Mi jön most, hogy 34 vádpontban bűnösnek mondták ki Trumpot?

Ahogy már az első vádemelés is példa nélküli volt tavaly, csütörtökön Donald Trump lett az Egyesült Államok első volt elnöke, akit bűnösnek mondtak ki egy büntetőügyben. Időkorlát nem kötötte az esküdteket, viszont egyhangú határozatot kellett hozniuk a volt elnök, a republikánusok elnökjelöltje elleni perben, ami egy pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénz körüli, de ennél összetettebb ügyben indult egy manhattani bíróságon. Igaz, hogy olykor egy hétbe is telik a döntés, de hamar meglettek vele:

a 12 esküdt 11 óra megbeszélés után egyhangúlag mind a 34 vádpontban bűnösnek mondta ki az ingatlanmogulból lett politikust.

Most, hogy Trump ellen neki kedvezőtlen ítélet született, a fő kérdés, hogy a július 11-re kitűzött tárgyaláson mekkora büntetést szab rá ki a bíró. Addig még tervben van az első tévévita Trump és Joe Biden elnök között június végén, a büntetés kiszabásának dátuma pedig csupán négy nappal előzi meg a Republikánus Párt konvencióját, ahol gyakorlatilag ráütik a szentesítő pecsétet Trump elnökjelöltségére. Azt viszont az exelnök már bejelentette pénteken, hogy fellebbeznek, így az ügy még biztosan hosszú hónapokig elhúzódik.

Miközben pedig a demokraták azt hangsúlyozzák, hogy senki sem áll a törvények felett, a republikánusok pedig szégyenről, elfogult tárgyalásról beszélnek, és minden oldalról repkednek a nyilatkozatok, az majd a következő napokban és hetekben derül ki, hogy pontosan milyen hatása lesz az elnökválasztási kampány alakulására a történelmi ítéletnek.

Síró bizalmas, kitárulkozó pornós és bűnbánó ügyvéd

Morálisan is sikamlós az ügy, de jogilag a választók megvezetésének számíthat az Egyesült Államokban, ha a jelölt előéletéről valami azért nem derül ki, mert lefizette a kulcsszereplőt. Az egész ügy alapja, hogy Trump hosszú évekkel ezelőtt állítólag lefeküdt egy Stormy Daniels művésznevű (polgári nevén Stephanie Clifford) pornószínésznővel, majd el akarta intézni, hogy a 2016-os választási kampányban ez a téma ne kerüljön elő. Akkori ügyvédjén, Michael Cohenen keresztül intézkedett: a férfi zsebből fizetett Danielsnek 130 ezer dollárt.

Hallgatási pénzek kifizetése önmagában még nem lenne bűncselekmény. Azonban a vád szerint az exelnök megtérítette az összegeket Cohennek, majd ezután ügyvédi költségként számolta el azokat. Cohen néhány hónappal korábban egyébként 150 ezer dollárért Karen McDougal Playboy-modell hallgatását is megvásárolta. A vád szerint az egykori szeretők elhallgattatására fordított pénzeknek semmi közük nem volt az ügyvédi tevékenységhez, azok inkább a kampány érdekeit szolgálták – így kampányköltségként kellett volna elszámolni a tételeket.

Az üzleti dokumentumok meghamisítása alapvetően vétségnek számít (az amerikai jogi szaknyelvben: „misdemeanor”), amelynek általában pénzbüntetés az eredménye. Alvin Bragg manhattani kerületi főügyész azonban bűncselekmény elkövetésével („felony”) vádolta Trumpot, mely esetben már a börtönbüntetést is ki lehet szabni. Az ügyész szerint ugyanis a korábbi elnök azért hamisított dokumentumokat, hogy egy törvényszegést titkoljon el, ami pedig már bűncselekménynek minősül.

Trump először 2023 április elején jelent meg a manhattani büntetőbíróságon ebben az ügyben, ami már önmagában precedens nélküli volt: ő lett az első exelnök, aki ellen vádat emeltek az amerikai történelem során. A vád gerince az lett a hallgatási pénzes ügyben, hogy Trump üzleti dokumentumokat hamisított azért, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányára káros információkat titkoljon el az amerikai választók elől.

