Hasít a Lidl, az Aldi és a Penny, letarolják Magyarországot a német diszkontláncok

Soha nem látott, több mint 1400 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly a Lidl Magyarországon, amivel stabilan bebetonozta a piacvezető státuszát – derül ki a Trade Magazin 2023-ról szóló kereskedelmi toplistájából. Eszerint a tavalyi év legnagyobb vesztese a Tesco, ami néhány éve még piacvezető volt Magyarországon, mostanra azonban lassan a dobogóról is lecsúszik.

A Trade Magazin a cégek beszámolói, nyilvánosan elérhető adatok és szakértők becslései alapján minden évben készít egy összeállítást arról, melyik kiskereskedelmi lánc hogyan teljesített az előző évben. Eszerint 2023-ban így alakult a sorrend:

A piacvezető tehát a Lidl, a második helyen jó nagy lemaradással a Spar áll, őket követi a Tesco, majd a Coop. Érdekesebb, ha nemcsak a tavalyi adatokat hasonlítjuk össze, hanem az elmúlt 11 év összes adatát. Íme:

A grafikonon jól látszik, hogy az elmúlt 11 évben alaposan átrendeződött a kiskereskedelmi térkép. 2011-ben még a Tesco volt a piacvezető, a második és a harmadik helyen pedig a Coop és a CBA állt. Akkor még a lista végén kullogott a három német diszkontlánc, a Lidl, az Aldi és a Penny Market.

Mostanra azonban teljesen megváltoztak a viszonyok. A Lidl nagyon durva növekedéssel piacvezető lett, a Spar pedig jóval kisebb növekedéssel be tudta magának biztosítani a második helyezést. A Tesco, a CBA és a Coop ezzel párhuzamosan folyamatosan veszítettek piaci részesedésükből.

2023 nem a Tesco éve volt

Ha csak a 2023-as évet vizsgáljuk, és azt a cégek 2022-es eredményeivel vetjük össze, akkor az év vesztesének a Tescót kiálthatjuk ki. Tavaly 17,6 százalék volt az infláció, akinek tehát ennél kisebb mértékben nőtt az árbevétele, az valójában piacot vesztett. A Tescónak a Trade Magazin szerint egy százalékkal még csökkent is a bevétele, vagyis tőlük valószínűleg nagyon sok vásárló elpártolt.

A relatív vesztesek közé tartozik még a Coop és a CBA, amelyek határozottan infláció alatti, 10 százalékos bevételnövekedést értek el. Nagyjából megtartotta a pozícióját a Spar és az Auchan, amelyek 16 és 17 százalékos forgalomnövekedést értek el, és relatív nyertesnek számítható a Lidl 18 százalékos és az Aldi 20 százalékos bővüléssel. Az abszolút nyertes pedig a Penny, amely több mint 21 százalékkal növelni tudta az árbevételét.

A Penny egyébként másnak is örülhet. A céges beszámolók szerint tavaly a Spar és az Aldi is veszteséges volt, a Spar vezetője szerint azért, mert a kiskereskedelmi különadó hatalmas terhet ró rájuk. A Penny velük szemben viszont nyereséges tudott lenni.

Tarolnak a német diszkontláncok

Érdekesebb képet kapunk, ha nem az elmúlt két év, hanem annál hosszabb időszak adatait vizsgáljuk. Elsőnek megnéztük, hogy változott egyes kiskereskedelmi láncok forgalma 2013 és 2023 között. A kilenc cég összesített árbevétele több mint kétszeresére nőtt, így ezzel elosztottuk az egyes cégek 2013 és 2023 közötti bevételnövekedését.

Az ábrán látszik, hogy a teljes piachoz képest nézve az elmúlt tíz évben az Aldi több mint háromszorosára, a Lidl pedig több mint két és félszeresére növelte az árbevételét. Nyertesnek mondható még a Penny, amelynek másfélszeresére hízott a relatív forgalma, és a Spar, amelynek 1,15-szörösére. Az elmúlt évtized vesztese viszont a Tesco, az Auchan, a CBA, a Coop és a Reál, ezek az üzletláncok a teljes piachoz képest mind harmadával-negyedével kevesebbet tudnak eladni, mint 2013-ban.

Ennél is többet mond, ha megnézzük, melyik üzletláncnak hogyan változott a piaci részesedése az elmúlt 11 évben. Mivel az élelmiszer-kiskereskedelem piacát nem lehet tökéletesen meghatározni, itt az egyszerűség kedvéért ennek a kilenc cégnek az árbevételét tekintettük teljes piacnak.

Az ábráról jól leolvashatóak az egyes szereplők eredményei. A Tescónak például 20 százalékról 12 százalékra mérséklődött a piaci részesedése, a CBA-nak pedig 15 százalékról 10 százalékkal.

A Lidl piaci részesedése ezzel szemben 7,5 százalékról 20 százalékra nőtt, az Aldié pedig 2,8 százalékról 8,5 százalékra. Ha a Lidlt, az Aldit és a Penny Marketet mint német diszkontláncokat egy kalap alá vesszük, látszik, hogy az összesített piaci részesedésük 16 százalékról 37 százalékra nőtt.

Átalakuló kiskereskedelem

A fenti változást a cégek jobb vagy rosszabb stratégiái mellett az is befolyásolja, hogy az elmúlt évtizedekben alaposan átalakultak a vásárlói szokások. Az 1990-es és a 2000-es évek divatos újításának a hipermarketek számítottak, akkor egy időben a Tesco, az Auchan, a Cora és a Metro tudtak egyre több vásárlót magukhoz vonzani.

Idővel azonban egyre kevesebbeknek volt már ideje és kedve fél napokat bevásárlással tölteni, így egyre többen kezdtek inkább a lakóhelyükhöz közel megnyitó diszkontokban bevásárolni. Ez látszik abban, hogy Magyarországon az utóbbi egy évtizedben csökkent a Tesco, az Auchan és a Metro piaci részesedése, miközben folyamatosan nőtt a Lidlé az Aldié és a Penny Marketé.

Kérdés viszont, hogy meddig tart ez a trend. Németországban például a diszkontok a kiskereskedelmi piac körülbelül 40 százalékát tudták megszerezni, utána viszont nem tudtak tovább növekedni. Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója legutóbb a Telexnek adott interjújában azt mondta: Magyarországon „egyelőre bővül a diszkontok forgalma, és szerintem ennek van is még tere”, de szerinte közben a szupermarketek forgalma is megmarad, „mert mindig lesznek, akik az otthonuk közelében akarnak egy szélesebb termékpalettából válogatni”.

Az elmúlt évek nagy újítása pedig a házhoz szállítás volt, ami a piaci szereplők szerint a következő években csak tovább fog bővülni. Ez viszont egyelőre nem nagyon tud nyereséget termelni, így a diszkontok nem is próbálkoznak vele, ami ahhoz vezethet, hogy ebben végül a hagyományos üzletláncok jutnak majd előnyhöz.