A korábbiaktól eltérően két hullámban támadtak az oroszok a gyermekkórházat ért csapás idején

„Különböző városok: Kijev, Dnyipro, Krivij Rih, Szlovjanszk, Kramatorszk. Több mint 40 különböző típusú rakéta. Lakóépületek, infrastruktúra és egy gyermekkórház is megsérült” – írta ki hétfőn az X-re Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Akkor még azt lehetett tudni, hogy az Ukrajnát 2022 februárja óta brutálisan támadó oroszok közel 40 rakétát lőttek ki különböző ukrajnai városokra hétfő délelőtt 10 óra magasságában. A fővárosra, Kijevre is céloztak, ahol találat érte Ukrajna legnagyobb gyermekkórházát, az Ohmatditot.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt mondta, a háború kezdete óta a legsúlyosabb nappali támadást hajtották végre a főváros ellen. Klicsko július 9-ét gyásznappá nyilvánította. Danielle Bell, az ENSZ megfigyelő missziójának vezetője felidézte, a légvédelmi szirénák megszólalásakor a bunkerbe vitték a daganatos és vesebeteg gyermekeket, enélkül sokkal több lett volna az áldozat. Szerinte a támadás idején 670 gyermekpáciens és ezer alkalmazott volt a kórházban.

A hétfői teljes támadássorozatban eddigi információk szerint 48-an haltak meg (köztük legalább 4 gyerek), 190-en pedig megsérültek. Az ukrán légierő szerint 38 rakétából 30-at lelőtt a légvédelmük. Az ukrán elnök válaszcsapást ígért. A Reuters úgy tudja, hogy egy olajfinomítót, egy katonai repteret és egy elektromos alállomást is támadtak. Az orosz védelmi minisztérium szerint 38 drónt lőttek le, helyi hatóságok megerősítették, hogy tűz volt egy olajtárolónál és egy elektromos alállomáson.

A gyermekkórház igazgatója: Valóságos pokol volt a légitámadás

Volodimir Zsovnij, az Ohmatdit kórház igazgatója a BBC szerint „valóságos pokolként” írta le a légitámadást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén is felszólaló orvos azt mondta, a gyerekek és felnőttek sikoltottak a félelemtől és a fájdalomtól. Ő azt mondta, a gyerekekkel és dolgozókkal együtt összesen közel 1200 ember tartózkodott a kórházban, és épp három szívműtétet végeztek párhuzamosan.

A Szabad Európának egy ukrán édesanya azt mondta, a körülményekhez képest megfelelően zajlottak a vészhelyzetet elhárító munkálatok: nem sokkal a becsapódás és az épület egy részének összeomlása után már mindenkit nyugtattak a doktorok, hamar önkéntesek sokasága érkezett, vizet-élelmet hoztak, közben az érintett kórtermekből evakuálták a beteg gyerekeket, majd meg is vizsgáltak mindenkit.

A kórházban két felnőtt meghalt, egyikük egy 30 éves orvos, aki leengedte az óvóhelyre a gyerekeket, majd visszament megnézni, hogy maradt-e még valaki, a másik áldozat egy civil, aki a parkolóban tartózkodott. Összesen 300 ember megsérült (a Bellingcat három elhunyt gyerekről írt kedden, de ezt a kórházigazgató nem erősítette meg), köztük vannak gyerekek is. Az adományozók is beindultak közben, már keddig 300 millió hrivnya (2,67 milliárd forint) adomány gyűlt össze az újjáépítésre.

A támadás helyszínére látogatott a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság csapata is vizsgálódni és bizonyítékokat gyűjteni, mivel egy civil egészségügyi intézmény támadása akár háborús bűnnek is minősülhet.

Ilyen méretű légitámadást az oroszok rég indítottak Ukrajna ellen: idén január 2-án, valamint tavaly december 29-én történt hasonló csapás, amikben több tucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek. A most támadott Ohmatdit kórházban 2022-ben tudósítóink is jártak, videót is forgattunk az ott tapasztaltakról.

Patriot vagy H-101?