Az ügyészek szerint a kampányban Trump csapata mindent megtett, hogy felkutassanak, megvásároljanak és eltemessenek a politikust érintő negatív információkat, hogy megelőzzék ezek kiszivárgását, ami ronthatta volna Trump választási esélyeit. Több tucat hamis bejegyzést tettek az üzleti nyilvántartásokba, hogy elrejtsék a bűncselekményeket, beleértve az állami és szövetségi választási törvények megsértésére tett kísérleteket. A 34 vádpont 34 meghamisított üzleti dokumentumot takart, számlákat, csekkeket és számviteli bejegyzéseket. Trump mindegyik vádpontban ártatlannak vallotta magát.

A vádemelés után Trump ügyvédei a jogi eszköztár legkülönbözőbb lehetőségeit kihasználva próbálták megakadályozni vagy legalábbis késleltetni a tárgyalás elindítását. Többször kérték ezt például Juan Merchan bíró elfogultságára hivatkozva, azzal érvelve, hogy a lánya egy olyan tanácsadócéget vezet, ami korábban dolgozott a Demokrata Pártnak.

Az előzetesen 6-8 hét hosszúságúra tippelt per végül április 15-én kezdődött el az esküdtek kiválasztásával, aztán jöttek a legfontosabb tanúk vallomásai. Köztük volt Stormy Daniels mellett Hope Hicks, Trump volt fehér házi kommunikációs igazgatója; illetve Michael Cohen, Trump korábbi egykori bizalmasa, kétes ügyeiben eljáró jogásza, aki a hallgatási pénzt kifizette Danielsnek. Síró bizalmas, kitárulkozó pornós és bűnbánó ügyvéd: itt összeszedtük, hogy miről szólt a per.

GLOAT

Kedden lementek a záróbeszédek is, és ezúttal (is) Cohen volt az egyik főszereplő. A főnökével szembeforduló Cohen 2018-ban részben bűnösnek vallotta magát adóelkerülésben és a kampányfinanszírozási szabályok megsértésében, és a bíróság részben a Stormy Daniels-ügyben játszott szerepe miatt börtönbüntetésre is ítélte. Cohen ekkor borította az asztalra, amit tud.

Trump védőügyvédje, Todd Blanche kétórás záróbeszédében óriási hazudozónak állította be a volt intézőt, „Minden Idők Legnagyobb Hazugának” (a sportból jövő angol rövidítés ferdítésével: GLOAT) nevezte Cohent. Blanche szerint Trump nem is tudott Cohen kifizetéseiről Daniels felé.

A vádat képviselő kerületi ügyész, Joshua Steinglass ezután teátrálisan magyarázta el, hogy nem a vád választotta tanúnak Cohent, nem „a tanúboltból” hozták őt ide, majd a volt ügyvéd egyik vitatott telefonhívását utánozta le a fejéhez emelt kézzel, kinyújtott ujjakkal. Steinglass beszéde egyébként közelítette az öt órát, miközben kitért egy kézzel írott feljegyzésre a Cohennek járó visszatérítésről (ami szerinte a fő bizonyíték a sztoriban). Feltette a nagy kérdést is:

„Mondhatnák, kit érdekel, ha Trump úr lefeküdt egy pornósztárral 10 évvel a 2016-os választások előtt? Sok ember így érzi. Ennél nehezebb azt kimondani, hogy az amerikai embereknek nincs joguk maguknak eldönteni, ez érdekli-e őket vagy sem.”

Blanche sok mindennel nem értett egyet, és az esküdteket arról győzködte, hogy bűncselekmény nem történt, Trump semmilyen más bűnt nem akart elkövetni (ugye Cohen kifizetéseiről sem tudott a védelem szerint, sőt azt is tagadta a volt pornósztár időnként zavarbaejtő részletekkel megtűzdelt vallomása ellenére, hogy lefeküdt Danielsszel), a választást meg végképp nem akarta ily módon befolyásolni.

