300 termék árát néztük meg múlt héten és most, így találtuk meg az árrésstop váratlan nyerteseit

A laktózmentes termékekre és a sertészsírra rakták a legnagyobb árrést a kiskereskedők, mielőtt a kormány bevezette volna az árrésstopot – derült ki, amikor megnéztük, minek hogyan változott az ára az árrésstop bevezetése után. A Lidl, az Aldi, a Tesco, a Spar és a Penny árait vizsgálva az jött ki, hogy – amennyiben azt feltételezzük, hogy pontosan 10 százalék lett az új árrés – van olyan üzletlánc, amely a szabályozás előtt több, a listába tartozó terméket is a beszerzési ár több mint kétszereséért árult.

A több száz termék árának összehasonlításából kiderült, hogy az Aldi, a Lidl és a Penny korábban jóval kisebb árrésekkel dolgozott, mint a Tesco és a Spar. Ez utóbbiak valami csoda folytán az árréstop bevezetése után több termékük árát még emelni is tudták.

Március 12-én és 18-án néztük meg az árakat

Orbán Viktor magyar miniszterelnök még március 11-én, a vártnál magasabb februári inflációs adat megérkezése után jelentette be a Facebookon, hogy „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében bizonyos termékeknél korlátozzák a kiskereskedők árrését. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tételek esetében a beszerzési ár és az eladási ár között nem lehet több, mint 10 százalék különbség.

Nem sokkal később kiderült, hogy a korlátozás 30 termékcsoportra, főleg tejtermékekre, húsokra, és olyan alapvető élelmiszerekre vonatkozik, mint az étolaj, a finomliszt, a burgonya, a kristálycukor, a tojás és a fokhagyma, de egészséges élelmiszerek nem nagyon kerültek a körbe. Az intézkedést a miniszterelnök azzal indokolta, hogy bizonyos áruk esetében 40, vagy akár 80 százalékos árrést is alkalmaznak a boltok, amiről ő azt mondta: „lássuk be, elfogadhatatlan”. Orbán arról már nem szólt, hogy még ezekkel az árréssekkel sem olyan elképesztő nyereséges a kiskereskedelem, sőt. A legutóbbi év, amiről van hivatalos adat a 2023-as, ekkor a Lidl szerény, 2,3 százalékos, a Penny pedig 1 százalékos bevételarányos nyereséget könyvelt, a félig már magyar tulajdonban lévő Auchan kicsivel 0 fölé jött ki, míg a többi nagy külföldi (Spar, Tesco, Aldi) veszteséges volt – az ő olvasatuk szerint a tízmilliárdos nagyságrendben fizetett kiskereskedelmi különadó miatt.

Az árrésstop hétfőtől lépett érvénybe, akkor a helyszínen néztük meg, különböző érintett termékek árai mennyit változtak a Lidlben. Azt találtuk, hogy csomó minden egyáltalán nem, vagy csak minimálisan lett olcsóbb, miközben néhány terméknek, például kétféle joghurtnak vagy a Pick sertéspárizsinak több mint negyedével csökkent az ára.

Vállalkoztunk azonban egy ennél sokkal nagyszabásúbb adatgyűjtésre is, amellyel részletes képet kaptunk arról, melyik kereskedelmi láncnál mennyivel csökkentek az árak. Ebből arról is levonhatunk következtetéseket, ki mekkora árrést használt eddig. Ez utóbbit persze biztosra nem mondhatjuk, de élhetünk a feltételezéssel, hogy a korábban nagyobb árréseket a kiskereskedők most egységesen 10 százalékra csökkentették.

Ezért megnéztük a Magyarországon működő öt nagy külföldi kiskereskedelmi láncnál az árréstoppolt termékek árát az intézkedés hatálybalépése előtt (március 12-én) és az intézkedés hatálybalépése után (március 18-án) az Árfigyelőn. A cikk további részében először boltonként mutatjuk meg, hol minek változott az ára, majd bemutatunk egy gyűjtést a legnagyobb árcsökkenésekről és árnövekedésekről.

Lidl: most érdemes joghurtot venni

A Lidl 2004-ben nyitotta meg első magyarországi boltját, 2020 óta pedig az ország legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi lánca. Az elmúlt napokban megtiltották, hogy az árrésstopos termékekre a vásárlók áfás számlát kérhessenek az üzleteikben – ennek valószínűleg az az oka, hogy az árréstopot kihasználva a kisebb boltok tulajdonosai a diszkontokban és a hipermarketekben szerezhetik be az érintett termékeket. A Lidl árai az elmúlt egy hétben így alakultak:

A táblázatból látszik, hogy az árrésstop bevezetésével a legnagyobb mértékben a laktózmentes görög joghurt, a félkilós natúr joghurt, a laktózmentes szeletelt trappista, a 12 százalékos Pilos tejföl és a Vita D’or margarin ára csökkent. A termékek nagy része 1 és 20 százalék közötti mértékben lett olcsóbb, néhány termék ára nem változott, a hét nyertese pedig az 1,5 százalékos Pilos UHT tej lett, amely 355 forintról 358 forintra drágult.

