Donald Trump lett az Egyesült Államok 47. elnöke, kilőtt a Tesla és a Trump Social a tőzsdén

Hillary Clinton 2016-os kampányának egyik fontos üzenete volt, hogy itt az idő, hogy az Egyesült Államok lakói női elnököt válasszanak maguknak. Azóta kétszer is férfi került a Fehér Házba, ezért az első női elnök-cím még mindig várat magára. Kamala Harris most elnyerheti, sőt, győzelme esetén ő lenne az első színes bőrű nő az elnöki székben. Azonban kampányában nem erre, hanem a terveire koncentrált. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Donald Trump alelnökjelöltje Ohio állam szülötte, és jelenleg az állam szenátora, az ohioi Cincinnatiban szavazott, aztán a szavazóhelység előtti parkolóban gyors sajtótájékoztatót is tartott. A fő mondanivalója az volt, hogy sosem lehet tudni, de nagyon jó előérzete van a verseny kimenetelével kapcsolatban.

Az amerikai hírszerzés, kiberbiztonsági ügynökség és az FBI egy közös nyilatkozatban figyelmezteti a választókat, hogy külföldi ügynökök – orosz vezetéssel – azon dolgoznak, hogy megingassák az amerikaiak választásba vetett bizalmát, valamint széthúzást szítsanak az emberek között – írja a New York Times.

A hírszerzés szerint Irán is megpróbál belekavarni a dologba, és sorozatosan támadják Donald Trump kampányát, ahonnan bizalmas dokumentumokat lopnak el és szivárogtatnak ki. Azonban, ahogy ezt 2016-ban és 2020-ban is jelezték, most is Oroszországot tartjájk a legnagyobb fenyegetésnek, és úgy látják, hogy ők inkább Trumpot támogatják.

A hatóságok attól tartanak, hogy posztokkal és álhírekkel, erőszakra sarkallhatják az amerikaiak egy részét. Egyrészt azt terjesztik, hogy a választási rendszer hibás, kijátszható, így meginog az emberek bizalma, másrészt azt sugallják, hogy bizonyos pártállású választók erőszakosan lépnek fel a másik tábor ellen.

Mivel több államban már hetekkel ezelőtt elindult a szavazás, a kiber- és infrastruktúra-védelmi hivatal már régóta figyeli a választási weboldalak és a szavazóurnák biztonságát, és egyelőre nem találtak olyan fenyegetést, ami jelentősen befolyásolta volna a választás eredményét.

A nyilatkozatban arról írnak, hogy tudnak videókról, amik már most is szépen terjednek a közösségi oldalakon. Az egyik ilyenben egy férfi azt mondja egy orosz újságírónak, hogy az arizonai államigazgatásban dolgozott, de az elképesztő mértékű választási csalás miatt lemondott.

Donald Trumpot pár hónappal ezelőtt 34 vádpontban bűnösnek ítélte a New York-i bíróság okirat-hamisítás miatt, és érdekes kérdés, hogy ennek ellenére miért jogosult most szavazni (saját magára, nyilván). Az amerikai jog is ismeri a „közügyektől való eltiltás” fogalmát, de ezt minden állam kicsit másképp alkalmazza.

Trump Floridában él, és ott is szavaz, a floridai törvények pedig kivételt tesznek az elítéltek szavazástól eltiltása alól, ha az illetőt nem Florida, hanem egy másik állam bírósága meszelte el. Pontosabban ilyenkor az ítéletet hozó bíróság államának engedik át a szavazásra jogosultság megvonását. New York államban pedig egy 2021-es törvény kimondja, hogy ha valakit elítéltek, de nincs börtönben, akkor szavazhat. (CNN)

Mindenki a csatatérállamokról beszél, teljesen jogosan, mert az amerikai választási rendszer furcsaságai miatt gyakorlatilag ennek a hét államnak a lakói döntenek az elnök személyéről, a többi 33 igazából nem oszt, nem szoroz. De melyik államok azok, amelyek a legkevésbé számítanak, ahol a leginkább lefutott a verseny. A 2020-as eredmények alapján a legerősebb demokrata fellegvárak (zárójelben a legutóbbi elnökválasztáson besöpört Biden- és Trump-szavazatok aránya):

• Washington DC, ami a szövetségi főváros címéből kifolyólag külön „államként” szavaz – 92,2%
• Vermont – 66,1%
• Massachusetts – 65,6%
• Maryland – 65,4%
• Hawaii – 63,7%

A köztudatban a leginkább demokratapártinak tartott Kalifornia és New York csak ezután következik 63,5, illetve 60,9%-kal.