Maga Trump egyébként végig jelen volt a záróbeszédek alatt, bár nem szólalt fel a teremben. Viszont a tárgyalások előtt és után folyamatosan támadták az ellene valló tanúkat, az ügyészséget, a bírót, illetve annak családtagjait, ezért a bíróság nyilatkozati tilalmat rótt ki a politikusra, aminek többszöri megszegéséért 9 ezer dollárra (kb. 3,2 millió forintra) büntették.

Trump: Gyalázat volt

„Ez egy megbundázott, gyalázatos tárgyalás volt. Az igazi ítéletet november 5-én az emberek mondják ki, és tudják, mi történt itt, és mindenki tudja, mi történt itt” – reagált Trump a bíróság épületéből kilépve az ítéletre. A teremben bent lévők tanúsága szerint – mert fotózni odabent nem lehet a tárgyalásokon, ezért is készültek bírósági rajzolók műalkotásszámba menő skiccei a perről – Trump abszolút nyugodtan, rezdülés nélkül fogadta az ítéletet, kifelé menet pedig csak jelen lévő fia, Eric vállát lapogatta meg.

A bíróság előtti sajtótájékoztatóján a fentiek mellett persze harcot ígért, majd írásos közleményt is kiadott: „Én egy nagyon ártatlan ember vagyok, és ez rendben van, az országunkért harcolok. Harcolok az alkotmányunkért. Az egész országunkat jelenleg elcsalják” – írta benne.

Trump pénteken kiállt egy hosszabb sajtótájékoztatóra New York-i felhőkarcolója, a Trump Tower halljában. A New York Times közvetítése szerint először kijelentette, „ha ezt meg tudják tenni velem, akkor megtehetik mindenkivel”. Juan Merchan bírót is kritizálta és vádolta meg elfogultsággal, majd bizonyíték nélkül kijelentette, Joe Biden elnök is részt vett az elcsalt perben. Kikelt az ellen is, hogy a bíró döntése alapján nem beszélhetett volna nyilvánosan a per részleteiről.

Trump arról is beszélt, hogy tanúskodni akart, de ügyvédei tanácsára eltekintett ettől. Ezt azzal indokolta, hogy még magát az Egyesült Államok alapító atyját, George Washingtont is beperelnék, ha tanúskodás közben valamit rosszul mondana. Trump azt is magyarázta, hogy tényleg ügyvédi költség volt, amit Cohennek kifizetett, és ő nem hamisított meg semmit. Michael Cohenről is volt pár keresetlen szava, majd arra ugrott át, hogy szerinte szinte mindenkinek van olyan titoktartási megállapodása, mint neki Stormy Danielsszel.

Trump itt jelentette be, hogy fellebbezni fognak (az ítélet után 30 nappal már jelezhetik ebbéli szándékukat az ügyvédek, de összességében fél évük van az ítélet után benyújtani a fellebbezést).

„Ez tisztán politikai gyakorlat volt, nem jogi” – reagált az ítéletre Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke (akinek a pozíciójában nagy szerepe volt Trump áldásának is). Szerinte a demokraták örvendenek, hogy az ellenzék jelöltjét „nevetséges vádak” alapján elítélték, ráadásul egy szintén elítélt bűnöző, Cohen vallomására építve. Szégyenteljes napnak nevezte ezt Amerika történelmében. „Trump elnök jogosan fog fellebbezni az abszurd ítélet ellen – és NYERNI FOG” – írta.

Elise Stefanik, New York állam egyik republikánus képviselője, akit sokan Trump leendő alelnökjelöltjének tippelnek, az igazságszolgáltatás ellen kelt ki, volt szenátor, aki az esküdteket támadta, míg a szélsőjobb felé hajló Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő egy régi, az elégedetlenséget megmutató szimbólumot is leporolt. Az amerikai zászlót fejjel lefelé tette ki közösségi oldalára, amit 1,8 millióan láttak, és hamar elterjedt republikánus körökben az ítéletet követően.