Spar: több termék ára kevesebb mint a felére csökkent

Árbevétel szempontjából a második legnagyobb magyar kiskereskedő a Spar, ami hosszú ideje konfliktusos viszonyban van a magyar kormánnyal. Heiszler Gabriella és Vonier Eduard ügyvezetők az elmúlt napokban egy dolgozóknak kiküldött levelükben azt írták, hogy a bolthálózatuk havi 1,5 milliárd forintot bukik majd az árrésstoppal, és mivel ez már a sokadik őket hátrányosan érintő intézkedés, a jövőben változtatni fognak a kereskedelmi gyakorlatukon. A Sparnál így változtak az árak az elmúlt egy héten:

A grafikonon látszik, hogy öt termék ára kevesebb mint a felére csökkent, ezeket tehát valószínűleg korábban a beszerzési ár több mint duplájáért árulták. A legnagyobb áresést produkált termékek között van a Mizo laktózmentes natúr joghurt, a laktózmentes Rama sütőmargarin, a Zott Primo tejföl és három különböző fajta sertészsír. Itt elég sok termék ára esett 30-40 százalékokkal, érdekesség viszont, hogy a finomított napraforgó-étolaj árát 7 százalékkal feljebb tudták vinni.

Tesco: akik még emelni is tudnak

A Magyarországon 2019-ig piacvezetőnek számító Tesco ma már csak harmadik a kiskereskedők versengésében és a 2023-as üzleti évet elég csúnya veszteséggel is zárta. Az üzletlánc az árrésstop bevezetésére azzal reagált, hogy tejből maximum 1 kartonra, egyéb tejtermékekből 4 darabra maximálta a legnagyobb megvásárolható mennyiséget. Az áraik az elmúlt egy hétben így alakultak:

Itt is vannak elég durva, 50 százalékot meghaladó áresések, és a lista elején szerepel háromfajta laktózmentes natúr joghurt is, vagyis a Tesco korábban feltételezhetően ezeken kereste a legtöbbet. Nagy áresés volt még a félzsíros túrónál, a sütőmargarinnál és a baromfipárizsinál is.

A Tesco a többi üzletlánchoz képest valamit nagyon jól csinál (valószínűleg bizonyos, főleg sajátmárkás termékeket eleve úgy árazott be korábban, hogy nem igazán akart rajtuk keresni, csak odacsábítani velük a vevőket), mert az árrésstop bevezetése ellenére emelni tudta több termék árát: a friss pultos csirkecomb 8 százalékkal, az ESL tej 7 százalékkal, a sajátmárkás laktózmentes natúr joghurt pedig 6 százalékkal lett drágább. Emelkedett ezeken kívül a csont nélküli sertéscomb és a pultos csirkemell ára is.

Aldi: csak Cirmi ESL tejet ne vegyen!

A kiskereskedelmi láncok árbevétel szerinti tornasorában a negyedik helyen a Coop, az ötödik helyen pedig a CBA szerepel, ezek azonban többnyire franchise-modellben működnek, így boltonként eltérnek az áraik. A legutóbbi adatok szerint a hatodik helyen az elmúlt években leggyorsabban növekvő Aldi van, amelyben az árak az elmúlt egy héten így alakultak:

Az Aldinál a legnagyobb, 34 százalékos áresést a 350 grammos fokhagyma produkálta, amelyet a laktózmentes tejföl, a sima tejföl, a laktózmentes natúr joghurt és a laktózmentes félzsíros tehéntúró követett. Itt feltűnően sok terméknek egyáltalán nem változott az ára, vagyis ezeket feltehetőleg eddig is nagyon alacsony árréssel értékesítették. A Cirmi ESL tej ára azonban 349 forintról 367 forintra emelkedett.