A republikánusok bevehetetlen bástyái pedig:

• Wyoming – 69,9%
• Nyugat-Virginia – 68,6%
• Oklahoma – 65,4%
• Észak-Dakota – 65,1%
• Idaho – 63,8%

A közbeszédben a republikánus világ szívcsakrájának tartott Texas a valóságban egyre inkább a csatatérállamokhoz közelít, 2020-ban szűk 52,1%-a volt Trumpnak a 46,5%-os Biden ellenében.

És hogy miért olyan elsöprően demokrata párti Washington DC? A megoldás sokkal kevésbé vadregényes, mint a „fővárost megszálló mélyállam” teóriája: csak nagyvárosiak lakják (mivel egyetlen nagyvárosból áll), és nagy a magasan iskolázottak aránya a lakosságban, ezek a demográfiai csoportok pedig Amerikában mindenhol túlnyomórészt demokrata szavazók.

Bárhogy is alakul ez a választás, Donald Trump republikánus elnökjelölt mindenképp vagy rekordot ér el, vagy meg is dönt egyet. Már most is ő az USA legidősebb elnökjelöltje – miután Joe Biden visszalépett –, de ha nyer, akkor ő lenne a legidősebben hivatalba lépő elnök is. Ha győz, akkor egy igen exkluzív klubba kerül be: az exelnökök közé, akik egy vesztes választás után visszakerültek a Fehér Házba. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.

Bár nem reprezentatív, de érdekes, hogy hogyan szavaztak a Pennsylvania állambeli Warminster első szavazói. A Philadelphiához közeli, 33 ezer fős kisvárosban az előző két választáson szűk többséggel, de az a jelölt nyert, aki aztán az egész elnökválasztást megnyerte, Trump 471 szavazattal evrte Clintont 2016-ban, Biden pedig 257 szavazattal kapott többet Trumpnál négy évvel később.

És hogy szavaznak Warminster polgárai az idén? A New York Times beszámolója szerint a szavazóhelyiségnél megjelent első tucat szavazó nagyjából fele-fele arányban szavazott Trumpra és Harrisre, legalábbis ezt mondták a lap tudósítójának.

Meglepő, de az amerikai politika mindenki által alapvetőnek és hagyományosnak tekintett szimbólumrendszere még 25 éves sincs, és egyetlen grafikus ötletszerű döntése alapozta meg. Az iszonyú tudományos érvrendszer a színválasztás mögött annyi volt, hogy a red (vörös) szó ugyanúgy r betűvel kezdődik, mint az hogy republikánus.

Akit bővebben is érdekel a történet, itt írtunk róla egy egész Észkombájn-cikket.

A New York Times rakta össze a 2020-as választás után az akkori adatokkal, és egészen szavazóköri szintig le lehet zoomolni rajta, megnézni, hol mennyi szavazatot kapott Biden és Trump. Nagyon szépen megmutatja, mennyire polarizált az amerikai közvélemény lakóhely szerint, ha például lezoomolunk New Yorkra, amit demokrata fellegvárnak tart mindenki, azt látjuk, hogy Manhattan legtöbb körzetében simán 90% körüli volt Biden támogatottsága, aztán a Brooklyn-híd túloldalán már hasonló arányban trumpista környékre érkezünk, és pár utcával később már megint óriási a demokrata fölény. Erre tessék.

Gyakran előfordul, hogy sportesemények, választások idején állatokat, sőt, egy salátát is bevonnak a találgatásba. Így talán nem meglepő, hogy a szélsőséges hangulatingadozásairól híres Moo Deng, a Khao Kheow Open Zoo törpe vízilovát is megkérdezték, kire szavazna.

