2024. június 10. – 20:06
Az európai parlamenti választás utolsó urnáit június 9-én lezárták, a szavazatokat összeszámolták, de ez több folyamatnak is csak a kezdetét jelenti. Az eredményt végül mind a 27 tagállamban véglegesíteni kell, a bejutó pártok listáin szereplőknek pedig el kell dönteniük, visszalépnek-e a hátrébb állók javára, így a képviselők hivatalos névsora csak később derül ki. Itt mutattuk be, hogy ki az a 21 ember, aki Magyarországról bejutott az EP-be.
Heteken belül kiderülhet, hová ül a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk
A nemzeti pártok, egyéni képviselők egyik első dolga az lesz, hogy európai parlamenti képviselőcsoportokat alkossanak. Erre bármikor van lehetőségük, de – ahogy az EP kutatószolgálatának tanulmánya fogalmaz – az az érdekük, hogy még a július 16-i alakuló ülés előtt sikerrel járjanak. Így már együtt tudnak részt venni az alakuló ülés fontos posztokat elosztó szavazásain. Egy új frakcióhoz a mostani szabályok szerint hét tagállamból 23 képviselő kell. Összehasonlításképp: ez kettővel több, mint ahányat összesen megválasztottunk Magyarországról.
A csoportok túlnyomó része várhatóan ugyanaz marad, mint eddig (a meglévőkről itt írtunk bővebben), de a radikálisabb jobboldali frakcióknál könnyen lehetnek változások, és az új belépők is felvetethetik magukat valamelyik csoportba.
Például a Tisza Párt belépne a jobbközép Európai Néppártba, ahol viszont már ott ül a KDNP képviselője, Hölvényi György. Információink szerint a néppárti csoport már június 18-án saját alakuló ülést tartana. A felvételi nem automatikus, de Manfred Weber néppárti elnök azt üzente Magyar Péteréknek: az ajtó nyitva áll, és az EP mandátumszámlálója már eleve a néppártiakhoz számolja a Tiszát.
Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a saját alakuló ülésüket nagyjából egy héttel későbbre, június 26-ra tervezik, így ekkor derülhet ki, hogy sikerül-e a Fidesznek csatlakoznia a csoporthoz, ahogy szeretné. A fideszes képviselők azóta a függetlenek közé tartoztak, hogy kiléptek a kizárásukra készülő Néppártból. Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra olyan pártokkal, amelyek osztják az alapértékeinket, írták az ECR európai parlamenti csoportjától a Telexnek még februárban, de előzetesen és az elmúlt hetekben sem mindenki volt lelkes a frakcióban, főleg amiatt, ahogy a magyar kormány Ukrajnához és Oroszországhoz áll. Assita Kanko ECR-alelnök a választás éjszakáján kitérő választ adott arra, felvennék-e például Orbán Viktorékat, hogy ezzel a harmadik legnagyobb frakcióvá váljanak.
A mostani előrejelzés szerint 73, a Fidesszel együtt 83 képviselőjük lenne. Utóbbi esetben nagyobbra nőnének, mint a harmadik helyen álló, 79 fősnek előre jelzett liberális csoport, a Renew Europe. Az ECR-frakció alelnöke azt fejtegette, hogy a parlamenti hatalmuk nem a méretüktől függ. Az ECR-től is jobbra álló, szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) július 3-án ülne össze először.
A teljes EP alakuló ülésére az is kiderülhet, összejön-e a Mi Hazánk részvételével egy új frakció. Ebben többek között a német Alternatíva Németországért (AfD) venne részt, amit az ID-ből raktak ki, és a listavezetője, Maximilian Krah már a választás előtt Budapestre jött tárgyalni. A Mi Hazánk előzetesen közel egy tucat pártot sorolt fel, amellyel összefogna, köztük a lengyel Konföderációt. A mostani szabályok szerint 23 képviselő kell hét országból egy új frakcióhoz.
A hétfő késő délutáni EP-becslés 6 helyet jósol a Konföderációnak, 15-öt az AfD-nek, azaz ha csak négy országból is szednek össze 1-1 képviselőt, mindkét feltételt megugorják. Azóta viszont az AfD kiszavazta Krah-t, aki arra utalt az X-en (a volt Twitteren), hogy a többiek visszalépnének az ID-be. Nélkülük nagyon nehéz lenne 23 képviselőt összeszedni.
