NATO
RSS
Jens Stoltenberg szerint a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire.
Cserébe megígérték, hogy lehetővé teszik a távozást azoknak, akik el akarják hagyni az országot.
Fél éven belül másodszor is nagy erőket, közel százezer katonát összpontosít Putyin az ukrán határnál. Sokan rendkívül aggasztónak tartják az újabb feszültséget, a diplomáciának azonban van még tere a Nyugat és Oroszország között, így nem a háború tűnik az elsődleges forgatókönyvnek.
A NATO–Oroszország Tanácsot Moszkva szüntette meg, de a jelek szerint a NATO sem akarta fenntartani a szervezetet, amelynek több orosz diplomatáját kémváddal utasították ki Brüsszelből. Egy fórummal kevesebb van a katonai erők párbeszédére, ami az európai gázpiacra is hatással lehet.
A NATO sajnálja Oroszország döntését a brüsszeli képviselet felfüggesztéséről, és nyitottak lennének a párbeszédre.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint az újabb 8 orosz diplomatát érintő kiutasítás miatt működésképtelenné vált a misszió. Új viharfelhők gyülekeznek az amúgy is borús diplomáciai horizonton.
Az osztrák védelmi minisztérium szerint a pilóta repülés közben kinyitotta a C–17-es gép leszállítást segítő szárnyait és a gép farát is.
A C–17-es teherszállító gép az előírt 10-11 ezer méter helyett 1000 méteren repült az Attersee fölött, osztrák vadászgépek kísérték ki a légtérből.
Előbb a bejutást ellenőrző amerikaiakon akadt fenn többezernyi menekülővel együtt, majd később már a tálibokon. Elismerő oklevelet is kapott újságírói munkájáért a magyar missziótól. Kimenekített kollégái szerint az újságírók is nagy veszélyben vannak a tálib hatalomátvétel után, ha kapcsolatuk volt a NATO erőivel.
Kajári Ferenc vezérőrnagy egy éven át lesz a koszovói békefenntartók vezetője.
Az, hogy elhagyják-e augusztus 31-ig Afganisztánt az amerikai csapatok, az elnök szerint csak a tálibokon múlik most már.
A szabadságáról visszatért külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem mindig cselekedett szövetségeshez méltón Magyarországgal szemben Afganisztánban.
Valószínűleg semmi nem igaz abból az ígéretből, hogy szabadon elvonulhatnak a civilek, akik részt vennének az amerikaiak kimenekítési akciójában.
A NATO szövetséges erőinek korábbi parancsnoka szerint a tálibok sokszor ígértek közkegyelmet, majd mégis jött a megtorlás.
Az afgán repülőtéren órákig tartó káosz volt, miután a tálib fegyveresek elfoglalták a fővárost.
A 40 milliós Afganisztán túlnyomó többsége piszkosul jól érzi most magát a bőrébe', a magyar katonák pedig legalább szagolhattak egy kis lőporfüstöt, szakértett Bencsik András a Hír TV-ben.
120 milliárd dollár sok pénz, de 20 év alatt azért nem sok ahhoz, hogy önfenntartó lehetett volna Afganisztán. Ehhez képest a tálibok három hét alatt elfoglalták az egész országot, lenullázva az azt megelőző két évtizedet. Miért kellett ennek így történnie?
Asráf Gáni afgán elnök már elhagyta az országot. Az Egyesült Államok katonai helikopterekkel menekítette ki a nagykövetségének alkalmazottjait, más nyugati államok is menekítik az embereiket, és helyiek is tömegével igyekeznek elhagyni az országot. A tálibok később tűz alá vették a kabuli repteret, ahová sok nő és gyerek menekült.
Az orosz nagykövetség viszont nem készül evakuációra.
A hivatalosan augusztus 31-én záruló amerikai csapatkivonást be sem várva óriási offenzívát indítottak a sokszor legyőzött tálib szélsőségesek. Naponta esnek el határátkelők, hágók, nagyvárosok, és senki nem látja, hol lesz a vége, miközben Kína, Oroszország és számos más szereplő aktívan helyezkedik. A terrorfenyegetésre és egy újabb migrációs hullámra hivatkozva a magyar kormány is kész lépni, de az Erdoğannak beharangozott katonai misszióról hónapok óta semmit nem tudni.
A szervezet most először ítélte el hivatalosan Kína kibertevékenységét.
Levonták az afgán zászlót, és kitűzték a sajátjukat.
Húsz éve indult a beavatkozás a tálibok ellen, ilyen nyilatkozattal ér véget.
Máskor csatak részegen kellett rájuk hívni a rendészeket. Az egész egységet hazarendelhetik.
A két NATO-tagállam tavaly közel került a fegyveres konfrontációhoz is.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke emellett arról is beszélt, hogy Európának tudnia kell, számíthat Amerikára.
A miniszterelnök a NATO-csúcson beszélt arról, hogy hadsereg nélkül nincs biztonság a világnak ezen a részén.
Jelentős katonai eredményekről beszélt Szijjártó Péter egy nappal a NATO-csúcs előtt.
Az orosz elnök a kubai rakétaválsággal vetette össze Ukrajna esetleges NATO-tagságát.
Ki kell állnunk a szabályokon alapuló világrend mellett – mondta.