
Olvasónk, Attila élménybeszámolója Pennsylvania államból:
„Ma reggel olyan fél tíz körül a feleségemmel voltunk szavazni. Ez volt az első elnökválasztás, ahol szavazhattunk, miután 2022-ben állampolgárok lettünk. Elég nagy élet volt a szavazókör környékén, két szavazókör van egymás mellett, így sok autó volt. Pár percet kellett csak várnunk, mire megkaptuk a szavazólapokat. Pennsylvaniában csak akkor kell igazolvány, amikor először szavaz valaki egy adott szavazókörben, így nekünk csak a nevünket kellett bemondani, mert 2022-ben a félidős választáson már szavaztunk.
Szavaztunk elnök/alelnökre, szenátorra, államügyészre, Auditor Generalra, állami kincstárnokra, kongresszusi képviselőre és állami alsóházi képviselőre. Ezen kívül volt egy helyi népszavazás is, hogy támogatnánk-e egy kis helyi jövedelemadó- és ingatlanadó-emelést, hogy az önkormányzat vehessen területeket, és azokat aztán ne lehessen beépíteni, és megmaradjanak zöldnek (majdnem 17 éve élünk itt, és az elmúlt pár évben bődületes tempóban húzzák fel a lakóparkokat és költöznek ide az emberek).
Nekünk is satíroznunk kellett a szavazólapon, nem X-elni, és letépni a lap aljáról az igazoló cetlit, majd nekünk kellett betenni a gépbe a szavazólapot, ami beolvasta, es kiírta, hogy meg lett számlálva, aztán mehettünk is utunkra.Mist nagyon bízunk abban, hogy csökkenni fog az sms-forgalmunk, mert már kicsit elegünk van a rengeteg választásos üzenetből – regisztrált szavazók vagyunk, könnyen megtalálnak minket.”
A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó amerikai űrhajósok, Butch Wilmore, Suni Williams és Don Pettit is leadták a szavazatukat – írja a CNN.
Posztoltak is magukról egy fotót, amin a zoknijukkal hirdetik, hogy büszke amerikaiak. „Nem fontos, hogy ülsz, állsz vagy lebegsz – a lényeg, hogy szavazz!” – írták a kép mellé az Instagramon. A képen Nick Hague űrhajós tiszt is szerepel, de az nem világos, hogy ő is szavazott-e.
„Ez nagyon fontos állampolgári kötelességünk, és várom, hogy az űrből szavazhassak, szerintem ez elég menő” – mondta el Williams még szeptemberben.
A NASA asztronautái a texasi Harris megyéhez tartoznak közigazgatásilag, ahol a törvény 1997-től lehetővé teszi az űrben tartózkodók levélszavazását. Esetükben a szavazás ugyanazon a kommunikációs csatornán zajlik, mint minden Földdel való kommunikáció. A CNN szerint az űrhajósok kapnak egy titkosított Word-dokumentumot az emailcímükre, ahová a jelszavukkal léphetnek be. A kitöltött „szavazócédulákat” az asztronauták visszaküldik, egy antenna befogja őket, majd a tartalmukat a helyi hatóságoknak továbbítja a NASA.
Williams és kollégája, Wilmore az eredeti tervek szerint nem az űrből szavaztak volna, hanem a Földről. A páros júniusban csak egy nyolcnapos küldetésre ment volna ki az űrbe, de több hónapra ott ragadtak. Az űrállomásra tartó úton is több problémát észleltek: szivárgott a hélium, valamint meghibásodott néhány manőverező hajtómű és szelep. A Boeing Starliner nevű űrkapszulája, amivel Williams és Wilmore az űrállomásra mentek, szeptember 7-én asztronauták nélkül tért vissza a Földre. A két amerikai űrhajós így hat nap helyett nyolc hónap után térhet majd haza az űrállomásról.
Donald Trump a floridai birtokán, a Mar-a-Lago kastélyban tölti majd a választás éjszakáját, és várja az eredményeket a családja, a legszűkebb kampánystábja és a legközelebbi barátai társaságában. A New York Times értesülései szerint ott lesz Elon Musk is, aki korábban, az előválasztás alatt még Trump ellenlábasait, Ron DeSantist és Vivek Ramaswamyt támogatta, Trumpra pedig többször azt mondta, túl öreg elnöknek – azóta viszont nagy Trump-rajongó lett, és százmillió dolláros nagyságrendben támogatta a kampányát. Musk ma reggel egy óriási „virtuális gyűlést” hirdetett meg az X platformján, de aztán ezt technikai bonyodalmakra hivatkozva lefújta.