Az NBC szerint két ugyanolyan gyümölcstálat tettek le a mindig nyálkásnak tűnő víziló elé. Az egyiken egy dinnyébe Trump neve volt belefaragva, egy másikba Harrisé, természetesen thaiul. Moo Deng egy percig sem gondolkozott, azonnal rávetette magát a republikánus jelöltet illusztráló tálra.

Ez persze természetesen nem igazán befolyásolja az amerikai elnökválasztás eredményét, hiszen Moo Deng nemcsak nem elég idős, hogy szavazzon, de mivel Thaiföldön született, amúgy sem szavazhatna.

A Realclearpolitics aggregátor átlagai szerint a hét csatatérállamból:

• Wisconsin és Michigan nagyon kis különbséggel Harrisnek áll (0,4, illetve 0,5% előny)
• Pennsylvania és Nevada szintén szűken Trumpnak (0,4 és 0,6%)
• Észak-Karolina, Georgia és Arizona kicsival nagyobb, de még mindig hibahatáron belüli előnnyel szintén Trumpnak (1,, 1,3, 2,8%)

Ugyanez a Fivethirtyeight-nél:

• Nevada döntetlen
• Pennsylvania, Wisconsin és Michigan Harrisé (0,1, 1,1, 1,3% előny)
• Georgia, Észak-Karolina és Arizona Trumpé (1,1, 1,1, 2% előny)

És ugyanez Nate Silvernél:

• Michigan és Wisconsin Harris felé hajlik (1,2, és 1%)
• Pennsylvania, Nevada, Észak-Karolina, Georgia és Arizona Trump felé (0,1, 0,6, 1,1, 1, 2,4%)

Amerikai keleti parti idő szerint reggel 8 óra elmúlt, már a nyugati részein is reggel 6 óra van, így Nevada államot leszámítva már az összes csatatérállamban elindult a szavazás.

• Észak-Karolinában már keleti idő szerint fél 7-kor elkezdődött a szavazás
• 7-től Georgia, Pennsylvania és Michigan államokban is kinyitottak a szavazóhelyek
• 8-kor pedig Wisconsinban és Arizonában is lehet már szavazni.

Nevada és Arizona ugyan határosak egymással, mégis más időzónába tartoznak, Nevadában egyelőre még csak negyed 6 múlt. Ebben az államban viszont helyi idő szerint csak reggel 7-től lehet szavazni, vagyis még kicsit több mint másfél óra eltelik, mire minden csatatérállamban beindul a szavazás.

Amerikában nagy divat az endorsement, azaz újságok vagy híres emberek részéről egy-egy elnökjelölt támogatásának nyilvános bejelentése. Lássunk egy összefoglalót az utóbbiból, melyik celeb ki mögé állt be (forrásunk a Forbes gyűjtése), nem fogunk mindenkit felsorolni, csak az igazán nagy neveket.

Harrist támogatja Lady Gaga, Taylor Swift, Rihanna, Harrison Ford, Jennifer Lopez, LeBron James, Robert Downey Jr., Scarlett Johansson, Chris Evans, Madonna, Arnold Schwarzenegger, Eminem, Billie Eilish, Bruce Springsteen, Leonardo DiCaprio, George Clooney, Robert De Niro, Julia Roberts, Bill Gates, Steven Spielberg és Beyoncé.

Trump mögé állt be Joe Rogan, Elon Musk, Jake Paul, Brett Favre, Mel Gibson, Kid Rock, Mike Tyson, Hulk Hogan, Azealia Banks, John Voight, Dennis Quaid, Rosanne Barr, Dana White, Zachary Levi és Don King.

A Trump mögé hivatalosan is beálló jobboldali podcastpápa, Joe Rogan műsorában szerepelt hétfőn Elon Musk, aki nem először járt itt, és nem is először alkotott maradandót. Persze most nem füvezett, mint 2018-ban, hanem arról beszélt, hogy „Kamala Harris bábkormánya biztosan nem hagyná létezni az X-et”. Musk szerint az egykor Twitternek hívott platformot a 2022-es megvétele óta „balos civil szervezetek” és „orwelli nevek” bojkottálják, de mint mondta, a bojkott éppen lazulóban van, és ha Trump győz, akkor szinte teljesen meg is szűnhet.

