2024. június 8. – 06:31
Az Európai Unió 370 millió választója dönthet az Európai Parlament idén már 720 fős összetételéről a 27 tagállamban – első alkalommal az Egyesült Királyság nélkül. Arról már írtunk, hogy mi várható a legnagyobb tagállamokban, most pedig azt néztük meg, min múlik majd az EP-választás a környékünkön. Van, ahol a választói aktivitást kannabiszról és eutanáziáról szóló népszavazással igyekeznek növelni, és az is látszik, hogy a környező országokból sok új párt juthat be az EP-be.
Ausztria: a Szabadságpárt az élen
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a Politico összesítésében 29 százalékon áll, a szociáldemokraták (SPÖ) 22, a kormányzó Néppárt (ÖVP) pedig 21 százalékra számíthat. Az EP-be jutás 4 százalékos küszöbét még három párt ugorhatja meg: a liberális NEOS (10 százalék), a kormánykoalícióban szerepet vállaló Zöldek (Grüne – 8 százalék), valamint a törvényhozásban egyetlen mandátummal sem bíró viccpárt, a Sör Párt (Bier Partei), amely 6 százalékot szerezhet. Az egyes tartományi választásokon az utóbbi években nagyot futó kommunisták azonban nem tudtak szövetségi szinten átütő erőt felmutatni, jelenleg csupán 3 százalékra mérik őket a május 28-án frissített adatok alapján. Ausztria a 2019-eshez képest eggyel több képviselői helyet, azaz 20-at kaphat az idén 720 fősre bővülő EP-ben.
A felmérések alapján az öt évvel ezelőtti választáshoz képest feje tetejére állhat a kép. Akkor még a két nagy, az ÖVP és az SPÖ hozta el a helyek zömét – 19-ből 12-t –, az FPÖ mindössze 3 mandátumot szerzett. A politikai ellenfeleit a Fideszhez hasonlóan „háborúpártiként” meghatározó FPÖ 2022 vége óta a legnépszerűbb párt Ausztriában, és mostani előretörésében a populista jobboldal általános európai térhódítását is látni. A Tagesschau riportja megemlíti, hogy a korábban a munkások közt népszerű szocdemek vesztettek vonzerejükből, a kancellári posztra áhítozó Herbert Kickl – és listavezetőjük, Harald Vilimsky, aki azt mondta, az Európai Bizottság elnöki székébe a magyar miniszterelnököt akarja – Ausztria-szerte egyszerű, hatásos, és a trumpizmus beszűrődéseként woke- és bevándorlásellenes üzeneteikkel, a kipécézett média és a baloldal támadásával törtek előre.
A Merkur összefoglalójában arról ír, hogy a kormányzó ÖVP is egyre idegesebb, nemrég listavezetőjük, Reinhold Lopatka megintette Kickléket, mondván nehogy vezérelvű párttá váljanak. Ez németül sokatmondóbban cseng, a Führerpartei szót használta, ami a nemrég előkerült felvétel szerint a Waffen-SS felelősségét elkenő Kicklre még jobban passzol. Az osztrák közvéleményt EP-szinten még a Zöldek listavezetője, a 2001-es születésű klímaaktivista, Lena Schilling mozgatta meg, akiről a Standard lap alapos oknyomozással kiderítette, hogy rengeteg megnyilatkozása nettó hazugság volt.
Az FPÖ főleg vidéken erős beágyazottsága még talán a fenti SS-botrányt is segíthet feledtetni, és a pártot kihúzhatja abból a gödörből, amibe volt vezetője, Heinz-Christian Strache taszította az ibizai rejtett kamerás felvételes üggyel 2019-ben. A klasszik nagy középpártok várhatóan nem omlanak be, bár a korrupciós ügyek és az infláció megingathatja a Néppártot, és a centrumtól balra álló kisebb tömörülések is várhatóan tisztesen helytállnak majd, főleg Bécsben és pár nagyobb városban.
Arról itt írtunk korábban, hogy felmerült a kérdés, belügyminiszterként Kickl miként segíthetett egy olyan orosz műveletet, amely alapján filmbe illő módon épült ki Ausztriában egy olyan orosz hálózat, amely zsebre tudta tenni az osztrák titkosszolgálatot is.
Csehország: Babiš, Együtt, kalózok
A cseh politikai rendszerben a paletta széttöredezettsége alapján van egy nagyobb – igaz, a 2021-es választások óta ellenzékben lévő – populista erő, Andrej Babiš volt kormányfő ANO-ja, amelyet a Politico május 10-i átlagolása még 32 százalékra mért, bár azóta több felmérés alapján csökkent a népszerűségük. A STEM felmérése szerint az EP-választás előtt az ANO vezet 23,1 százalékkal, de a kormánykoalícióból a konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS), valamint a konzervatív-liberális TOP 09 és a kereszténydemokraták Spolu (Együtt) nevű szövetsége nem sokkal van lemaradva, és 21,5 százalékkal második.