Nemcsak az elnökválasztás rendkívül szoros, hanem a képviselőházi is. A republikánusoknak jelenleg hétfős többségük van (221-214), így a demokratáknak elég négy új képviselő ahhoz, hogy átvegyék az irányítást a képviselőházban – még ha csak egyfős többséggel is.
Az 538 elemzése szerint mindkét pártnak 50 százalék esélye van, hogy most megszerezze a többséget, így gyakorlatilag pont annyira nem egyértelmű, hogy ki kerül be a képviselőházba, mint az, hogy ki jut be a Fehér Házba.
A legtöbb képviselő magabiztosan indul el, hiszen nincs valós verseny a körzetükben. Csak 57 választókörzetben nem 95 százalék annak az esélye, hogy egyik vagy másik jelöltje nyer, de ezeknek is csak egy kis részében van igazán szoros verseny. 23-ban igazán izgalmas a választás, ugyanis ezekben nincs legalább 75 százaléka egyik félnek sem.
A 2022-es félidős választásokon a republikánusok több, korábban demokrata képviselői széket is megszereztek, így most nekik kell inkább bizonyítani, a párt jelöltjei vannak inkább veszélyben.
Brad Raffensperger, aki Georgia államban a szavazás lebonyolításáért felelős tagállami tisztviselő, azt mondta, hogy a szavazóhelyiségeket érő bombafenyegetések orosz eredetűek voltak – írja a BBC.
Fulton megyében öt különböző helyszínen fújtak riadót, de a szavazóhelyiségeket érő fenyegetések nem voltak megalapozottak. Két helyszínt ki is ürítettek, de azóta már újra megnyitották őket, és folytatódik a szavazatok leadása.
„Mindig elkapjuk őket” – tette hozzá Raffensperger, aki szerint az orosz fenyegetés célja az Egyesült Államok destabilizálása volt.
A csatatérállamnak számító Georgiában nemrég történt hasonló incidens: egy szavazóhelyiségben dolgozó férfi a haragosa nevében fenyegetőzött robbantással néhány hete, őt hétfőn letartóztatták.
Mivel Donald Trump Floridában él, a szavazatát is itt adja le – és mivel az államban az abortusz szigorításáról (praktikusan a majdnem teljes betiltásáról) is szavaznak, erről is lehetősége volt kinyilvánítani a véleményét. Az AP tudósítása szerint amikor megkérdezték tőle, hogyan szavazott, először mellébeszélt, a riporter visszakérdezésére pedig ráförmedt, hogy ne kérdezze erről a témáról. Trump korábban többször kijelentette, hogy az abortusz szigorítása ellen van, de már olyan nyilatkozata is volt, ami szerint támogatja. A szavazói között erősen felülreprezentáltak azok, akik a teljes tiltás mellett vannak, országosan viszont nagy többségben vannak az abortuszhoz való szabad hozzáférés támogatói. Így tulajdonképpen érthető, hogy Trump miért nem akar beszélni a témáról: bármit mond, azzal sok támogatójában kelt ellenszenvet.
Miután 2022-ben a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a korábbi döntését, ami az abortuszhoz való jogot védte, több republikánus vezetésű állam is azonnal szigorított a beavatkozás szabályozásán. Emiatt az elnök személye mellett tíz államban szavaznak még az abortusz kérdéséről.
Öt államban a helyi alkotmányba foglalnák az abortuszhoz való jogot, ami hatással lehet a már bevezetett szigorításokra is. Öt másik államban szintén népszavazásokat tartanak az abortuszról.
A Bloomberg a hét csatatérállam választói között végzett felmérést, és arra jutott, hogy a republikánusok több mint fele szerint lesz csalás az elnökválasztáson; a demokrata szavazóknál 20 százalék volt a csalásra számítók aránya. A kutatás szerint mindkét párt támogatói szerint nagyon aggasztó a választás körüli dezinformáció, és nagyjából ugyanolyan, 50 százalék körüli arányban számítanak arra, hogy erőszakos eseményekbe fog torkollni a választás.
Kamala Harris egykori Alma Materében, a washingtoni Howard Egyetemen várja majd a választás eredményeit – írja a Sky News.
Az egyetemen a hallgatók többsége fekete, Harris pedig közgazdaságtant és politológiát hallgatott annak idején.