Ha viszont Harris győz, akkor szerinte erősebb lesz, és „rohadtul le fogják állítani az X-et”.

Arra a kérdésre, hogy van-e reális lehetőség a platform megszüntetésére, Musk azt mondta, hogy igen, szerinte az igazságügyi minisztériumot bármikor rá tudnák szabadítani az X-re. „Nagy ügyet csináltak a gyűlöletbeszédből, a dezinformációból, meg mit tudom én miből, de valójában ők terjesztenek álhíreket. Ez persze nem akadályozza meg őket abban, hogy ugráltassák az igazságügyi minisztérumot és pereket akasszanak a nyakunkba” – mondta Musk.

A milliárdos amúgy arról is beszélt, hogy őrültség volt felvásárolni 44 milliárd dollárért a Twittert, és túl sokat is fizetett érte, de akkoriban azt érezte, hogy erre szükség van a demokrácia érdekében. „Ha nincsen szólásszabadság, nincs demokrácia, az emberek nem tudnak tájékozott döntéseket hozni, ha csak a propagandát látják” – mondta Elon Musk, akinek platformján kétmilliárd megtekintésnél járnak idén a választási álhírei.

Váratlan helyről kapott spirituális támogatást a demokraták elnökjelöltje, a Reuters cikke szerint ugyanis az India déli részén lévő Tamil Nadu egyik falujában, Thulasendrapuram hindu szentélyében is imádkoztak a győzelméért.

Harris indiai és jamaicai bevándorlók gyermekeként született Kaliforniában, anyai nagyapja, P.V. Gopalan pedig több mint száz éve Thulasendrapuram faluban látta meg a napvilágot. A faluban ezért úgy tekintenek a demokrata elnökjelöltre, mint – ahogy az egyik helyi imádkozó mondta a Reutersnek – aki „egy közülünk”, ezért nevét nagyapja nevével rituálisan egy kőre vésték, füstölőket gyújtottak és imádkoztak választási sikeréért. A rituálé résztvevői azt is elmondták az újságíróknak, hogy ha Harris nyer, ismét imádkoznak majd és ételt adományoznak a szentélynek.

A szavazókörök még csak most nyílnak, de sosem túl korai arról beszélni, hogy hol fognak örömködni és búslakodni a jelöltek, amikor elkezdenek befutni az eredmények:

• Donald Trump a floridai Palm Beachen található rendezvényközpontban lesz egy eredményváró házigazdája;
• A republikánusok alelnökjelöltje, JD Vance hivatalosan egyelőre nem közölt semmit arról, hogy hol lesz;
• Kamala Harris előbbhét rádióinterjún vesz részt a csatatérállamokban, majd alma materében, a washingtoni Howard Egyetemen tart eredményvárót;
• Tim Walz keleti parti idő szerint 11:30-kor a pennsylvaniai Harrisburgben vesz részt egy eseményen, majd ő is a Howard Egyetemre utazik.

Kinyitottak az első szavazókörök is a napkeltével az Egyesült Államok keleti részén. A sort a CBS listája alapján Vermont állam egyes helységei kezdik keleti parti idő szerint hajnali 5-kor, és lassan egy órája kinyitottak a connecticuti, a kelet-kentucky-i, egyes maine-i, a New Jersey-i, New York-i és virginiai szavazókörök is. Ezekhez fél órával később Észak-Karolina, Ohio és Nyugat-Virginia csatlakozott. A következő hullámban már rengeteg állam lesz helyi idő szerint 7-től, így olyan csataterek is, mint Georgia, Michigan, Pennsylvania is. A sort Hawaii zárja majd hét órával az első vermonti nyitásokat követően.

A zárások szintén keletről nyugat felé haladnak, korábbi cikkünkben írtunk erről, sőt térképen is megjelenítettük:

Georgia állam fontos csatatere lesz az elnökválasztásnak, a szavazás viszont rögtön egy letartóztatással indult az államban. Hétfőn ugyanis a Reuters cikke szerint letartóztatták Gray városának egyik szavazóhelyiségének dolgozóját, amiért bombafenyegetést küldött a szavazóhelyiségbe, ráadásul egy szavazó nevében.

