Ukrán tengeri dróntámadás miatt elsüllyedhetett egy orosz hadihajó a Krím partjainál

• Az ukrán hírszerzés szerint tengeri dróntámadás ért és elsüllyesztett egy orosz hadihajót. A Szergej Kotovot állítólag kedd kora reggel érte találat a Krímet Oroszországtól elválasztó Kercsi-szoros közelében. Az ukrán jelentés szerint hét ember meghalt, további hat megsebesült a támadásban. A legénység 52 tagját evakuálták. A Kreml nem kommentálta, de néhány orosz katonai blogger megerősítette a hajó elsüllyedését. „Jelenleg ez a hajó a tengerfenéken van” – jelentette ki Dmytro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője, hozzátéve, hogy egy helikopter is lehetett a fedélzeten. Egy, a közösségi médiában közzétett videó látszólag azt a pillanatot mutatja, amikor a hajót eltalálták, a BCC elemzése szerint a felvételen látható hajó valóban hasonló szerkezeti jellemzőkkel rendelkezik, mint a Szergej Kotovhoz hasonló osztályú járőrhajók. A konfliktus kezdete óta legalább 13 orosz haditengerészeti hajót semmisítettek meg vagy rongáltak meg ukrán drónok. (BBC)
• Nem megfelelően titkosított csatornán keresztül kommunikált egymással a német légierő négy magas rangú tisztje, így fordulhatott az elő, hogy az oroszok végig hallották a beszélgetésüket. Múlt pénteken az orosz állami RT csatorna közzétett egy több mint félórás hangfelvételt, amin a német hadsereg tisztjei beszélgettek. A megbeszélésen az is szóba került, hogy német gyártmányú, nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal hogyan találhatnák el a Kercsi hidat, amely összeköti Oroszországot a Krím félszigettel. A kikerült felvétel miatt Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden sajtótájékoztatót tartott, ahol beszámolt a szivárgás körülményeiről. Hangsúlyozta, hogy az incidens csak egyszeri eset volt, és nem arról van szó, hogy a megbeszélés egyik résztvevője orosz kém lenne. Az ügyről itt írtunk részletesen.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonatiszt ellen az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni támadásokkal kapcsolatos vádak alapján. A bíróság kedden jelentette be az elfogatóparancsokat Szergej Ivanovics Kobilas orosz altábornagy ellen, aki a légierő nagy hatótávolságú légierejének parancsnoka volt a feltételezett bűncselekmények idején. Szintén körözik Viktor Kinolajevics Szokolov orosz haditengerészeti admirálist, aki a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka volt. Mindkettőjüket polgári objektumok elleni támadások irányítása és a polgári lakosságnak okozott túlzott mértékű járulékos károkozás, illetve polgári objektumok megrongálása háborús bűntett miatt körözik. A bíróság közleményében azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a két gyanúsított felelős az általuk irányított erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és legalább 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért”. (Guardian)
• Emmanuel Macron francia elnök kedden Prágában azt mondta, itt az ideje, hogy Ukrajna szövetségesei határozottan lépjenek fel, és hozzátette, „a mi Európánkban közeledik a pillanat, amikor nem lehetünk gyávák”. A francia elnök kijelentéseiről ebben a cikkben írtunk bővebben.
• Alexander De Croo belga miniszterelnök a belga RTL televízióban arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban több tucat orosz diplomatát utasítottak ki, akik „egyértelműen kémtevékenységet folytattak”. Szerinte Oroszország más módszerekkel is támadja Belgiumot, ami nem is alaptalan annak fényében, hogy tavaly a belga De Tijd más európai újságokkal közösen végzett kutatása arra jutott, hogy sehol Európában nem rendelkezik Oroszország annyi műholdas kommunikációs berendezéssel, amelyet érzékeny információk Moszkvába továbbítására használnak, mint a belgiumi nagykövetség épületeiben. (MTI)
• Nyugdíjba vonul Victoria Nuland politikai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár, aki kulcsszerepet játszott az ukrajnai háborúra adott amerikai válaszlépésekben. Visszavonulását Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be. „A diplomaták és a külpolitikát tanulmányozók még évekig tanulmányozni fogják Toria Ukrajnával kapcsolatos vezetői tevékenységét. Az ő erőfeszítései nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy szembeszálljon Putyin teljes körű ukrajnai inváziójával, hogy globális koalíciót állítson össze a stratégiai kudarcának biztosítására, és hogy segítsen Ukrajnának azon a napon dolgozni, amikor képes lesz határozottan megállni a saját lábán – demokratikusan, gazdaságilag és katonailag” – írta Blinken. Nuland helyére várhatóan a jelenlegi amerikai NATO-nagykövetet, Julianne Smitht jelölik majd. (CNN)

Hétfői összefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.