„Az első poszt, amiért elindultam, az elsős évfolyam képviselői posztja volt a Howard Egyetemen” – mondta el Harris. Mivel azt a tisztet megnyerte, szerinte az egész pályafutása egy kört írna le, ha most is győzne.
Az eredményvárásban csatlakozik hozzá az alelnökjelöltje, Tim Walz is.
A helyszínen Harrist arról is kérdezték, hogy a fekete férfi szavazók körében nem áll olyan jól. Erre azt válaszolta, hogy tudja, milyen akadályokkal néznek szembe a feketék, és hogy fel kell ismerni, hogy milyen lehetőségeket kell elérhetőbbé tenni számukra.
Donald Trump valószínűleg a floridai birtokán tölti el a nap nagy részét, de később a floridai Palm Beachen található rendezvényközpontban egy eredményváró házigazdája is lesz.
Észak- és Dél-Dakota, Florida, és Nebraska szavazói dönthetnek az elnökválasztással egy időben erről a kérdésről is. Előbbi három államban az orvosi marihuána már most is legális, így most a rekreációs felhasználás a kérdés, Nebraskában az orvosi használat engedélyezése és szabályozása.
Ahogyan sok más részletnek az elnökválasztással kapcsolatban, ennek a szabályozása is állami hatáskör, így van olyan állam, ahol már a választás napja előtt megszámlálják a korábban leadott szavazatokat, van, ahol a választás napjának reggelén állnak neki, és olyan is, ahol csak urnazáráskor. Az alábbi térképen ezeket jelöli a rózsaszín, világoskék és sötétkék színkód. Mivel a választást eldöntő csatatérállamok közül mind vagy rózsaszín, vagy világoskék, úgy tűnik, aránylag hamar lehet majd végeredmény, mert nem kell sokat várni a levélszavazatokra.
Fordulatos hónapokon vannak túl az amerikai választók. És persze mindenki, aki legalább egy kicsit figyelemmel követte a kampányt. Egy rosszul sikerült vitától kezdve visszalépéseken át a szemétgate-ig, kijelenthető, hogy a 2024-es elnökválasztás sok minden volt, de unalmas semmiképp. Íme a nagyobb mérföldkövek, fotókkal.
„Ha tiszta a választás, akkor én leszek az első, aki elismeri” – jelentette ki Trump az Associated Press szerint, azt sugallva, hogy nem fogja kikezdeni a végeredményt. Azt azonban, hogy pontosan mit értett fair vagy tiszta választás alatt, nem fejtette ki.
Trump azt is mondta a riportereknek Floridában, hogy nem szólítja fel a követőit arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, mert szerinte nincs is erre szükség. „Nem kell nekik ezt mondanom, mert nem erőszakos emberek” – jelentette ki.
A pennsylvaniai Cambria megyében meghibásodtak a szavazatokat szkennelő gépek, így egy bíró elrendelte, hogy két órával később zárják csak le az urnákat – írja az Associated Press.
A megyei hatóságok szerint a szavazógépekben olyan szoftveres hiba történt, ami sok választót összezavart, és végül nem adták le a szavazatukat. Ők is megerősítették, amit az állami hatóságok is mondtak, hogy senkit nem akadályoztak meg a szavazásban, és minden szavazatot meg fognak számolni.
Donald Trump is elment a floridai Mar-a-Lago-i rezidenciájától nem messze található Palm Beachbe, ahol feleségével, Melania Trumppal együtt leadta a szavazatát – írja a CNN.
Az újságíróknak azt mondta, hogy nagyon magabiztos, és úgy hallja, hogy mindenhol jól teljesítenek. Úgy érzi, hogy ez volt az eddigi legjobb kampánya. Szerinte egyáltalán nem lesz szoros a verseny, de sok idő lesz, mire hitelesítik az eredményt. Ezt nehezményezi, és arra panaszkodott, hogy minek költöttek az államok ennyi pénzt szavazógépekre.
Donald Trump és más republikánus politikusok gyakran emlegetik Orbán Viktort, mint külföldi szövetségest. Ez nem is csoda, hiszen a magyar miniszterelnök évek óta keményen dolgozott azon, hogy jó viszonyt építsen ki Trumppal. Erről a kockázatos útról ebben a cikkben írtunk bővebben. Ahogy arról a G7 is írt, Orbán úgy szurkol Trumpnak, hogy a megválasztása neki fájna leginkább gazdaságilag.