Az EP alakuló ülésén választják majd meg többek között a testület elnökét és 14 alelnökét, egy héttel később pedig már az egy-egy témával foglalkozó, szűkebb körű szakbizottságok tagjai találkoznak először.
A ki-, be- és visszalépésekkel tisztázódnak a frakciók közötti erőviszonyok és a tagságuk is, de ahogy azt az előzetesünkben és a hivatalos becslések alapján is leírtuk, nem látszik olyan jobboldali áttörés, amit többek között magyar kormánypárti politikusok szerettek volna. Az eddigi koalíciós középpártok – a néppártiak, szocialisták és liberálisok – az EP legutóbbi, hétfő déli előzetes adatai szerint összesen 401 képviselőt küldenek a testületbe, ami 41 fős többséget jelent.
Élesedik a verseny az Európai Bizottság elnökségéért
A választás után nemcsak az Európai Parlament, hanem az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság is megújul. Első körben azt kell eldönteni, ki vezesse a testületet. Őt a hivatalos szabályok szerint
- a tagállami vezetők jelölik megerősített minősített többséggel, azaz a 27-ből legalább 20-an, ha az EU lakosságának minimum 65 százalékát képviselik. Az uniós alapszerződések annyit írnak elő, hogy figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét, de azt nem mondják ki, hogyan.
- Az elnököt az Európai Parlament választja meg abszolút többséggel. Magyarul a jelöltnek legalább 361 igen kell a megújuló, 720 fős testületben. Mivel abszolút többségről van szó, mindegy, hogy a támogatók mellett egy képviselő hiányzik, tartózkodik vagy nemet mond, ugyanúgy nem számít az igenek közé.
Ezekre a hivatalos szabályokra pakolták rá az uniós pártcsoportok a csúcsjelölti rendszert: azaz a folyamat működjön hasonlóan egy tagállami parlamenti választáshoz, ahol a pártok előre megnevezik a miniszterelnök-jelöltjüket, és a győztes próbálhasson mögé többséget szerezni. Ha ez nem sikerül, sorban a második legnagyobb párt következzen, és így tovább.
A rendszerhez a tagállami vezetők és az EP 2014-ben tartották magukat, 2019-ben viszont nem. Már a választás előtt több parlamenti forrás is hangsúlyozta, hogy ezt most nem hagynák, és a tíz évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan (a 2019-essel szemben) gyorsan összeülnének a nagy pártok képviselői. A tagállami vezetők június 17-én informálisan, július 27-28-án pedig hivatalosan is összeülnek.
Öt éve épphogy, kilenc szavazatnyi többséggel ment át a képviselőkön, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke, holott akkor nem volt csúcsjelölt. Most a néppárti csúcsjelölti címke is segíthet abban, hogy ne legyen annyi ellenzője, mint a múltkor, de nehezíti a dolgát, hogy a középpártok többsége szűkösebb, mint öt éve.
A friss EP-előrejelzés alapján a hagyományos néppárti-szocialista-liberális nagykoalíciónak 401 mandátuma van. A Politico a korábbi szavazások alapján legalább 13 százalékos lemorzsolódással számolt, amivel épp nem sokkal kevesebb igent tudna szállítani Ursula von der Leyennek, mint amennyire szüksége van, azaz nagyon össze kellene zárnia, hogy ismét meg tudja választani a német politikust. Őt meghívhatják, hogy beszéljen a testület előtt.
A teljes Európai Bizottság csak azután áll össze, hogy a tagállamok bemondtak egy-egy jelöltet, ők jól vizsgáznak a területükhöz kapcsolódó parlamenti szakbizottságokban, és az EP megszavazza a testületet. A tervek szerint az új testület december 1-én foglalná el a hivatalát. Ekkortájt kap új vezetőt az állam- és kormányfők Európai Tanácsa is, azt a posztot idáig Charles Michel töltötte be.
Az EP-nek egy másik elnökségi meghallgatást is kell tartania. A miniszteri Tanács soros elnökségét júliusban fél évre a magyar kormány veszi át. A szokások szerint az adott ország miniszterelnöke bemutatja az EP-képviselők előtt a programját, azaz a kormány megerősített szándéka szerint Orbán Viktor – több év kihagyás után – ismét az EP plenáris ülése elé állhat egy hónap múlva.