A 25 éves Nicholas Wimbish még október 16-án összetűzésbe keveredett egy szavazatát korábban leadó szavazóval. Másnap levelet írt a szavazó nevében a helyi választási bizottságnak, amiben megvádolta saját magát azzal, hogy egy „bújtatott liberális választási csaló”, aki megzavarta a szavazni akaró állampolgárokat, és ezzel akarja befolyásolni a választás eredményét. A levélben a szavazó nevében azt írta, hogy Wimbish (vagyis ő) és minden más dolgozó a szavazóhelyiségben jobb, ha sűrűn néz a háta mögé, és megfenyegetett mindenkit, hogy „erőszakos leckét kapnak” majd arról, mi történik azokkal, akik el akarják csalni a választást.

A levelét azzal zárta: „UI: robbanó játék a szavazóhelyen”.

Wimbish ellen bombafenyegetés miatt emeltek vádat, és azért, mert hamis információval látta el az FBI-t. Georgia államban a legfrissebb felmérések szerint amúgy 1 százalékkal vezet Donald Trump, Jones megyében viszont 2020-ban Trump kapta a szavazatok 67 százalékát. Hogy melyik államban hogy állnak a felmérések szerint az elnökjelöltek, ezen a térképünkön is megnézhetik.

Keleti parti idő szerint már elmúlt reggel 6, így nyolc államban már megnyíltak a szavazókörök, és zajlik a személyes voksolás. Egészen pontosan Connecticutban, New Jersey-ben, New Yorkban, New Hampshire-ben és Virginiában nyíltak meg egységesen a szavazókörök. Indianában és Kentuckyban is ez történt a legtöbb helyen, de van ahol csak egy órával később nyílnak meg a szavazókörök az eltérő időzóna miatt, Maine-ben pedig az 500 főnél kisebb községekben akár délelőtt 10-ig is húzódhat a dolog. Előzetesen amúgy 79 millióan szavaztak már az országban.

A magyar miniszterelnök már 2016-ban Trumpra tette tétjeit, és először be is jött neki, bár az üzletember elnökválasztási győzelme nem hozta el a várt nagy nyitást Washington felől. Orbán azonban 2020-as választási buktája ellenére is kitartott Trump mellett, és a kitartó közeledés meghozta gyümölcsét, rendszeressé vált a baráti üzengetés a két politikus közt, akik személyesen is találkoztak már. A mostani kampányban sem váltott oldalt a magyar vezetés, ami már csak a velük nem túl barátságos, demokrata irányítású Fehér Ház miatt is képtelenség lenne. Hogy Orbán jó lóra tett-e, az hamarosan kiderül, és ha elolvassa ezt a cikket, akkor még több érdekesség is kibukhat a két politikus viszonyáról.

Szerda reggelre okosabbak leszünk az amerikai választásokat illetően. Vagy nem. Azért néhány adat rendelkezésünkre áll majd, pár államról tudni fogjuk, trumpista vagy harrisista lett, így lesz mit kielemezni az Elektor műsorunk élő adásában. Hogy kik lesznek Csurgó Dénes műsorvezető vendégei szerda reggel, azt ide klikkelve eláruljuk.

A válasz: lehet, hogy csak hétvégén. Az ABC-re költözött FiveThirtyEight átnézte az összes tagállam szavazatszámlálási tempóját történeti kitekintésben, és arra jutott, a folyamat nem lesz gyors. Ennek egyik fő oka, hogy ciklusról ciklusra egyre többen voksolnak levélben, a levélszavazatok hitelesítése pedig több időbe telik, mint a normál, személyesen leadott voksoké. 2020-ban csak a keddi választás után napokkal, szombaton hirdettek eredményt, de a 2022-es szenátusi választásokon is ez történt.