Érdekes elemzést hozott le az ABC News, azt vizsgálták, hogy egyes demográfiai csoportokban Kamala Harris közvélemény-kutatási adatai hogyan állnak Joe Biden 2020-as választási eredményeihez képest. Az egyetlen csoport, ahol a demokrata jelölt jelentősen javítani tudott Bidenhez képest, a fehér szavazók rétege, viszont a latinók és a feketék között elég sokat romlott a támogatottsága. Visszaesett a fiatalok és a nők között is, és egy kicsit javítani tudott a legidősebb korosztályban.
Mi fontosabb a választóknak: az, hogyan változott a gazdasági helyzet a jelenlegi kormány idején, vagy Trump nagyívű, vámokkal teli, konkrétumok nélküli ígéretei? A gazdaság idén az egyik legfontosabb téma a választók számára, így ez a kérdés is eldőlhet az elnökválasztáson. Az Elektor október közepi adásában a Telex szakértői ezt is kivesézték.
Egy floridai nonprofit, aminek elsődleges célja a fekete szavazók mobilizációja, lelkészeket küld a szavazókörletekhez, hogy így lépjenek fel a szavazók megfélemlítése ellen – írja az NBC News.
Leginkább négy megyére összpontosítanak, de Florida több szavazókörleténél is jelen vannak, sőt, a négy kritikusabb megyében már a korai szavazás idejére is küldtek békéltető lelkészeket.
A nonprofit, az Equal Ground szerint a lelkészek külön képzést kaptak, hogy hatékonyan deeszkaláljanak feszült helyzeteket azokban a körzetekben, amikben kifejezetten sokan tartanak a szavazókat megfélemlítő csoportoktól.
Olvasónk, Misi, Miamiban él, nemrég adta le a szavazatát. Így számolt be a szavazás menetéről:
„Minden olajozottan zajlott, nem volt sorban állás a korai órákban a szavazókörzetemben. Csak a személyazonosság igazolásával lehetett belépni a szavazóhelyiségbe, ahol a számítógépes rendszerből előhozták a szavazói jogosultsággal kapcsolatos adatokat. Ha minden rendben volt, digitális aláírással kellett nyilatkozni arról, hogy megjelentem szavazni. Ezután kinyomtatták az adatokat, és három szavazólapot kaptam egy mappában: elnökválasztás, szenátori választás, bírók mandátumának meghosszabbítása, és több népszavazási kérdés volt rajta.
Ezután az ember elvonul ikszelni, vagy inkább satírozni, mert a szavazatszámláló gép csak a besatírozott karikákat tudja olvasni, az X nem számít érvényes szavazatnak. A kitöltött szavazati mappával aztán egy fénymásoló kinézetű géphez kellett fáradni (ez a lezárt szavazatszámláló urna), ahol ellenőrizték a korábban kinyomtatott jelenléti bizonylatot (ezt egy külön zárt dobozba helyezik), majd segítenek a három szavazólapot beolvastatni a géppel. Ezután kap az ember egy ”I Voted„ matricát, és ennyi. Vicces volt, hogy szavazás közben többször elkezdett az egész terem fütyülni és tapsolni. Mint kiderült, azért, mert ha valaki, aki most szavaz először életében, megjelent, így lelkesítették az ott dolgozók, amihez néhány szavazó is csatlakozott.”
Erősödő Kína, orosz–ukrán háború, elszabaduló Irán, izraeli konfliktus: a következő amerikai elnöknek rengeteg problémával kell megküzdenie, de mit csinálna Trump, vagy mit csinálna Harris, ha megválasztják? És mit remélhet Trump győzelmétől Orbán Viktor? Erről beszéletek a Telex szakértői az Elektor október végi adásában.
Ann Selzer Amerika egyik top közvélemény-kutatója, a felmérései jellemzően magas minőségűek, mindenki odafigyel rájuk, nagy súllyal számolják a különféle aggregátorok. Selzer kutatócége Iowa államban működik, itt van jó helyismerete és beágyazottsága, ezért az iowai közvélemény-kutatásai még a saját átlagához képest is pontosak és megbízhatóak szoktak lenni. Az amerikai közvéleményben éppen ezért vert nagy hullámokat, amikor közvetlenül a választás előtti utolsó napokban 3 százalékos Harris-előnyt mért az államban.
