NATO
RSS
Bár egyelőre senki nem is akar.
Ideiglenesen Magyarországon állomásozó amerikaiak: a számukat még nem tudni, de Szijjártó elismerte a terveket.
A pszichológiai hadviselésé és a nyomásgyakorlásé a főszerep, de túl sok indulat és túl sok katona vonult fel ahhoz, hogy garantálható legyen a tárgyalásos rendezés a konfliktusban, amely Ukrajnát érinti, valójában azonban az európai biztonságról szól, noha ennek megteremtésében Európának csekély szerepet osztottak. Az amerikaiak írásos válaszai után kiderülhet, hogy Putyin tovább fokozná-e a feszültséget, vagy pedig látszani fog, hogy azért emelte a tétet, hogy legyen miből engedni.
Több kelet-európai országba is érkezhetnek csapatok az ukrán határ mellé.
A Kreml egy NATO-mentes régiót hozna létre Kelet- és Közép-Európában, az egykori szovjet blokk mára NATO-taggá vált országaiból. Az érintettek a szuverenitásuk durva megsértését hányják Moszkva szemére. A Brüsszellel szembeni szuverenitását körömszakadtáig védelmező magyar kormány hallgat, Orbán Viktor jövő héten Moszkvába utazik.
Nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást, mondta Andrzej Duda.
Fokozódik a feszültség az orosz–ukrán helyzet miatt, a Pentagon így próbálja megnyugtatni a NATO-szövetségeseket.
Az Európai Unió viszont egyelőre nem hívja haza a diplomatákat az országból.
A két nagyhatalom egyszerre fog villogni a hadiflottájukkal.
Kézzelfogható eredménye nem volt a héten levezényelt orosz-nyugati diplomáciai maratonnak, de a kemény odaszólással mindenki nyertesnek érezhette magát. A három találkozó Putyinnak hozhatott többet, de a megfogalmazott stratégiai céltól messze van. Az EU viszont ismét szembesülhetett azzal, hogy az európai biztonság garanciájának kulcsa elsősorban nem az ő kezében van.
Kölcsönösen okolják egymást a felek a feszültségért, közben mégis eredménynek tartják, hogy legalább tárgyalóasztalhoz ültek.
Az ukrán–orosz határon kialakult helyzet és más európai biztonsági kérdések miatt ültek le egymással a két ország tisztségviselői.
Oroszország meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását, és azt is követeli, hogy az egykori szovjet tagköztársaságokból vonuljon ki a szövetségi rendszer.
A lengyel elnök szerint a NATO nem engedhet Moszkva zsarolásának, és az oroszoknak kell visszavonulót fújni Kelet-Ukrajnában.
A Nyugat szerint az irreális követelésekről az oroszok is tudják, hogy nem teljesíthetők, így akarják fenntartani az Ukrajnára gyakorolt katonai nyomást.
Jens Stoltenberg szerint a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire.
Cserébe megígérték, hogy lehetővé teszik a távozást azoknak, akik el akarják hagyni az országot.
Fél éven belül másodszor is nagy erőket, közel százezer katonát összpontosít Putyin az ukrán határnál. Sokan rendkívül aggasztónak tartják az újabb feszültséget, a diplomáciának azonban van még tere a Nyugat és Oroszország között, így nem a háború tűnik az elsődleges forgatókönyvnek.
A NATO–Oroszország Tanácsot Moszkva szüntette meg, de a jelek szerint a NATO sem akarta fenntartani a szervezetet, amelynek több orosz diplomatáját kémváddal utasították ki Brüsszelből. Egy fórummal kevesebb van a katonai erők párbeszédére, ami az európai gázpiacra is hatással lehet.
A NATO sajnálja Oroszország döntését a brüsszeli képviselet felfüggesztéséről, és nyitottak lennének a párbeszédre.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint az újabb 8 orosz diplomatát érintő kiutasítás miatt működésképtelenné vált a misszió. Új viharfelhők gyülekeznek az amúgy is borús diplomáciai horizonton.
Az osztrák védelmi minisztérium szerint a pilóta repülés közben kinyitotta a C–17-es gép leszállítást segítő szárnyait és a gép farát is.
A C–17-es teherszállító gép az előírt 10-11 ezer méter helyett 1000 méteren repült az Attersee fölött, osztrák vadászgépek kísérték ki a légtérből.
Előbb a bejutást ellenőrző amerikaiakon akadt fenn többezernyi menekülővel együtt, majd később már a tálibokon. Elismerő oklevelet is kapott újságírói munkájáért a magyar missziótól. Kimenekített kollégái szerint az újságírók is nagy veszélyben vannak a tálib hatalomátvétel után, ha kapcsolatuk volt a NATO erőivel.
Kajári Ferenc vezérőrnagy egy éven át lesz a koszovói békefenntartók vezetője.
Az, hogy elhagyják-e augusztus 31-ig Afganisztánt az amerikai csapatok, az elnök szerint csak a tálibokon múlik most már.
A szabadságáról visszatért külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem mindig cselekedett szövetségeshez méltón Magyarországgal szemben Afganisztánban.
Valószínűleg semmi nem igaz abból az ígéretből, hogy szabadon elvonulhatnak a civilek, akik részt vennének az amerikaiak kimenekítési akciójában.
A NATO szövetséges erőinek korábbi parancsnoka szerint a tálibok sokszor ígértek közkegyelmet, majd mégis jött a megtorlás.
Az afgán repülőtéren órákig tartó káosz volt, miután a tálib fegyveresek elfoglalták a fővárost.