Orbánnal nem is nagyon számolnak Ukrajnánál az EU-csúcson, a migrációnál bevették a kemény magba

Eleve egyedül Orbán Viktor kihagyásával számol a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezete, amit a Politico tett közzé. A nem véglegesített szöveg szerint ugyanazt a módszert használnák, mint két hete: a 27-ből 26 tagállam nevében adnának ki szöveget Ukrajnáról. Bóka János EU-ügyi miniszter már kedden, a csúcsot előkészítő tárcavezetői találkozó után jelezte, hogy erre lehet számítani. Ha valóban mindenki más támogatná a szöveget, az azt jelentené, hogy Orbán hiába rakott ki Facebookra a csúcs kezdéséről egy közös fotót a szlovák kollégájával, Robert Ficóval, ismét egyedül maradna, mint két hete.

A kiszivárgott szövegben nincs benne az ukrán rész, de Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az ülésre érve elmondta: javasolja, hogy ötmilliárd eurót adjanak össze tüzérségi lőszerre. Korábban 20-40 milliárdos összegről volt szó, de Kallas szerint inkább döntsenek rövid távon, ha nem tudnak egész éves támogatásról megegyezni.

Gitanas Nausėda litván elnök megismételte a korábbi ötletét, hogy jelöljenek ki egy 2030. január 1-i csatlakozási céldátumot, mert ezzel bátorítanák az ukránokat, hogy gyorsítsák a reformokat a nehéz körülmények ellenére.

Amíg a lőszervásárlást 26-an is gond nélkül megoldhatják önkéntes alapon, az uniós csatlakozási folyamat fontos lépéseinél egyhangúlag kell dönteni, Orbán pedig már az ülés előtt az ukrán csatlakozás költségeiről posztolt Facebookra a közelgő „véleménynyilvánító szavazás” előtt.

Az EU védelmének megerősítéséről szóló terveket szinte mind egységesen üdvözölték azok, akik a találkozóra érve a sajtónak nyilatkoztak. Még Christian Stocker, a semleges Ausztria kancellárja is azt hangoztatta: fontos, hogy a saját kezükbe vegyék a védelmüket. A zárónyilatkozat tervezetébe viszont a sürgetésen kívül nem sok konkrétum került. Orbán parlamenti hátszéllel ellenzi a terv hitelrészét, egy akár 150 milliárd eurós kedvezményes kölcsönt, amire a Fidesz Patrióták Európáért (PfE) nevű európai pártcsaládja közleménnyel erősített rá. Igaz, Orbán magát a kölcsönt nem tudja egyedül megakasztani, és ő az egyetlen PfE-s résztvevő a csúcson, ha nem számítjuk Dick Schoofot, aki mögött a holland kormánykoalíció legnagyobb tagja tartozik a csoporthoz.

Schoof az ülésre érkezve viszonylag óvatosan fogalmazott: konstruktívak, de fontosnak tartotta az egészséges és fenntartható költségvetést. Volt, aki épp kevesellte a terveket, például Kiriákosz Mitszotákisz görög miniszterelnök szerint el kellene gondolkodni azon, hogy csak kölcsönöket fordítsanak erre vagy legyenek ambiciózusabbak és ideiglenes támogatásokat is bevessenek. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek viszont már az újrafelfegyverzési program neve sem tetszett, és figyelembe venné, hogy a biztonsági kihívások mások délen, mint keleten: ilyen például a határellenőrzés.

A migrációról külön találkozót is szervezett a tagállamok nagyjából fele. Erre a magyar kormány uniós állandó képviseletének X-bejegyzése alapján Orbánt is meghívták. Schoof, az ülés egyik házigazdája arról beszélt, hogy több országot kellene biztonságosnak minősíteni, és gyorsítanák a visszaküldéseket, amire múlt héten mutatott be javaslatot az Európai Bizottság. A PfE nyilatkozata az EU „megbukott migrációs stratégiájának teljes újragondolását” és innovatív megoldásokat szorgalmazott – épp utóbbi felé tenne lépést a múlt héten bemutatott tervezet a külső országokban létesíthető visszaküldési központokkal.

A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők először vitáznak a 2028-ban induló többéves uniós költségvetésről, a témák között szerepel a közös befektetési piac elmélyítése és a versenyképesség erősítése is. Nausėda szerint ők többet profitálnak a közös piacból, mint a támogatásokból, ezért örülnek a kiteljesítésének, de minden céljuk megfelelő finanszírozásához túl kicsinek tartotta a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékát, ami hagyományosan a költségvetés mérete.

A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete szerint egy mondat jutna arra, hogy beszéltek a költségvetésről (amiről csak nyáron várható hivatalos javaslat). A migrációnál többek között az uniós jognak megfelelő „új módszereket” és a meglévő szabályok alkalmazását hangsúlyoznák – a tavaly elfogadott, jövőre teljesen életbe lépő menekültügyi csomagot hevesen ellenzi a magyar kormány. A versenyképességnél kifejezetten hivatkoznának a tavalyi budapesti EU-csúcs után kiadott nyilatkozatra is, a dokumentum több pontja, például az egyszerűsítés visszaköszön a nem végleges következtetésekben. Üdvözölnék a bizottsági terveket az energiaárak leszorítására, a tőkepiaci szabályoknál pedig a töredezettség csökkentésére szólítanák fel az uniós és nemzeti szerveket.