Két faktor számít igazán: hogy milyen gyorsan számolnak az egyes államokban, illetve hogy mennyire lesz szoros a meccs. A felmérések alapján ez lehet az egyik legszorosabb elnökválasztás, habár az sem elképzelhetetlen, hogy az egyik jelölt behúzza a csatatérállamok többségét. A gyors számolás már sok mindenen múlik. Főleg azon, hogy milyen mennyiségű levélszavazat érkezik be, illetve azon, a tagállami jogszabályok mennyire egyszerűsítik le vagy nehezítik meg a számlálási folyamatot. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy emberi mulasztásból vagy gépi hibából eredő késések is lehetnek, valamint egyes jelöltek újraszámolást kérhetnek itt-ott. Az ökölszabály az, hogy a naplementével haladnak keletről nyugatra az urnazárási időpontok is, tehát alapvetően Vermontban előbb lesz eredmény, mint Alaszkában. Akit részleteiben is érdekel mindez államonként, idekattintva és legörgetve megtalálja, ki milyen gyorsan számlál.

Akármilyen hülyén is hangzik, az is sokat számíthat egy választásnál, hogy éppen milyen idő van aznap. Az előrejelzések alapján Montanában lehet, hogy nem is mindenki fog elmenni szavazni, ugyanis ott akár még hóvihar is lehet így november elején, de ezt az államot amúgy is szinte biztos, hogy behúzza Donald Trump, így nagy hatása ennek sem lenne a végeredményre. Az AP cikke alapján a hét legszorosabb csatatérállamban ugyanakkor legfeljebb egy kis eső zavarhat be, konkrétan így néznek ki ezek:

• Arizonában valószínűleg nem fog esni, ellenben nagyjából 15 és 20 fok közötti, kellemes őszi hőmérsékletre lehet számítani, bár az északi régióban hidegebb is lehet pár fokkal;
• Georgiában 20-23 fok között lesz a hőmérséklet, délnyugaton lehet egy kis eső;
• Michigan déli részén akár 26 fok is lehet, és pár helyen viharokra is lehet számítani, míg a ritkábban lakott északi részen 10-20 fok között lesz a hőmérséklet, és eshet némi csapadék;
• Nevadában elég változatos a helyzet, lokációtól függően 10 és 20 fok is lehet, a hegyekben pedig mínuszokra is lehet számítani;
• Észak-Karolinában huszonpár fok lesz, a nyugati részen eshet egy kis eső;
• Wisconsinban 15-20 fok körül lesz a hőmérséklet, de a minnesotai határ közelében ennél jóval hidegebb lehet, durván 8 fokot jósolnak, és az egész államban lehet némi eső.

Általánosságban az ország középső részén valószínűbb a csapadék és a viharok, Montanán kívül pedig Idahóban, Washingtonban és Oregonban is lehet havazás.

A közvélemény-kutatók a fejüket fogják és a körmüket rágják izgalmukban, mert abszolút nem tudják megmondani, Trump vagy Harris nyeri-e az amerikai elnökválasztást. Az áradásként emelkedő Trump lendülete pont a szavazás napjára torpant meg, Harris elkezdett lendületet venni, de még így is elképzelhető valamennyi forgatókönyv: akár az is, hogy valamelyikük az összes kritikus ingaállamot megnyeri. Hogy milyen lehetőségek vannak, no meg mikorra várhatunk eredményt, azt a Telex keddi elemzéséből hámozhatják ki.

Donald Trump a Michigan állambeli Grand Rapidsben tarotta utolsó kampánygyűlését, ahol, szokásához híven elég meredek dolgokat mondott. Nancy Pelosit, a Kongresszus alsóházának volt házelnökét például kis híján egy nőstény kutyához hasonlította, bár aztán inkább nem fejezte be a káromkodást. Nemcsak a már visszavonult demokrata politikusnak, de az egész pártnak is alaposan beszólt, amikor azt mondta:

„Le fogjuk győzni a korrupt rendszert Washingtonban. Mert én nem Kamala ellen indulok a választáson, én a gonosz demokrata rendszer ellen indulok. Ezek gonosz emberek.”