Penny: ahol nem a laktózérzékenyeket pécézték ki

A nem túl sok nyereséggel kecsegtető magyar kiskereskedelmi piacon a hetedik legnagyobb szereplő a Penny, ami az elmúlt években az Aldihoz és a Lidhöz hasonlóan jelentősen bővíteni tudta az árbevételét és a piaci részesedését. Náluk így változott az árrésstopos termékek ára az elmúlt egy héten:

A Pennynél a legnagyobb mértékben a Dárdás márkájú sertészsír ára csökkent, amit a Zott Primo tejföl, a Rama margarin és a Penny margarin olcsósodása követ. Érdekesség, hogy itt a legnagyobb áreséssel érintett 10 termékben csak egy laktózmentes van (a szeletelt trappista), vagyis a Penny a múltban a másik négy üzletláncnál jóval kisebb mértékben akarta a laktózmentes élelmiszerekből kitermelni a működési költségeit és a nyereségét.

Ezért szeretik az emberek a német diszkontokat

Összegyűjtöttük az öt különböző üzletláncból azokat a termékeket, amelyeknek az ára a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt egy hétben, amelyeken tehát feltételezhetően a legnagyobb árrés volt korábban. Erre a listára legalább 42 százalékos árcsökkenéssel lehetett felkerülni, ami azt jelenti, hogy ezeket a termékeket korábban a beszerzési árnál 80-140 százalékkal drágábban adhatták el.

A húszas listában kilenc laktózmentes termék és négyféle sertészsír van, vagyis ezekre a kategóriákra lehetett eddig a legnagyobb árrést rakni. Sokatmondó, hogy a 20-as listában a Penny Dárdás márkájú sertészsírja mellett a Spar 13 terméke, a Tesco 6 terméke szerepel, az Alditól és a Lidltől semmi. Lazán kapcsolódik, de Magyarországon az elmúlt 10 évben az Aldi és a Lidl növelte messze a legnagyobb mértékben a forgalmát és a piaci részesedését.

Az üzletláncok korábbi listáiból és ebből a listából viszonylag egyértelműen látszik, hogy az árréstop bevezetéséig a magyar kiskereskedők nagy egyetértésben raktak igen jelentős marzsokat a laktózmentes termékekre. Ezt, és a mostani brutális áreséseket látva nem túlzás azt mondani, hogy az árréstop legnagyobb, és talán némileg váratlan nyertesei az egészségtelenül táplálkozók mellett a laktózérzékenyek, akik egyébként – ha szereznek papírt az állapotukról – adókedvezményre is jogosultak. Vélhetően pont azért vezette be az állam ezt a támogatást, mert ők alapesetben jóval drágábban juthatnak csak a tejtermékekhez vagy az azokat helyettesítő ételekhez.

Minden üzletláncnál van olyan áru, ami drágább lett

Összeszedtük az öt üzletláncból azokat a termékeket, amelyeknek az ára valami furcsa oknál fogva nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt egy hétben. Elképzelhető, hogy ezeket a termékeket eddig 10 százalék alatti árréssel értékesítették, de az is, hogy közülük több éppen múlt héten volt akciós.

A listába mind az öt üzletlánctól felkerült legalább egy termék, de egyértelműen a Tesco tej- és hústermékei vannak a legtöbben.

Korábban egyébként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is közzétett egy listát arról, hogy az NGM becslése szerint melyik termékkategóriában mekkora átlagos árrést használnak a kiskereskedők. Ők arra jutottak, hogy a tejfölön (129 százalék), a gyümölcsjoghurton (87 százalék), a vajon (87 százalék), a natúr joghurton (75 százalék) és a tehéntúrón (70 százalék) lehet a legnagyobb marzs. Nagy Márton kedden azt is bejelentette, hogy a kormány gondolkodik azon, hogy még több termékkategóriára kiterjesszék az árrésstopot.

A kormány az elmúlt napokban igyekezett összemosni az árrés és a profit fogalmát, elfelejtve, hogy a különböző különadók és szabályozási nehézségek miatt amúgy sem túl nyereséges kiskereskedőknek az árrésből kell kigazdálkodni az összes működési költségüket. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szombati közleménye kiemeli, hogy az élelmiszer-kiskereskedők „árrésből fizetik meg:

• közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
• a piaci áron fizetett rezsit;
• a közterheket; az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.”

Az árréstop egyébként a kormány által sulykolt narratívával szemben akár az infláció növekedéséhez is hozzájárulhat. A kormány azonban egyelőre abban reménykedik, hogy ez nem fog bekövetkezni: a rendelkezés be nem tartása esetére szigorú bírságokat helyeztek kilátásba, az árrésstopos körön kívüli termékek árainak növelésére pedig azt mondták, oda fognak figyelni, hogy ne történhessen meg. Ha ilyesmit érzékelnek, további szabályozás, a termékkör kiterjesztése illetve újbóli ársapkázás is szóba jön. Az árrésstopról szóló legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkünkben mutattuk be.