Bedurrantja a törődés ösztönét a súlyosan cuki törpe víziló

Annyi mindenkiből lehet már sztár, miért pont egy thaiföldi állatkertben született állatból ne legyen. Szeptemberben arra lett figyelmes az internet, hogy a Khao Kheow Open Zoo állatkertben létezik egy fantasztikus lény, ami olyan, mintha mindenféle cukiságfajtát összegyúrtak volna egy mindig nyálkásnak tűnő, minden fotón a pánik és/vagy eksztázis szélén lévő törpe víziló képében: ő Moo Deng.

Moo Deng nyáron született, a sztárrá válásához természetesen a TikTokra volt szükség. A milliós nézettségek azt eredményezték, hogy időkorlátot kellett bevezetni a látogatására, az állatkert pedig levédeti a nevét, hogy ne tudja minden jöttment nagyvállalat kénye-kedvére felhasználni a képmását.

Moo Deng neve egy thaiföldi ételre utal, de az angol fordítások sem egységesek, hogyan kell átültetni, úgyhogy önkényesen azt fogom írni, hogy olyan, mintha Húsgombócnak hívnák. Nem tett sokkal többet egy átlagos állatkerti állatnál azért, hogy internetes sztár legyen: hagyta, hogy felemeljék, leslagozzák, néha beleharapott a gondozó térdébe, és úgy általában csak létezik a húsos, mindig nedves, kerek testével. Ő a round boy, azaz a kerekség tökéletes megtestesítője, aki amikor a száját kinyitja, még akkor sem lehet erős éleket látni rajta sehol. Mintha csak és kizárólag egy négy lábon járó habszivacs lenne egy újszülött szemeivel.

Moo Deng hírneve az interneten terjedt el, a TikTokon egy olyan profil kezdte el megosztani a videóit, aminek már majdnem hárommillió követője van. A Bangkoktól olyan száz kilométer távolságra Khao Kheow állatkert követőinek száma Facebookon pedig már a négyszázezer felé tart. És habár a népszerűség az interneten kezdődött, a valóságba is bőven begyűrűzött: az állatkert látogatóinak száma jelentősen megnőtt, és ez a jelentősen több látogató szinte csak és kizárólag Moo Dengre kíváncsi.

Az Associated Press helyszíni riportja szerint már a nyitás előtt sorban érkeznek az autókkal az emberek, hogy megnézzék a sztárvízilovat. Átlagosan nyolcszáz látogatót fogadott egy hétköznap az állatkert, ez a szám most felment négyezerre, hétvégén tízezerre. „A természetes cukisága, a viselkedése egyszerűen vonzza a turistákat” – mondta az intézmény igazgatója a CNN-nek. „Azt akartam, hogy az emberek megismerjék. Azt akartam, hogy sokan jöjjenek megnézni, nézzék online, vagy csak vicces kommenteket hagyjanak. Erre sosem mertem gondolni” – mondta az állatkert egyik gondozója, Atthapon Nundee az AP-nek.

Az állatkert lassan, de biztosan el fog kezdeni pénzt keresni az állatból. Amikor Moo Deng igazán népszerű lett szeptember első felében, akkor a Utah Jazz kosárcsapatától kezdve a Bayern Münchenen át a thaiföldi Sephoráig felhasználták a képmását. Amit az állatkert most le szeretne védetni. Szeptember végén el fognak készülni a Moo Denggel ellátott hivatalos ruhák és ajándéktárgyak is. Nemsokára el fog indulni az élő közvetítés is, ahol éjjel-nappal figyelhetjük majd az állatot.

Erre a közvetítésre, és az öt percre korlátozott látogatásokra azért is van szükség, mert volt már rá példa, hogy szegény állatot nem hagyták békén. Legalább egy olyan alkalomról tudni, amikor Moo Deng békésen szundikált, és egy látogató hirtelen meglocsolta vízzel, feltételezhetően azért, hogy valami mozgást lásson tőle. Egy másik alkalommal valaki kagylókat dobált a közelébe.

A Huffington Post által megkérdezett pszichológus, Oriana Aragón szerint Moo Deng láttán életbe lép az, amit magyarul cukisági agressziónak hívunk – azaz annyira a hatalma alá kerít a cukisága valaminek, hogy az agressziónk felfokozódik, mint amikor egyszerűen halálra gyömöszölnénk egy kedvencünket.

Aragón szerint a társadalom Moo Deng iránti vonzalmát egyszerűen meg lehet magyarázni: az állatban megvannak azok a vonások, amiket Konrad Lorenz etológus bébisémának nevezett, és amik a felnőttekből a törődés iránti vágyat felkeltik.

Magas homlok, nagy szemek, esetlen mozgás, a bébihájra emlékeztető hurkák, ezek mind olyan jellemzők, amitől az emberben megteszi azt, amit a 21. században a törődés legfelsőbb fokának lehet nevezni, azaz nyom egy lájkot.

És a lájk kell is a törpe vízilónak, mert veszélyeztetett állat, a világon összesen nagyjából kétezer példány él Afrika különböző területein. Magányos állat, az ideje nagy részét pedig alvással tölti, ami azt jelenti, hogy elég nehéz a természetben megfigyelni, nagyon kevés fotó készült törpe vízilovakról a vadonban. A Slate által megkérdezett vízilószakértő, Rebecca Lewison szerint a törpe vízilovak erdőkben élnek, de azokból Nyugat-Afrikában egyre kevesebb van, ezért valószínűleg egyre többször fog előfordulni, hogy ezek az állatok találkoznak majd a civilizációval az állatkerten kívül is.

A törpe vízilovak növényevők, egy kifejlett példány nagyjából 250 kilóra tud megnőni. Egy példány átlagos élettartama 42-45 év, az utódot 200 nap vemhesség alatt hordja ki a nőstény. Ha hosszabb ideig nem jut vízhez, vagy izgatott állapotba kerül, akkor a bőrmirigyei hígan folyó váladékot termelnek. A visszahúzódó életmódja miatt csak a 19. században fedezték fel, az első állatkerti példány a század végén került Dublinba, de hamar elpusztult, viszont 1921-ben Berlinben már sikerült pároztatni fogságban. Európa állatkertjeiben nagyjából 125 példány él.

Az előző bekezdésben a Szegedi Vadaspark honlapja segített, ugyanis Szegeden már 2007 óta van törpe víziló, sőt, pár hónappal azelőtt, hogy Moo Deng a világra jött volna, megszületett ott is egy példány, csak sajnos elkerülte a virális figyelem. Lehet, hogy azért, mert nem mondjuk Parizeres Zsömlének vagy Sajtos Bucinak, hanem egyszerűen Zilónak nevezték. Sajnos a Vadaspark közösségi oldalain a névről tett bejelentés az utolsó poszt Zilóról. Pedig lehetne Magyarországon is a víziló éve 2024 – ha már a Hugó, a víziló is megint mozikba került.