Szavazóit pedig a csendes többségnek nevezte, és mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni. Arról is beszélt, hogy micsoda csodás élmény volt neki a kampány, és kicsit szomorú, hogy vége. (CNN)

„Mentsétek meg magatokat. Szavazzatok Donald Trumpra” – ezzel a kijelentésnek álcázott felszólítással élt Nigel Farage, a brexit egyik atyja, a brit konzervatívoktól jobbra álló politikus a RealClearWorld oldalán megjelent írásában. Hazai példával nyit, miszerint megbánták már a választók, hogy hatalomba szavazták a mostani, Keir Starmer vezette munkáspárti brit kormányt. Farage szerint azóta emelkednek az adok, terjed a bűnözés, jönnek a migránsok. Farage állítja, az amerikai demokraták és a brit Munkáspárt közeli szövetségesek, az utóbbi emberei segítették is a demokrata kampányt. És ha Kamala Harris hatalomra kerül, úgy fog kormányozni, mint „Starmer és bandája”.

Az egykori Brexit Párt, most Reform Párt vezetője azt is írta, ha valaki adóemelést, a diverzitás és egyenlőség (oktatás)politikába emelését és Amerika külföldi kiröhögését akarja, szavazzon a demokratákra. Bár hozzáteszi, akkor létrejönne egy „transzatlanti, globalista-baloldali szövetség Westminster és Washington között”. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csinping kínai elnök és Ali Hamenej iráni ajatollaj is örülnének Harris győzelmének, majd a nagy cégek elleni fejtegetésbe kezd (ami azért is furcsa, mert egy vállalatcsoport volt vezetője a másik oldal jelöltje, aki csökkentené a nagy cégek adóit). Trump szerinte lenyűgöző munkát végzett azzal, hogy Elon Muskot és Robert F. Kennedyt a közelébe vonta. Végül azzal zárja fejtegetését, hogy Amerika nem engedhet meg még négy év demokrata kormányt magának, ahogy Nagy-Britannia megengedett ötöt a Munkáspártnak. Ezért kell Trumpra voksolni.

Az Egyesült Államokban hatalmas különbségek vannak vidék és város, gazdag és szegény, latin, fekete és fehér választók között. Kiben bízhat Trump, kiben bízhat Harris? Az október 30-i Elektorban bemutattuk a csatatérállamok szerepét az amerikai választáson.

Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket, műsorainkat és a választási előzetes térképünket itt találjátok a mellékletünkben.

Most már tényleg mindjárt kiderül, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ám egyelőre még bizonytalanság van, és csak az előzetes eredményekre, meg a jelenleg nem túl hatékony közvélemény-kutatásokra lehet támaszkodni abban, hogy ki lehet majd a győztes. Ebben a helyzetben felmerülhet, hogy a mesterséges intelligenciát kérdezzük meg, de mielőtt ön is így tenne, inkább fogadja meg a tanácsunkat, és ne tegye, mert semmi értelme.

Arról már rengetegszer olvashattak a Telexen, hogy a generatív mesterséges intelligencia, illetve az úgynevezett nagy nyelvi modellek hajlamosak hallucinálni, azaz téves, akár teljesen légből kapott információkat kitalálni. Persze nemcsak emiatt teljesen alkalmatlanok arra, hogy olyan komplex témát elemezzenek, mint egy elnökválasztás, hanem azért is, mert alapból nem tudnak elemezni. Ezek a modellek nagyon leegyszerűsítve úgy működnek, mint a prediktív bevitel a régi telefonokon –

hiába tűnik emberinek és koherensnek a szöveg, nincs mögötte emberi gondolatiság, ok-okozati következtetések és bármi egyéb, ami miatt releváns lenne, hogy mit tippelnek egy elnökválasztás eredményeként.

Ezt a népszerűbb modellek alkotói – vagyis a Google és az OpenAI – is tudják, ugyanis sem a Google Geminije, sem a Bingbe beleépített, a GPT-4-en alapuló Copilotja nem hajlandó válaszolni semmilyen kérdésre az elnökválasztásról. Még olyan alapvető kérdésekre sem, mint hogy ki a demokraták jelöltje. A sima ChatGPT nem ilyen gátlásos, az simán megmondja, hogy a demokraták jelöltje Joe Biden, ami komoly hibának tűnhet, de csak akkor, ha az ember nincs tisztában azzal, hogy az ingyenes verzió 2023. októberéig rendelkezik naprakész információkkal. Erről amúgy a chatbot elég transzparensen tájékoztatja is a promptolót.