Elindult a találgatás és a dezinformációs háború is, ki a felelős a történtekért – ez a kormánypárti lapokat is elérte. Az oroszok tagadták, hogy ők lőtték volna a kórházat, szerintük az ukránok légvédelmi rakétája tévesztett célt, de az ENSZ ukrajnai megfigyelő missziója már kedden nagyon valószínűnek nevezte, hogy Moszkva áll a robbanás mögött. Az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat kedden új bizonyítékokat mutatott be, amik szerint egy orosz H-101-es robotrepülőgép csapódott a kórházba.

A BBC arról írt, hogy az ukránok orosz rakétamaradványokat is mutattak bizonyítékként, ellenpontozva az orosz állítást. A BBC szerint hét fegyverszakértőnek is megmutattak egy felvételt, amin lefelé csapódik egy rakétaszerű fegyver, és mind azt mondták, ez nem egy légvédelmi, föld-levegő rakéta volt. Timothy Wright, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) kutatója azt mondta, a fegyver sebessége, a támadás szöge, profilja és különösen a hangja elég feltűnő, és egyezik egy robotrepülőével. A légbeömlő nyílás és a hajtómű elhelyezkedése, valamint az egész szerkezet kialakítása is egy orosz H-101-esre utal a szakértők szerint. Ugyanerre a következtetésre jutott a Sky News kutatása is.

Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Oroszország-szakértő azt mondta a Telexnek a mostani támadásról, hogy „van elég sok felvétel, amin látszik a becsapódás”. Ez alapján megállapítható, hogy egy H-101-es orosz robotrepülőgép volt, ami viszonylag lassan, a hangsebesség alatt, kis magasságban repült, ami alapvetően jól manőverezik, nehéz észlelni. Rácz szerint „térfigyelő kamerákon látszik a becsapódása”. Hozzátette, a becsapódási helyszínen mindig összegyűjtik a támadófegyver darabjait, ez rutinfeladat.

„Amikor májusban Harkivban voltunk, saját szemünkkel láttuk, hogy ukrán tűzszerészek és katonák gyűjtik a rakétadarabokat.”

Az Ohmatdit kórháznál összeszedett darabokból pontosan azonosítható, hogy ez egy orosz H-101 volt. Az orosz dezinformáció azt terjeszti, hogy (amerikai gyártmányú) légvédelmi rakéta csapódott a kórház épületébe, de ezt kizárja a pusztítás mértéke: egy épület szinte teljesen romba dőlt, a mellette lévő főépületben is nagy károk keletkeztek. Az oroszok a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszereket emlegetik: ezek esetén 20 kilogramm a legnagyobb robbanótöltet. Kijevben azonban „kompletten romba dőlt egy épület, ehhez egy légvédelmi rakéta túl kicsi”, az általában statikai gondokat se tud okozni.

Ellenben az orosz H-101-es új változata már 800 kiló robbanóanyagot is tud hordozni, az első verzió pedig 450 kilogrammot. „Az utóbbi konzisztens a pusztítás mértékével” – mondta Rácz. Az orosz propaganda egyszerre két típust is emleget, ebből látszik, hogy hazudnak Rácz szerint. Felidézte, hogy ugyanaz történik, mint a maláj gép lelövésekor 2014-ben:

„egymáshoz képest párhuzamos és ellentmondó narratívákat tol Moszkva, hogy senkinek se higgyünk, ugyanis a cél az összezavarás, nem a meggyőzés”.

Az oroszok most a korábbitól eltérő harcmodort alkalmaztak, sokáig kis magasságban jöttek a robotrepülők, két hullámban, az első hullámot döntően elhárította a ukrán légvédelem, a másodikat már nem teljesen, arra kevesebb idő jutott felkészülni. Kijev légvédelme eddig nagyon erős volt, ám a mostani belvárosi találatok mutatják az új orosz támadási forma hatékonyságát.

Rácz András szerint a telibe talált kórházépület megsemmisült, a főépület robbanás felőli oldala használhatatlan lett, itt egy ideig nem lehet gyógyítani. Hozzátette, nagy komplexum az Ohmatdit, úgy kell elképzelni, mint a Klinikákat Budapesten: a főépület mellett számos, kisebb-nagyobb melléképülete is van a kórháznak, ilyen volt a most telibe talált toxikológia épülete is. Aznap egyébként más egészségügyi intézményeket is céloztak az oroszok, így egy szülészetet és egy dnyiprói kórházat is ebben a koordináltnak tűnő támadásban. Ez nem lenne szokatlan Rácz szerint, hisz a szíriai háborúban is rendszeresen támadtak kórházakat a beavatkozó oroszok.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő egyébként azt mondta, az orosz hadsereg mindig olyan „kritikus infrastruktúrát és katonai célpontokat” támad, amiknek közük van Ukrajna katonai potenciáljához. Marija Zaharova külügyi szóvivő pedig azt, hogy az ukránok szándékosan lakott területre telepítik a légvédelmi eszközeiket, és több katonai létesítmény sétatávolságra fekszik a gyerekkórháztól.

