A külügyi államtitkár szerint az ankarai csúcson Putyin is meggyőződhetett arról, hogy a NATO nem ment sehová

„Nem akarok Putyin nevében szólni, de szerintem meggyőződhetett arról, hogy a NATO nem ment sehová” – mondta Mészáros Krisztián multilaterális kapcsolatokért felelős külügyi államtitkár a múlt héten Ankarában tartott NATO-csúcstalálkozó hatásáról.

Az államtitkár az Egyensúly Intézet által rendezett Budapest Energy and Security Talks konferencia egyik panelbeszélgetésén többek között arról is beszélt, hogyan értékeli az ankarai találkozó eredményeit. Szerinte a csúcs sikeres volt, mert a szövetségesek egyetértettek a közös teherviselés és a védelmi befektetések terén, és abban is konszenzus volt, hogy mi jelent fenyegetést: Oroszország és a terrorizmus. Nem véletlenül jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök már elég hamar, szembemenve az Orbán-kormány álláspontjával, hogy Oroszország az agresszor ebben a háborúban – jegyezte meg az orosz–ukrán háborúról az államtitkár.

Mészáros több másik résztvevőhöz, például a délelőtt szintén felszólaló Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterhez hasonlóan hangsúlyozta, hogy „Magyarország visszatért” a szövetségesekhez. Azt is kijelentette, hogy 2035-re el fogjuk érni a NATO-megállapodásban elfogadott védelmi kiadásokra vonatkozó küszöböt – ez a GDP 5 százalékát jelentené majd –, és a kormánynak van is terve, hogy ezt hogyan valósítsák meg.

Szerinte mivel a NATO mögött komoly társadalmi támogatottság van, ezért a végén mindig újra erőre kap. A szövetség a svédek és a finnek csatlakozásával még egységesebbé vált, és ez az orosz elnöknek is egyértelmű – vélte.

A korábban a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgatóként dolgozó Mészáros szerint Magyarországnak prioritás, hogy építően álljon hozzá a katonai szövetséghez, miközben képviseli a saját érdekeit. „Itt kérdés, hogy úgy képviseled-e a magyar érdekeket, hogy a szövetséget erősítsd vele, vagy csak az a lényeg, hogy előtérbe helyezd a saját érdekeltségeidet?”.

Mészáros az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország kitart a korábbi álláspont mellett, miszerint nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor katonai kiképzés és kibervédelmi képességek terén is támogatóak vagyunk. Bár szerinte ezen a ponton többet tanulhatunk Kijevtől a hadi technológia terén, mint amivel mi tudnánk segíteni.

Mészáros Krisztián az előadása után egy újságírókkal folytatott rövid beszélgetésen is részt vett, ahol többek között arról kérdezték, hogy miben változik majd Magyarország helyzete a NATO-ban a kormányváltás után. Az államtitkár arra számít, hogy Magyarországot jobban bevonják majd a jövőben informális egyeztetésekbe, és különböző döntéseknél nem azzal keresik majd meg, hogy vajon mi lesz azzal a döntéssel a magyarok problémája, hanem hogy Magyarország hogyan tud hozzájárulni a konszenzus erősítéséhez.

Azt is mondta, reméli, hogy olyan kérdésekben például, mint a NATO és a Nyugat-Balkán együttműködése, Magyarországot partnernek fogják tekinteni. Erre már vannak is jelek, Orbán Anita külügyminiszter pont ebben a témában tárgyalt nemrég Rómában. Ez már egy jelzés volt, hogy Magyarországot be akarják vonni informális egyeztetésekbe, döntések előkészítésébe.

Az eseményen Breuer Klára, a bilaterális kapcsolatokért felelős külügyi államtitkár is részt vett egy hasonló panelbeszélgetésen. Szerinte az országok vezetésének nemcsak a háborús fenyegetéssel, hibrid támadásokkal kell szembenézniük, hanem a saját népük elvárásaival és a gazdasági helyzettel is. Ilyen esetben a kompromisszumkészség nem negatív tulajdonság – mondta.

Az államtitkár később hozzátette, hogy szerinte minden tagállamnak rendet kell tartania a maga háza táján, és utána belülről erősíthető a szövetségek egysége. Ő is azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vissza kellett térnie a NATO-hoz és az EU-hoz.

Eredményként fogja fel ebben a tekintetben a visegrádi négyek Gödöllőn tartott miniszterelnöki találkozóját, mert a V4-szövetség újraindítása szerinte az egész uniónak hasznos lesz. Az ukrajnai magyar kisebbség jogainak rendezése szintén olyan eredmény, aminek a magyar kormány örül, de európai szinten is fontos fejlemény. Breuer a Nyugat-Balkánról azt mondta, hogy Magyarország és Közép-Európa szempontjából is kulcsfontosságú régiónak tekintik, és a magyar kormány arra koncentrál majd, hogy segítse abban az irányban az EU-s bővítést. Ezért is csatlakozott a Nyugat-Balkán Barátai csoporthoz Magyarország.