Még a Trumppal szövetséges Orbán Viktor kormányfő is hallatta hangját: „Becsületes embernek ismertem meg elnök urat. Elnökként mindig Amerikát helyezte előtérbe, személye tiszteletet követelt a világban, és a tiszteletet a béke építésére használta fel. Hadd hozzák meg az ítéletet az emberek novemberben! Folytassa a harcot, elnök úr” – írta az X-en pénteken.

Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő azt hangsúlyozta, hogy senki sem áll a törvények felett, és megvédte az esküdteket és a bírót, akik szerinte nem voltak részrehajlóak. „Annak ellenére, hogy megpróbálta eltéríteni, elhalasztani és eltagadni – az igazság ettől még elérkezett Donald Trumpnak” – írta az X-en Adam Schiff demokrata képviselő.

Joe Biden kampánycsapata – ami nem vitte eddig se túlzásba a per meglovagolását – aránylag visszafogottan reagált, hangsúlyozva, hogy az igazi ítéletet majd a választók mondják ki novemberben. Michael Tyler, a kampány kommunikációs igazgatója azt mondta: „A mai ítélet nem változtat azon a tényen, hogy az amerikai nép egyszerű realitással néz szembe. Még mindig csak egy módja van annak, hogy Donald Trump távol maradjon az ovális irodától: az urnáknál. Akár elítélt, akár nem, Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje.” Szerinte Trump veszélyt jelent a demokráciára.

Biden pénteken, egy sajtótájékoztatón tért ki elődje perére, és lényegében reagált is Trump nem sokkal korábbi saját sajtótájékoztatójára. Biden szerint Trumpnak megvan az esélye fellebbezni, „ahogy mindenki másnak megvan ez a lehetőség”. Biden szerint felelőtlenség azt mondani, hogy az igazságügyi rendszer elfogult, csak azért, mert valaki nem ért egyet az ítélettel. Az amerikai igazságügyi rendszert dicsérte, mondván 250 év alatt sok mindenen átment, tiszteletre méltó, nem szabadna hagyni, hogy akárki lebontsa. Végül hozzátette:

„Ez ennyire egyszerű. Ez Amerika. Ezek vagyunk mi. Ezek, akik mindig leszünk, Isten akaratával.”

Mi lesz most?

Most, hogy az esküdtek bűnösnek mondták ki Trumpot, Juan Merchan bíró dönthet a büntetés mértékéről, ami a pénzbírságtól a próbaidőre bocsátáson át a börtönig terjedhet (mindegyik vádpont legfeljebb négy év börtönnel és 5 ezer dolláros, vagyis kb. 1,8 millió forintos pénzbüntetéssel járhat).

A bíró ilyen esetben számos tényezőt mérlegel: befolyásolhatja a döntését Trump kora (77 éves), büntetlen előélete, az, hogy nem erőszakos bűncselekményt követett el, de a bírósági nyilatkozati tilalom korábbi rendszeres megszegése is. A BBC szerint több okból sem valószínű, hogy Trumpot végül börtönbüntetésre ítéljék. Akár ilyen mérlegelési szempont lehet az is, hogy volt elnökként kiemelt személyi védelem jár neki, amit egy börtönben elég nehéz és költséges lenne megoldani – bár Eric Adams New York-i demokrata polgármester jelezte, a hírhedt Rikers Island-i börtön készen állna a fogadására.

A fellebbezés viszont azt jelenti, hogy a pereskedés még hónapokig eltarthat, és az sem biztos, hogy az elnökválasztás előtt végső döntés születik.

Trump ügyvédei már az elmúlt hetekben is kétszer próbáltak perújítást kérni Stormy Daniels minden részletre kiterjedő vallomására hivatkozva, ezeket akkor elutasította a bíró. A fellebbezés stratégiájának része lehet az az érvelés is, hogy Trump ügye csupán vétség, nem pedig bűncselekmény.

Bármi történjék, Trump legálisan újraindulhat az elnökségért, az amerikai alkotmány ugyanis nem köti büntetlen előélethez az elnöki pozíció betöltését. Elég, ha valaki betöltötte a 35. évét, az Egyesült Államokban született és 14 éve folyamatosan ott is él. Sőt, Trump szavazhat is a választások napján, ugyanis floridai lakosként ha valakit elítélnek, az ítéletet meghozó tagállam rendelkezései vonatkoznak a szavazati jogára: New Yorkban pedig ha nem börtönöznek be valakit, akkor mehet az urnákhoz.