Iowát amúgy 2016-ban 9,5, 2020-ban 8,2 százalékpontos, kényelmes előnnyel nyerte Trump, és idén, ha nem is ekkora, de azért kényelmes Trump-előnyt mértek a kutatók eddig. Már amikor mértek, mert aránylag kevés felmérés koncentrált a sima republikánus győzelemmel elkönyvelt államra. Ha bejön Selzer jóslata, és Iowát elviszi Harris, az önmagában még nem borít fel mindent, mert az állam csak 6 elektort ad, de ha ez egy trendet jelez, abból annak kellene következnie, hogy Trumpot felülmérik a kutatások, és a csatatérállamokban valójában nem is olyan szoros a verseny, hanem Harrisnek áll a zászló. Persze ez egy nagyon nagy „ha”, de hát mégis az ország egyik legnagyobb közvélemény-kutató szaktekintélye vállalta fel a jóslatot, és tette fel rá gyakorlatilag a hitelességét meg a karrierjét.
Ezzel párhuzamosan a másik legmegbízhatóbbnak tartott kutató, a Siena is meglepő végső felméréssel állt elő: náluk Észak-Karolinában vezet 2 százalékponttal Harris – ebben az államban amúgy gyakorlatilag az összes többi kutatás Trump 2-3 szézalékos előnyét mérte az utolsó hetekben.
(Poynter)
Nagy győzelem a választási integritásra nézve, így jellemezte Michael Whatley, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője azt a bírósági döntést, amit Georgia állam legfelsőbb bírósága hozott. A döntés voltaképp azt mondta ki, hogy az a levélszavazat számít, ami a választás napjáig beérkezik a választási bizottságokhoz. Whatley szerint ez azért nagyszerű, mert „a demokrata vezetésű Cobb megye” állítólag háromezer ilyen, késve bejövő szavazatot el akart fogadtatni. Márpedig a politikus szerint „a választás napja az a választás napja” – írja a Fox News.
A helyzet úgy alakult ki, hogy 3000 szavazólapot késve küldtek ki a megyében, így a megyei választási bizottság november 8-ig adott időt a visszapostázott szavazatok beérkezésére. Ez a mostani döntéssel november 5-én, helyi idő szerint este 7-re módosult.
Egy olvasónk Washington D. C.-ben a Fehér Háztól nem messze sétált, amikor meglátta, hogy a választásra készülve több üzlet és iroda is bedeszkázta a az ablakait.
Ettől függetlenül tegnap a legtöbb még nyitva volt, ezt külön táblákkal jelezték.
Az USA legnyugatibb államai kivételével már mindenhol zajlik a szavazás, magyar idő szerint délután 5-kor csatlakozik a versenyhez Alaszka és Washington, és 6-kor Hawaii. Ezekben az államokban amúgy már most lefutottnak számít a választás, Alaszka hagyományosan republikánus szavató, Washington és Hawaai demokrata.
Mármint az előzetesen leadott levélszavazatokat, hiszen helyi idő szerint még csak késő délelőtt van, javában tart a szavazás. A levélszavazatok korai feldolgozása mégis fontos információ, hiszen Pennsylvania állam várhatóan a mérleg nyelve lesz a két jelölt között, és 2020-ban éppen a levélszavazatok hosszadalmas számlálása miatt nagyon sokára lett csak hivatalos eredmény az államban.
Az illetékesek szerint most gyorsan meglesz az eredmény, mert 2020-hoz képest sokkal jobban felkészültek, és új, gyorsabb gépek bontják fel a borítékokat és szkennelik be a szavazólapokat. (NY Times)
Nigel Farage brit politikus, Donald Trump szövetségese azt mondta, hogy szerinte ha Kamala Harris nyer, akkor elnöki kegyelemben kéne részesítenie Donald Trumpot – írja a Fox News.
Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy Trump fog nyerni, de ha véletlenül mégsem így lenne, akkor szerinte egy ilyen gesztus sokat javítana az ország lelki állapotán. Emellett a brit politikus szerint Harris is nagyvonalúnak tűnne.
Trump ellen több ügy is zajlik, de egy New York-i bíró szeptemberről a választás utánra tolta az ítélethirdetést. A New York v. Trump ügyben 34 vádpontban találták bűnösnek az előző elnököt.
Erre jutott a legismertebb amerikai választási statisztikaguru, Nate Silver, amikor lefuttatta a választás előtti legutolsó szimulációját a legfrissebb adatokkal. A 80 ezer virtuális választásból a modell 40 012 alkalommal hozta ki Kamala Harrist győztesnek. Ezzel együtt esélyes, hogy maga a választás végeredménye, azaz a jelöltek elektorainak a száma nem lesz szoros, mert a csatatérállamok kis különbséggel ugyan, de egy irányba fognak dőlni – írja szintén Silver blogja.