Egyre biztosabbnak tűnik, hogy december előtt nem tud megalakulni az Európai Bizottság, írja a Politico.
Az újjáalakuló testület jelöltjeit az Európai Parlament egy-egy témával foglalkozó szakbizottságai hallgatnák meg. Az EP-nek a teljes Európai Bizottságról kellene döntenie, de gyakorlatilag kipöckölhet egy-egy jelöltet: a meghallgatások után a szakbizottságok többsége közölheti, ha akadályt lát valaki személyében vagy abban, hogy milyen területet bíznának rá.
A szakbizottsági elnökök kedden ültek össze, hogy döntsenek: október közepén vagy november 4. és 12. között hallgassák meg a jelölteket. A lap szerint utóbbit támogatta a többség, és az Euractiv, valamint a Szabad Európa is így értesült.
Bár hivatalosan az EP-frakciók vezetői döntenek szerdán, a Politicónak két forrás is arról beszélt, hogy nekik jelezni fogják: világos többség áll a novemberi időpont mögött. A lap úgy tudja, egyedül a legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt kardoskodik az október mellett, de egy néppárti forrás szerint elszigetelték őket és nincs többségük. A többiek elég időt szeretnének hagyni a jelöltek vizsgálatára. (A meghallgatások előtt a jelöltek még egy összeférhetetlenségi vizsgálaton is túlesnek.)
A novemberi meghallgatások azt jelentenék, hogy az új Európai Bizottság legkorábban csak decemberben léphet hivatalba. Novemberben a hónap utolsó hetén üléseznek a képviselők, így itt szavazhatnának a testületről – már ha nem kell személy- vagy portfóliócsere és így újabb meghallgatás, ami elhúzhatja a folyamatot.
Kedden arról is tárgyaltak, hogy melyik szakbizottság melyik biztosjelöltet hallgassa meg. A magyar kormány Várhelyi Olivért küldené, akire az egészségügyet és az állatjólétet osztaná az Európai Bizottság elnöke. A Politico nem ír róla, de így várhatóan a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági EP-szakbizottságban faggatják majd Várhelyit. A korábban több botrányba is belekeveredett bővítési biztos nehéz meghallgatásra számíthat, de a viszonylag gyenge új portfóliója akár segíthet is neki, hogy ne buktassák meg, és Tarr Zoltán tiszás EP-delegációvezető arról beszélt: nem kellene Orbán Viktornak lehetőséget adni, hogy ismét jelöléssel húzhassa az időt.
Ugyanakkor magyar kormány is érdekelt lenne a sietségben, mert december közepén több mint egymilliárd euró veszne el, ha nem záratja le a jogállamisági feltételességi eljárást. A tagállami miniszterek 2022-ben európai bizottsági javaslatra, szinte egyhangú döntéssel zároltak 6,3 milliárd eurót a 2021-2027-es költségvetés felzárkóztatási támogatásaiból, ennek a nagyjából időarányos része veszne el.
A befagyasztás feloldásáért cserébe 17 jogállamisági, korrupcióellenes feltételt várnak el. Ezek teljesülését előbb az Európai Bizottsággal kellene értékeltetni, amire egy hónapja lenne, utána a tagállamok EU-ügyi miniszterei döntenének két hónapon belül. Így az eddig tisztázatlan kérdések lezárásával és az esetleg szükséges jogszabályok meghozásával együtt aligha maradna idő a folyamatra, ha az Európai Bizottság csak decemberben alakul meg. Bóka János EU-ügyi miniszter már júniusban arról beszélt, hogy az újjáalakuló testület „visszahúzódott a házába”, mint „egy csiga”.
A Szabad Európa néhány napja brüsszeli és kormányközeli forrásokra hivatkozva arról írt: a kormány lemondott arról, hogy még idén elérje az eljárás lezárását, így megússzon egy nagyjából egymilliárd euró összegű forrásvesztést. Tavaly óta ugyanis az ég világon semmilyen érdemi lépés nem történt az eljárás megszüntetéséért, és az év hátralevő részében sem várható fordulat. (A Telexhez is ezzel egybehangzó információk jutottak el.)
Az eljárás részeként a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak és az ilyen hátterű modellváltó egyetemeknek is megtiltották, hogy friss EU-támogatásokról kössenek kötelezettségvállalásokat. A kormány kedden nyilvánosságra hozott egy jogszabálytervezetet, amivel orvosolni próbálná a bizottsági és miniszteri aggályokat. A közleménye alapján viszont még erről a részproblémáról sincs megegyezés, csak a saját, tavaly novemberi álláspontját tükröző jogszabályt szavaztatna meg és az Európai Bizottság javaslatainak egy részét nem fogadja el. A korlátozás miatt az érintett egyetemek már tavaly eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási programnál, és mostanra már Erasmus diákcserékre sem mehetnek a hallgatóik.
Címlapkép: Laurie Dieffembacq / Európai Parlament / Európai Unió