Viszont a hallgatási pénz ügyében Trump akkor sem adhatna magának kegyelmet, ha újraválasztják elnöknek november 5-én, ugyanis azt szövetségi ügyekben tehetné csak meg, ez pedig New York államhoz tartozik.

Közvélemény, közvélekedés

„Gyakran a történelemre tekintünk, hogy találjunk valamiféle utalást arra, vajon mi fog történni, de semmi sincs a feljegyzésekben, ami akár csak megközelítené ezt” – mondta a BBC-nek Jeffrey Engel, a Southern Methodist University nevű egyetem Elnöktörténeti Központjának igazgatója. A mondat jól jelzi, hogy most elemzők, politológusok, (közvélemény-)kutatók, újságírók, politikusok, kampányszakemberek egyaránt ismeretlen terepen járnak, tapogatóznak, vajon miként hat az ítélet a kampányra.

Doug Schoen közvélemény-kutató szerint nem lesz akkora jelentősége az ügynek, a választók inkább az orosz és kínai fenyegetésre, az inflációra, a mexikói határra, valamint az Izrael és Ukrajna támogatására költött pénzre fognak gondolni a választásokon. Ariel Hill-Davis, egy Trumppal szembenálló republikánus nőszervezet alapítója viszont úgy látja, lesz hatása az ítéletnek. Szerinte azok a republikánus, zömmel elővárosi szavazók, akik már eddig is egy Trump-mentes Republikánus Pártra vágytak, az ítélettel még messzebb kerülhetnek pártjuktól. Ezek számíthatnak is olyan szoros csatatérállamokban, mint Wisconsin vagy Ohio.

A RealClearPolitics felméréseket összegző átlagában Trump egy hajszállal vezet Biden előtt országosan, de több csatatérállamban is jobban állt a mostani elnöknél. Korábban a republikánus tábor 83 százaléka vélte úgy, hogy a Trump elleni vádak politikailag motiváltak, de abban megoszlottak a felmérések, hogy az exelnök esetleges elítélésének lenne-e hatása.

A Quinnipiac májusi felmérése szerint Trump szavazóinak 6 százaléka kevésbé valószínű, hogy rá szavazna, ha elítélik (24 százalék viszont pont, hogy nagyobb elánnal állna ki mellette). A BBC egy áprilisi Ipsos-ABC felmérést idéz, ami szerint a Trump-szavazók 16 százaléka újragondolná, rá voksoljon-e novemberben, ha elítélik. Az NPR/PBS-nek készült május végi felmérésben pedig az jött ki, hogy a regisztrált választók 67 százalékának döntését nem befolyásolná egy elmarasztaló ítélet. A republikánusok 25 százaléka még valószínűbbnek is mondta, hogy Trump mellett döntene, míg a demokraták 27 százaléka éppen ellenkezőleg nyilatkozott. Ez is mutatta, hogy Trump személye alapból is megosztja a választók jelentős részét. A republikánusok 10, a függetlenek 11 százaléka mondta, hogy kevésbé valószínű, hogy Trumpot támogatná, ha bűnösnek mondják ki.

A FiveThirtyEight szerzője elemzésében több felmérést átlagolt, amik két kérdésre tértek ki. Az első az, hogy alapból kire szavazna valaki, a második pedig, hogy kire szavazna, ha Trumpot elítélik. A vizsgált felmérések átlagában az első kérdésre 1 százalékos Trump-előny jött ki, a másodikra viszont 6 százalékos hátrány Bidennel szemben. Persze megjegyzik, a sok felmérés, ami a republikánusok elbizonytalanodását jelzi, nem mutat egyértelmű elfordulást Trumptól, a választás pedig még messze van. Ráadásul a Trumptól elpártoló szavazók nem valószínű, hogy Bidenre voksolnának, inkább a bizonytalanok táborát erősítenék, és öt hónap múlva akár vissza is térhetnek az exelnökhöz.