Az államfői posztra legutóbb hiába pályázó Babiš pártjának a plakátjain a bázis által rajongott pártvezető található, nem a listavezető Klára Dostálová. A hivatalosan még az európai liberális pártcsaládba tartozó, de onnan jobbra kilógó ANO most már retorika és jelöltek szintjén is nacionalistábbra hangolta magát. Ez nem feltétlen jött be, ezért is lehet közül a Spolu az ANO-hoz.
A szintén kormánypárt, lokalista-centrista Polgármesterek és Függetlenek (STAN) messze lemaradva következik 10,3 százalékkal. A szélsőjobbos-euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) összefogott a Václav Klaus volt államfő (azonos nevű) fia által alakított Trikolórral, őket 9,5 százalékra mérték. A liberális Kalózpárt (Pirati) 9,4 százalékkal következik, rajtuk kívül Elég (Stačilo!) néven három szélsőbalos párt is közösen indul, őket 8,1 százalékra jósolták.
A legutóbbi, 2021-es parlamenti választáson egy színes koalíció került hatalomra Prágában kereszténydemokrata pártokkal, a lokalista STAN-nal és a Kalózpárttal, ők most mind külön próbálkoznak. Érdekes formáció még az Ígéret és az Autósok nevű két populista-jobbközép pártocska összefogása is, egy-két felmérés őket is 5 százalék fölé teszi.
Pártnak és pártlistának is 5 százalék a küszöb. A választást Csehországban két napon, június 7-8-án tartják, a magyarországi szavazás előtt egy nappal ér véget. Hagyományosan az ország parlamenti és elnökválasztása sem vasárnapra esik.
Csehországban is a migráció a fő kampánytéma, amit – dacára a cseh terület irányába csökkenő bevándorlásnak – a populista pártok meg tudnak lovagolni. A gép- és autóipar történelmileg a cseh ipar húzóágazatai, így az EU új zöld standardjai – kifejezetten az Euro 7-es környezetvédelmi besorolású – motorok bevezetése érzékenyen érinti az országot a Politico szerint. Ennek jele az Ígéret és Autósok közös listájának felívelése is.
Szlovákia: ébredőben egy merénylet sokkjából
Egyértelműen nagy teszt lesz Szlovákiának, hogy a márciusi elnökválasztás és a Robert Fico elleni merénylet sokkja után hogyan reagál az ország közvéleménye az urnáknál. Az Ipsos legutóbbi felmérése alapján Fico (névleg) szociáldemokrata pártja, az Irány (Smer) 24,6 százalékon áll, őket a liberális Progresszív Szlovákia (PS) követi 21,9 százalékkal – amelynek listáját a magyar származású volt kormányfő, Ódor Lajos vezeti –, majd a Smerből kiszakadt, a korábban Peter Pellegrini megválasztott államfő által vezetett Hang (Hlas) következik 11,2 százalékkal.
Mögöttük jön a szélsőjobbos Köztársaság (Republika) 8,7, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 6,3 és a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) 5,7 százalékkal. Eduard Heger volt szlovák miniszterelnök Demokrati pártját ez a felmérés 5,2 százalékra mérte, míg a magyar Szövetséget 5,1 százalékra tette, amivel még megszereznék a 15 szlovák EP-mandátum egyikét.
A június 8-án, szombaton szavazó szlovákoknál kifejezetten alacsony szokott lenni a részvétel az EP-választásokon, a 20 százalékot is csak egyszer haladták meg, de most a belpolitikai események miatt ez magasabban alakulhat.
A Politico összefoglalója is arról ír, hogy a bevándorlás és az ukrajnai háború témáit lesöpörte a merénylet, amit a kormánypárt szimpátiaszavatarokra válthat majd (a Smer a veterán, 2004 óta EP-képviselőt, Monika Beňovát indítja a listája élén). Az Új Szó elemzése kitér rá, hogy a merénylet utáni hetekben háttérbe szorult a kampány, csak a hajrára indultak be igazán a pártok. Az még kérdéses lehet mindezek felett, mi lesz az európai szociáldemokrata pártcsaládban felfüggesztett Smer és Hlas sorsa az új EP megalakulásakor, melyik frakcióba tudnak majd becsatlakozni.
Horvátország: otthon koalícióban, az EP-ben távol
A parlamenti választásokat harmadszor is megnyerte, de ezúttal csak külső támogatással biztosított többséggel hozta tető alá a kormánykoalíciót a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) vezető Andrej Plenković, akinek pártja eddig mind a négy EP-választáson a legtöbb mandátumot nyerte el – igaz, kétszer holtversenyben a szociáldemokratákkal (SDP). A 12 EP-mandátumért folyó küzdelemben legutóbb hat párt vitte át az 5 százalékos küszöböt.
Ezúttal öt pártnak van erre esélye: az Ipsos felmérése alapján a HDZ 31,9, az ellenzéki SDP 24,6 százalékra számíthat, mögöttük viszont olyan pártok jönnek, amelyeknek eddig nem volt képviselőjük az EP-ben: két ellenzéki párt, a baloldali zöld Képesek vagyunk! (Možemo!) 6,5, a jobbközép Híd (Most) 6,1 százalékkal egy-egy mandátumra számíthat. Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló HDZ koalíciós partnere, a 2021-ben alapított Haza Mozgalom (DP) 5,8 százalékot kaphat, így a nacionalista, EU-szkeptikus párt is várhatóan egy képviselőt küld az EP-be, ahol a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakciójába ül be – ezzel az otthoni koalíciós partnerek az EP-ben inkább az ellenkező oldalon foglalnak helyet.
A HDZ-nek már korábban is védenie kellett otthoni koalíciós partnerét, amikor az EPP jelezte, hogy számukra olyan tagok elfogadhatók, amelyek mérsékelt irányt képviselnek, értelemszerűen EU-pártiak és Ukrajnát támogatják az orosz agresszióval szemben – írta az Euractiv. Ez az Európai Bizottság elnökének, az újraválasztásán dolgozó Ursula von der Leyennek azért is fontos, mert ha az EPP-t az a vád érné, hogy nyit a radikálisok felé, akkor elveszítheti a szociáldemokrata és liberális frakciók támogatásának esélyét, amit már az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz (ECR) való közeledéssel is kockáztat.
Plenković arról győzködte az EPP-t, hogy sem az EU elfogadottságát, sem a jogállamot, sem Ukrajna támogatását nem vonja kétségbe a horvát kormánykoalíció. A kampány valóban elsősorban nem a háborúról, de még csak nem is a migrációról szólt, sokkal inkább a gazdasági fejlődés növelésének és a korrupció visszaszorításának ígéretéről. A korábbi alacsony részvételekkel ellentétben ezúttal magasabbra számítanak, nemcsak azért, mert az országgyűlési választáson is a második legmagasabb volt a választói aktivitás, hanem mert az EU-hoz 2013-ban csatlakozott Horvátországnak ez az első EP-választása, amelyet már a schengeni övezet tagjaként bonyolíthat le. Márpedig a választók számára épp a határok átjárhatósága az egyik leglátványosabb hozadéka az EU-tagságnak.
Szlovénia: kannabisz, eutanázia és EP-választás
A 2,1 milliós Szlovénia vasárnap kilenc EP-mandátumról dönt, amelyért 11 párt indul el. Az Orbán Viktor szövetségesének tekintett exkormányfő, Janez Janša 2022-ben ellenzékbe szorult, így az EP-választást a liberális Szabadság Mozgalom (GS) vezette kormánykoalícióval szembeni újabb fordulóként foghatja fel. A Janša vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) – amely az EPP tagja –, várhatóan a legtöbb szavazatot kapja. A Politico szerint a párt 28, míg a GS csak 20 százalékon állt május végén. A GS koalíciós partnere, a Szociáldemokrata párt (SD) – amelyet korrupciós ügy tépázott meg – 9, míg az ellenzéki és szintén EPP-tag Új Szlovénia (NSia) és a zöldek egyaránt 8 százalékon álltak. A Covid-járvány alatti lezárások elleni fellépéséről ismert, euroszkeptikus Resni.ca és a Baloldal is átlépheti az 5 százalékos küszöböt.
Az EU keleti felének leggazdagabb országa – egy főre eső GDP-je az EU-s átlag 90 százalékán áll – a kampány középpontjába a migrációt és a klímavédelmi egyezményt állította. Janša Orbánhoz hasonlóan arról beszélt, hogy a baloldal migránspárti, ezzel pedig a szavazóbázisa kibővítése a célja az EU-ban. Kampányának azonban nyomatékot ad, hogy két menekülttábort is nyitottak a kormány kezdeményezésére, ami az SDS-t erősítheti.
