Szlovák védelmi miniszter: NATO-csapatok helyett a hadköteles korú ukránokat kéne visszaküldeni Ukrajnába
2024. március 11. – 14:44
frissítve
Az orosz tüzérség által ronccsá lőtt ukrán gépkocsik temetője Irpinyben. Az ehhez hasonló roncstemetők országszerte háborús szimbólumokká váltak Fotó: Adri Salido / Anadolu via AFP
A nap híreivel frissülő cikkünk az Ukrajna elleni orosz invázió 747. napjáról.
- Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter szerint a NATO-csapatok Ukrajnába küldése helyett inkább a EU-ba menekült, hadköteles korú ukrán férfiak hazatérését kéne elősegíteni. „Semmi sem segítené jobban az ukrán hadsereget, mint a hadra fogható, behívóképes ukrán férfiak visszatérése (…) Forrásokat kell biztosítanunk ezeknek a fiatal férfiaknak, hogy visszamenjenek. Ez biztosan jobb, mintha a saját katonáinkat küldenénk oda” – mondta. Kaliňák szerint mintegy 300 ezer ukrán férfi hagyta el Ukrajnát az orosz invázió 2022 februári kezdete óta. Az ukrán kormány új mozgósítási törvénytervezete, amely egyelőre csak első olvasatban ment át a parlamentben, 27-ről 25 évre csökkentené a mozgósítási korhatárt, ami lehetővé tenné a kimerült frontszolgálatos katonák rotációját. (Politico)
- Folytatódtak az elmúlt hetekben megszokottnak nevezhető orosz dróncsapások a Fekete-tenger partján található ukrán kikötőváros, Odessza ellen. Az ukrán fegyveres erők közlése szerint hétfőre virradóra a tenger felől 25 Shahed típusú, iráni gyártmányú kamikázedrón érkezett az odesszai régió fölé, melyből 15-öt leszedett a légvédelem. Az igen rossz elhárítási arányt a hadsereg a drónok intenzív manőverezésével magyarázták. 2023 nyarán a Telex tudósítói is ellátogattak a blokád alatt álló kikötővárosba. Azóta az orosz haditengerészet elleni sikeres ukrán dróntámadásoknak köszönhetően a tengeri hajózást – köztük a gabonaszállítást – ellehetetlenítő blokádot sikerült feltörni, de közben Odessza ellen rendszeressé váltak a civil lakosság demoralizálását célzó rakéta- és dróntámadások.
- Felhúzták a svéd zászlót a NATO brüsszeli főhadiszállásán. A ceremónián Jens Stoltenberg októberben távozó főtitkár elmondta, Svédország csatlakozása is bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin elszámította magát, amikor abban reménykedett, hogy Ukrajna inváziójával meg tudja gyengíteni a szövetséget. Törökország és Magyarország időhúzásának köszönhetően csak 2024 elejére sikerült véglegesíteni Svédország 2022 májusában megkezdődött NATO-csatlakozási folyamatát. Ahogy arról írtunk, Finnország és Svédország csatlakozása valóban komoly katonai erősítést jelent a NATO északi szárnya számára; a két skandináv állam évtizedes (Svédország esetében évszázados) semlegességi politikájának feladása pedig Oroszország diplomáciai kudarcaként értékelhető.
- A CNN NATO-illetékesek alapján arról ír, hogy Oroszország csaknem háromszor annyi tüzérségi lőszert termel, mint amennyit a nyugati szövetségesek Ukrajna számára biztosítani tudnak. A szövetség hírszerzési becslései szerint a háborús gazdaságra átállított orosz ipar jelenlegi kapacitása alapján évi 3 millió nehézlövedéket állít elő, ezzel szemben Ukrajna csak 1,2 millió lövedékhez juthat hozzá. Az orosz-ukrán háború zömmel megerősített frontokon zajló ütközeteinek kulcsfontosságú fegyvereneme a tüzérség, melynek aktivitásában az oroszok jelenleg ötszörös fölényt alakítottak ki: a CNN által idézett illetékesek szerint napi 10 ezer lőszert lőnek ki az ukrán állásokra, az ukránok ezzel szemben 2000-re kell, hogy korlátozzák a naponta kilőtt lövedékek számát.
- Andrij Kosztyin ukrán legfelsőbb ügyész az AFP-nek elmondta, hogy hivatala már mintegy 123 ezer, Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményről gyűjtött be információkat, és 511 feltételezett elkövetőt azonosított. Kosztyin szerint „Oroszországra a harctéren és a bíróságokon is vereséget kell mérni”.