Az árulkodó hajtómű

A Bellingcat oknyomozó portál a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szintén arra jutott, hogy egy orosz H-101-es robotrepülőgép találhatta el a kórházat. A fegyverszakértők mellett az ukrán légierő is azt közölte a teljes aznapi orosz légitámadásról, hogy abban 13 darab H-101-es robotrepülőgép is részt vett.

Az egyik fő bizonyíték egy – a BBC által is hitelesített – videó a Telegramról, amin látható egy rakéta becsapódása. A felvételt leállítva, kimerevítve láthatóak rajta a szárnyak és az alsó hajtómű is, egy H-101-esre emlékeztetve. A roncsokról közölt ukrán fotók is az emlegetett típus darabjait mutatják, a szériaszámok írásmódja is hasonló. Persze a dezinformációs háborúban fennállhatna az esélye, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok is archív fotókat közöltek, ezek a Bellingcat szerint sem azonosíthatók geolokációval. Később a Gazeta.ua hírportál publikált fotókat a helyszínelésről, ezek már azonosíthatóbbak, és láthatóak rajtuk a rakétadarabok. A Kyiv Post és a Reuters fotói is megerősítették ezt az irányt.

Mindezek ellenére több orosz dezinformációs oldal azt állította a rakéta karakterisztikája alapján, hogy egy amerikai gyártmányú AIM-120-as rakéta találta el a kórházat. A Bellingcat önmagát ismétli itt: a hajtómű és a szárnyak a H-101 jellegzetességei, nem az AIM-120-éi. Később egyik-másik oroszpárti oldal azt állította, módosítva lettek a képkockák, hogy H-101-esnek tűnjön az amúgy amerikai rakéta. Bármi is az igazság, az orosz dezinfó olvasók százezreit érte már el. Érdekesség, hogy pont az orosz Ves.rf Telegram-oldal ismerte el, hogy a kórház mellett helyezkedik el az ukrán légügyi hivatal.

A Financial Times cikke alapján minimális igazságtartalma lehet az orosz propagandának: a cikk szerint a – háború kezdete óta nyolcszorosára felpörgetett termelésű – H-101-esben vannak nyugati alkatrészek. Ez azt jelzi, hogy az oroszok képesek kijátszani a nyugati szankciókat. Ezt részben úgy teszik, hogy a fegyverekbe nem katonai célú alkatrészeket, például mikroprocesszorokat építenek be.

Egy januárban Ukrajnára kilőtt H-101-esben 16 nyugati eredetű elektronikai alkatrészt találtak, részben Svájcból, zömmel az Egyesült Államokból.

Egy ilyen rakéta akár 50 féle külföldi alkatrészt is tartalmazhat. Sok darabot egyébként Kínán keresztül hoztak be, többségük ugyan nyugati márka, de távol-keleti országokban gyártották (ennek ellenére így is az exporttilalmi-szankciós intézkedések hatálya alá esnek). Az oroszok már régi rakétákból és robotrepülőkből is kiszerelnek alkatrészeket az újakhoz, szakértők szerint egyébként a hajtómű a legbonyolultabb, legkomplexebb megoldandó probléma általában.

Fabian Hoffmann az Oslói Egyetem fegyverszakértő kutatója is H-101-esként azonosította a támadóeszközt. Szerinte „a lakosság terrorizálásáról és a morál aláásásáról” szólt a támadás – idézte őt a Financial Times. Hoffmann szerint a felvételek alapján látszik, hogy szándékos célpont volt a kórházi épület.

Olekszandr Litvinyenkó, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács főtitkára azt fejtegette a lapnak, hogy az orosz hadsereg nagy mennyiségű, de gyenge minőségű rakétát és fegyverzetet képes előállítani. Az oroszoknak ráadásul nem is fontos, hogy a lövedékeik pontosak legyenek, csak hogy terrorizálhassák a lakosokat.