Ugyanígy az EU klímavédelmi egyezményének (Green Deal) szellemében hozott intézkedések népszerűtlensége is az SDS-nek kedvez, igaz, ehhez a pártnak kissé torzítania kellett a kormány javaslatának értelmezésén. A kormány ugyanis azt tervezte, hogy betiltja a biomasszára és gázra építő fűtési rendszereket az új építésű házakban. Az ellenzék ezt úgy interpretálta, mintha minden jelenlegi háztartásra érvényes volna. A kormány végül a kezdeményezésről az új építésűeknél is letett.
Mindkét oldal saját választóinak aktivizálásán dolgozik, már csak azért is, mert a legutóbbi EP-választáson a részvétel nem érte el a 29 százalékot, miközben a parlamentin két éve a választók 70 százaléka vett részt.
Így június 9-én három konzultatív népszavazást is tartanak: az egyik a kannabisz orvosi és nem orvosi célú használatáról, illetve a fű személyes és orvosi célú használatra való termesztéséről szól – eddig a termesztés egyáltalán nem volt engedélyezett, az orvosi célú forgalmazás igen. A második kérdés a kegyes halál lehetővé tételéről szól – amit a parlament nemrég elutasított. Az SDS ellenezte mindkét kérdést, mondván, azok a kormánypárti szavazók attitűdjéhez közelebb állnak, miközben azt az ellenzék nem tudta elérni, hogy az atomerőmű építéséről tervezett novemberi népszavazást az EP-választás napjára hozzák.
A harmadik kérdésnek viszont az SDS-ben is voltak támogatói: ez a hazai választáson tenné lehetővé a preferenciális szavazást. Azaz a választók nem egyszerűen egy X-et raknak választott pártjuk mellé, hanem sorrendet állíthatnak fel, így szavazatuk súlyozható. Az EP-választás már jelenleg is így zajlik Szlovéniában.
Románia: bejutás küszöbén az RMDSZ
Keleti szomszédunknál magyar szemszögből hasonlóan kesernyés a helyzet, mint Szlovákiában: ahogy a Szövetség, úgy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is az 5 százalékos bejutási küszöb környékén állt a felmérésekben. A Reuters által idézett INSCOP-felmérés alapján a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nemzeti Koalíció Romániáért (CNR) nevű pártszövetsége 43,7 százalékot érhet el, a populista-nacionalista jobbos Szövetség a Románok Egységéért (AUR)-t 17,5, a hárompárti Egyesült Jobboldali Szövetséget (ADU) 14,1, az RMDSZ-t pedig 6 százalékra tették. Az S.O.S. Románia 4,4 százalékkal csak közelíti a küszöböt.
Fontos megemlíteni, hogy Romániában is helyhatósági választást tartanak párhuzamosan az EP-vel. Így a Transtelexnek nyilatkozó politológus, Székely István Gergő szerint a kampányt is főleg a helyi témák hatották át. A másik fontos elem, hogy a Nemzeti Koalíció Romániáért nevű pártszövetség győzelme kvázi lefutott, viszont a szakértő szerint a 40 százalék alatti eredmény már kudarc lenne nekik. Az AUR várhatóan a második helyen végez, de nem éri el a korábban jósolt magas támogatottságot, mondta az elemző, míg az Egyesült Jobboldal pedig csalódást keltő 20 százalék alatti eredményre számíthat. Összesen egyébként 33 mandátumot osztanak szét a román pártok között.
Székely is lát esélyt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mandátumszerzésében, de kételkedik a Fidesztől átvett brüsszelezős RMDSZ-kampány hitelességében. Szerinte az RMDSZ belelavírozta magát egy olyan helyzetbe, hogy a választói már a Fidesz kommunikációját akarják hallani, így az erdélyi pártnak is ezeket a szólamokat kell hangoztatnia. Mindenesetre az RMDSZ-nek a magas részvételi számok kedveznének, de a politológus szerint ez függhet az időjárástól ugyanúgy, mint a szezonális munkavállalók nyugatra utazásától. Székely elmondta még, szerinte ha az RMDSZ bejut az EP-be, várhatóan lejjebb tekeri az euroszkepticizmust, és maradni fog az Európai Néppártban.
És ha már Romániáról van szó, nem mehetünk el amellett, hogy szuper választási év van az országban, és itt a szuper nem minőségjelzőként szerepel: a vasárnapi helyhatósági és EP-választások után szeptemberben elnök-, decemberben pedig parlamenti választást tartanak. A German Marshall Fund elemzése szerint eléggé inog a PSD és a PNL választási nagykoalíciója, az utóbbi pártot sok szavazó hagyta el az „ellenséggel” való lepaktálás miatt. Eközben pedig a hagyományosabb román középpártok aggódnak a szélsőjobbos, az ukrajnai segítséget elutasító AUR-tól, ami például a fiatal szavazók közt is egyre népszerűbb.