Egy, a napokban megjelent kutatás szerint mondjuk egy fokkal rosszabb a helyzet, a Geminit például sikerült rábírni bizonyos kérdések megválaszolására, és a kisebb modellekkel is lyukra lehet futni, szóval ha például valaki a Brave modelljétől szeretné megtudni, hogy szavazhat-e az arizonai Glendale-ben, az lehet, hogy félre lesz vezetve. Kérdés, hogy van-e olyan élő ember, aki kizárólag a Brave Leót kérdezi meg erről, és tényként fogadja el a válaszát ahelyett, hogy megnézné bármelyik hivatalos forrást erről.

A kutatás amúgy figyelmen kívül hagyja, pontosabban helytelenül tünteti fel, hogy a fizetős ChatGPT mellett a Copilot is csatlakozik az internetre, és gond nélkül ki tud keresni bármilyen friss információt is, ha az nem az elnökválasztásról szól. Az mindenesetre biztos, hogy az MI-modelleket alapból is teljesen értelmetlen az elnökválasztásról kérdezni, most meg aztán pláne, mikor a legnagyobbak nem is hajlandóak válaszolni ilyen kérdésekre.

Befolyásolni viszont így is tudnak: Taylor Swift azután állt ki nyíltan Kamala Harris mellett, hogy Trump MI-generált képekkel büszkélkedett a támogatásával, a deepfake-ek pedig általánosságban is rengeteget tudnak ártani azzal, hogy elbizonytalanítják az embereket, hogy mi is a valóság. Vagy akár azzal, hogy a deepfake hangokkal akár el is lehet tántorítani az embereket a szavazástól. Az Atlantic témába vágó cikke szerint pedig pont emiatt a választások után is biztos, hogy bűnbakot fognak csinálni belőle, akárki is győz.

Fegyverkezési versenynek nevezte egy politológus azt, amit a kampányhirdetésekkel művel a Demokrata és a Republikánus Párt Amerika-szerte. Egy nappal ezelőtti cikkünkben azt jártuk körül, mennyi pénzt égettek el (nagyon sokat) a nagy pártok az elnök- és kongresszusi választási kampányokra, sőt egyes helyeken a népszavazási mozgósításokra is. Arról is szól a cikk, milyen platformokon és miért hirdetnek a politikai aktorok, és hogy milyen kampányfinanszírozási kiskaput hozott létre maga a legfelsőbb bíróság.

Egy korszak mindenképp lezárul majd az amerikai elnökválasztás mostani tetőzésével: Donald Trump nem tart több választási nagygyűlést – emlékeztet az NBC News. Az első gyűléseit még 2015-ben tartotta, miután bejelentette, hogy elindul az elnökségért, azóta mintegy 900 erődemonstrációt tartott. A legutolsót hétfő este a michigani Grand Rapidsben.

Az NBC megemlékezésében azt írja, Trump szeret a középpontban lenni, ezért e gyűléseken valamely kijelentésével mindig feltűnést keltett, ezek az események igazi spektákulumok voltak. „Ez a végéhez ér. Kilenc éve és most, tudja... Sohase voltak még ilyen gyűlések” – mondta Trump az NBC-nek a témában. Hozzátette, élvezte a műfajt mindig is, ami látszik az utóbbi pár kampánygyűlésén, ahol csapongóan, olykor durván beszélt ellenfeleiről. Trump maga is elismerte az NBC-nek, ő sem tudja világosan, miért is működnek ennyire az összejövetelek, amiket a 2020-as pandémiás időszakban is megtartott. De a legnagyobb veszély a júliusi fegyveres merénylet idején érte, amikor egy fiatal férfi egy tetőről rálőtt a pennsylvaniai Butlerben, kioltva egy néző életét, a fülén megsebesítve Trumpot.

Mindenesetre annyit leírhatunk, hogy ennyire még kár temetni a Trump-gyűlés műfaját, ugyanis – főleg egy mostani győzelme esetén – a 2026-os félidei választások kampányában még biztos besegítene a Republikánus Pártnak pár kampányeseménnyel. És akkor még ilyenek is előfordulhatnak újra: