Ismét csak Orbán hiányzik az uniós egyetértésből Ukrajnáról

A 27-ből ismét csak 26 uniós ország vezetői nevében adtak ki érdemi állam- és kormányfői következtetéseket Ukrajnáról csütörtökön. A mostani EU-csúcson ugyanazt a módszert használták, mint két hete. Orbán hiába rakott ki Facebookra a csúcs kezdéséről egy közös fotót a szlovák kollégájával, Robert Ficóval, ismét egyedül ő nem csatlakozott a szöveghez.

Bóka János EU-ügyi miniszter már kedden, a csúcsot előkészítő tárcavezetői találkozó után jelezte, hogy erre lehet számítani.

A közös részbe csak annyi került, hogy egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, megtárgyalták a legutóbbi fejleményeket, és majd visszatérnek a témára a következő ülésükön.

A 26-ok nevében kiadott részben megismételték a folyamatos és megingathatatlan támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határain belül. (Azaz nem csak a 2022-ben indult orosz invázió kezdete óta elfoglalt területekkel, hanem még a 2014-ben megszállt Krímmel is együtt.) Fenntartották, hogy erőn keresztül szeretnének békét, amihez a lehető legerősebb helyzetbe kellene hozni Ukrajnát. Igazságos, átfogó és tartós békét szeretnének. Elkötelezettek a további segítség mellett, és felszólították rá magukat, hogy fokozzák az erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető védelmi igényeinek kielégítésére, de a katonai támogatásnál tiszteletben tartják egyes tagállamok biztonságpolitikáját. Az általában a semleges országokra értett fordulat mellett hozzátették, hogy minden uniós tagállam védelempolitikai érdekeit figyelembe veszik.

Üdvözölték Ukrajna és az Egyesült Államok múlt heti közös nyilatkozatát, beleértve a tűzszüneti egyezményt. Felszólították rá az orosz vezetést, hogy mutasson valós politikai akaratot a háború befejezésére. Leszögezték: hozzájárulnak a békefolyamathoz és az igazságos, tartós békéhez, ami Ukrajna és egész Európa érdekében áll. Előrébb vennék a kifizetéseket a 2027-ig tartó – elsőre Orbán-vétóba futó, majd szerény engedményért cserébe átengedett – támogatásnál, valamint a magyar kormány tartózkodásával elfogadott, lefoglalt orosz vagyon felhasználásával visszafizetett hitelnél.

Utaltak arra a korábban 20-40 milliárd eurósként emlegetett katonai támogatásra, amiből mostanra egy rövidebb távú, kisebb ötmilliárdos lőszercsomag lett. A magyar kormány már korábban jelezte, hogy ezt ellenzi, a 26-ok pedig most kimondták, hogy ez önkéntes alapú lenne.

A március 6-i volt az első olyan csúcstalálkozó, amelyen Orbán teljesen kilépett az uniós tagjelölt körüli egyetértésből, bár egyedül maradt ezzel. Az ülés végén így a 27-ből 26 ország vezetői nevében adtak ki minden, Ukrajnáról szóló következtetést. Orbán olyan fordulatokhoz sem csatlakozott a végkövetkeztetésben, amelyekhez eddig éveken át igen, például arról, hogy támogatják Ukrajnát, ameddig kell, vagy igazságos és tartós békére van szükség.

Az Európai Tanács nem dönt jogszabályokról, csak következtetéseket ad ki az ülései végén, így a lépésnek nincs közvetlen gyakorlati következménye. Közvetett ugyanakkor igen, mert vannak olyan ügyek, amelyeknél egyhangúlag határoznak. Ilyen a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának minden fontos lépése. Az ukrán kormánynak most 35 fejezetben kellene átvennie az uniós joganyagot és reformokat elfogadtatnia. A miniszterek testületének mostani lengyel elnöksége még az év első felében megnyitna két fejezetcsoportot, ehhez és a lezáráshoz szintén külön-külön mindegyiknél egyhangú döntés kell.

A 26-ok csütörtöki nyilatkozata szerint a tagállamok intenzívebbé fogják tenni a támogatást Ukrajna reformjaihoz az EU felé vezető útján. Hangsúlyozták, hogy a folyamat érdemalapú, akkor nyitnak csatlakozási fejezeteket, ha ehhez teljesítették a feltételeket, és az első fejezetcsoportot mielőbb szeretnék megnyitni.

Orbán az előző EU-csúcs végén „véleménynyilvánító szavazást” hirdetett Ukrajna felvételéről. „Unió, de Ukrajna nélkül” – írta át március 15-én a 12 pont egyikét, a mostani találkozó előtt a csatlakozás költségeiről posztolt Facebookra.