Különös egybeesés, hogy április 27-én már kiürítettek egyszer két kórházat, köztük egy gyermekkórházat Kijevben, mert attól tartottak, hogy orosz csapások célpontjai lehetnek. A kijevi városvezetés akkor közölte, hogy terjedt egy videó az interneten, ami ezeknek az intézményeknek a támadásáról szólt. Hivatkoztak a belarusz KGB vezetőjének megjegyzéseire is, aki az országos televízióban azt mondta, hogy az épületekben „beteg gyerekek mögé bújó” katonai személyzet tartózkodik. Kijev akkor „abszolút hazugságnak” nevezte az állítást.

Elítélés és légvédelem

A támadás időzítésének szándékosságában nem biztos Rácz András. Tény, hogy a légicsapás egy nappal a washingtoni NATO-csúcs előtt történt, aminek fő ígérete, hogy erősíti az ukrán légvédelmet. Ugyanakkor a háború a saját dinamikája szerint halad, szóval a mostani támadás nem függ feltétlen össze a diplomáciával.

Ukrajna a NATO-csúcson várhatóan több Patriot-rendszert fog kapni, emellett rövid hatótávolságú rendszerekhez is hozzájuthatnak. Jelenleg két és fél Patriot-ütege van Ukrajnának Rácz szerint, korábban Odessza mellett két indítóállást is kilőttek az oroszok. Úton van egy harmadik rendszer, de hogy a frissen beígértek mikorra érkeznek meg, az még nem ismert, ráadásul utána ezek használatára ki kell képezni a személyzetet, és integrálni kell az új fegyvereket az ukrán légvédelembe. Ez még legalább hetek, de inkább hónapok munkáját igényli.

De ez sem nyújt százszázalékos védelmet, Rácz András szerint az új rendszerek beérkezésével sem lesz áttörhetetlen Ukrajna légvédelme, de lényegesen erősebb lesz, mint eddig.

A nemzetközi közvélemény jelentős része még mindig kiáll Ukrajna mellett, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeült kedden. A Moszkvához való közelség határozta meg a reakciókat: míg Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a NATO öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát a brutális támadás után, addig a Moszkvába látogató Narendra Modi indiai miniszterelnök a felelősök felemlegetése nélkül azt mondta többek közt, „amikor ártatlan gyermekeket ölnek meg”, vérzik az ember szíve, és szörnyűséges a fájdalom.

Szerdán Jan Lipavský cseh külügyminiszter a támadás miatt bekérette Alekszandr Zmijevszki orosz nagykövetet, és állítólag arra utasította, közvetítse Moszkvába az alábbi mondatot: „A kórházakban gyerekeket támadó gyilkosok az emberiség szemétládái.”

Orbán a kijevi támadásról: Ahogyan az várható volt, az orosz-ukrán háború kegyetlensége szintet lépett

A támadás alig egy héttel Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijevi, és három nappal a moszkvai látogatása után következett be. Orbán a következőket reagálta: „A tegnapi Kijev elleni tragikus és szörnyű támadás igazolta a félelmeinket: ahogyan az várható volt, az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett. Pontosan ezért kezdtünk békemisszióba 9 nappal ezelőtt.” Orbán nem az oroszokat vonta felelősségre, hanem a nagyhatalmak háborúpárti politikáját.

A magyar miniszterelnök múlt héten indult „békemisszióra”, a háború kitörése óta először Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt, majd múlt hét pénteken Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Innen Kínába utazott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélt, majd Washington felé vette az irányt, ahol a NATO-csúcson vesz részt.

Eközben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője a kórház támadása miatt úgy döntött, adományokkal megpakolva Kijevbe látogat. A rakétatalálatot kapott kijevi gyermekkórháznál tett látogatást csütörtökön délelőtt. Magyar a kórház igazgatójával beszélgetett a támadásról és annak utóéletéről, majd azt mondta, a magyar nép érti, és tudja, hogy Ukrajnának joga van megóvni a területét. Hangsúlyozta, hogy ők is békét szeretnének, de ők nem magánrepülőkkel látogatnak diktátorokat, és folytatnak titkos tárgyalásokat, hanem a konkrét tettekkel akarnak segíteni.