Viszont az a szakértők által említett faktor is számíthat, hogy sok szavazó más párt jelöltjére szavaz majd elnöki és szenátusi/képviselői szinten – márpedig nem mindegy, a leendő elnök pártja adja-e majd a többséget a kongresszus két házában.

Ítéletnapi kampányok

Sokat számíthat majd az is, hogy június 27-én tartják a CNN-en az első elnökválasztási vitát Biden és Trump között, ezen a napon kell a bíróságnak válaszolni a védelem által benyújtott indítványokra is. Szintén ekkoriban tervezte Trump megnevezni az alelnökjelöltjét, miközben két héttel később már a büntetésének mértékét fogják kihirdetni a hallgatási pénzes ügyben.

A jobboldali Fox News közben már arról ír, hogy Trumpnak fellélegzést is hozhat az ítélet, hiszen hat hete több időt volt kénytelen a tárgyalóteremben tölteni, mint a kampánykörútján, most viszont kiszabadult, és gőzerővel járhatja az országot, támadva demokrata ellenfeleit. A kampánycsapata szerint pedig az ítélet után hat óra alatt 34,8 millió dollárt kalapoztak össze támogatóktól.

Trump mindenesetre régóta keményen dolgozik azon, hogy a táborával lenyelesse, ha elítélik, és elítélt bűnözőként indul el a választásokon. Ennek része, hogy igyekszik az ellene zajló eljárásokat a Biden-kampány bosszúhadjáratának beállítani. A CNN elemzése szerint ha sikerül a Trump-kampánynak meggyőzni a választók jelentős részét – így több inogó szavazót –, hogy ez politikai jellegű ügy, Trump voltaképp ártatlan, akkor Biden bukhatja a választást.

Ami sokkal riasztóbb perspektíva, hogy a Trump-hívek már sok állami intézményben nem bíznak, most pedig több másik republikánus politikus is a bíróságokat támadta, miközben 2020-ban se nagyon akarta Trump elfogadni a választási eredményt, az elcsalt elnökválasztás hamis mítosza a mai napig mélyen él a trumpista-konzervatív táborban. Többen attól tartanak, hogy a mostani perek, valamint a republikánus politikusok ügyészeket, bírókat és a rendszert célzó támadásai miatt még tovább erodálódó bizalom még súlyosabb reakciókat válthat majd ki ebben a szavazói rétegben, mint 3 és fél éve.

A Hill arról írt szerdán, hogy az amerikaiak zöme nem követte az eljárást magát, de ez az ítélethozatalkor meg fog változni. Biden kampánycsapata már a záróbeszédek alatt egy Robert De Niróval megtámogatott tüntetést tartott a bíróság előtt – a színész még egy járókelővel is civakodott közben. A demokrata érvelés szerint ez az ügy is mutatja, Trump veszélyezteti az amerikai népet és demokráciát – noha a többi vádemelés ellene sokkal súlyosabb ügyekben történt. Hamar összerántottak a republikánusok is egy megmozdulást, ahol azt mondták, Biden politikai eszközként használja a pert Trump ellen, amivel saját romló esélyeit próbálja leplezni.

Miközben most minden figyelem a hallgatási pénzes ügyre irányul, Trump ellen továbbra is zajlanak más eljárások, amelyek ráadásul az elnöksége alatti időszakra vonatkoznak. Így Georgiában és szövetségi szinten a 2020-as választás elcsalására tett kísérlet ügyében, valamint szintén szövetségi szinten a floridai birtokára vitt titkosított dokumentumok ügyében is vádat emeltek ellene.

A másik három büntetőügyet Trumpnak sikerült egy időre parkolópályára állítania, miután a legfelsőbb bíróság tárgyalja majd, hogy egyáltalán el lehet-e ítélni egy volt elnököt az elnöksége alatt elkövetett esetleges bűnökért. Egyelőre nem világos, hogy ezekben az ügyekben mikor indulhatnak meg a tárgyalások, a CNN szerint az elnökválasztás előtt nem várható ítélet.