Rácz Andrásék projektje bemutatja, hogy tolják az oroszok ugyanazt a propagandát a V4 országokban

„Hogy mutatja be az orosz propaganda az ukrajnai háborút? És hogy történik ugyanez a visegrádi régióban?” – teszi fel a kérdést Rácz András Oroszország-szakértő abban a videóban, amiben egy Corvinus Egyetemen befejezett projektről számol be. Azt tanulmányozták, hogyan keretezi az orosz propaganda az ukrajnai háborút. Nemcsak az orosz narratívákat térképezték fel, hanem azt is, hogy ezek milyen sorrendben jelentek meg az egyes országokban, így a V4 országokban, írta Rácz a projektről, amiből a végleges tanulmány majd később jelenik meg.

A videóban az Oroszország-szakértő felidézi, hogy az oroszok hogyan indítottak intenzív propagandakampányokat szerte Európában. Példának hozta a 2008-as grúziai orosz támadások legitimizálására tett próbálkozásokat, illetve a Krím félsziget elfoglalását. A 2010-es évek óta ezt a jelenséget FIMI-nek (foreign information manipulation and interference), azaz külföldi információmanipulációnak és beavatkozásnak hívják. A kifejezést a NATO és az EU is használja, a jelenséget pedig aktívan monitorozzák.

A projektben azt akarták bizonyítani, hogy az orosz propaganda a visegrádi térség (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) egész területén központosított módon működik, akárcsak korábban a szovjet propaganda.

Több fontos eseményt kiválasztottak az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása óta, majd megnézték, hogy a propaganda hogyan reagált a váratlan eseményekre. Tudatosan olyan történéseket választottak, amelyek magát Oroszországot is hirtelen érték.

A projektben azonosították az orosz narratíva, illetve propaganda terjesztésére használt oldalakat. A három váratlan eseménynek, amelyre a Kreml nem tudott előre megtervezett kommunikációs terveket kidolgozni,

• a 2022 márciusában történt, mariupoli szülészet elleni bombatámadást;
• a 2022 májusában történt bucsai mészárlás feltárását; és
• a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbanását választották.

Feltérképezték, hogy az oroszok milyen narratívákat használtak a V4 országokban, és a sorrendet, hogy ezek hogyan jelentek meg. A feltételezésük az, hogy amennyiben ugyanaz a narratíva szinte ugyanabban a sorrendben jelenik meg mind a négy országban, akkor mindenhol központilag irányított propaganda működik. A kutatásból kiderült, hogy az oroszok az összes V4 országban nagyjából ugyanazokat a narratívákat alkalmazzák.

A mariupoli szülészet elleni bombatámadás példáján röviden el is magyarázta Rácz András, hogyan is nézett ki ez pontosan. 2022. március 9-én Mariupolban egy orosz harci gép lebombázta a város hármas számú kórházát, ami szülészetként és gyerekkórházként funkcionált. Az orosz tisztségviselők, köztük az oroszok ENSZ-nagykövete és a külügy szóvivője már a támadás előtt is azt állították, hogy Ukrajna kiürítette a kórházat, majd ezután jött a támadás.

A támadás után kialakult botrányban az oroszok több narratívát is alkalmaztak, hogy igazolják a támadást, illetve hogy tagadják a részvételüket. Megkérdőjelezték Zelenszkij állításait, hogy egyáltalán működött-e a kórház a támadás idején, ahogy azt is állították, hogy a támadás ukrán provokáció volt, és nem is történt semmilyen orosz légitámadás. Előfordult, hogy azt állították, a kórház épületén keletkezett sérüléseket nem okozhatta légitámadás, de azt is mondták, hogy a kórház jóváhagyott célpont volt, mivel az már ukrán katonai bázisként működött. De még azzal is próbálkoztak, hogy a támadásban megsérült anyukát egy híres ukrán blogger játszotta el.

„Ezeket a narratívákat ismételgették az oroszpárti információmanipulációs és beavatkozási csatornáikon szerte a Visegrádi Térség országaiban”

– foglalta össze Rácz András. Ugyanazokat a „magyarázatokat” adták mind a négy országban. A főbb megállapításaik közé tartozik, hogy ugyanolyan meghatározott sorrendben történt ezeknek a történeteknek a terjesztése. Kiderült az is, hogy az orosz narratívák sokszor éppen egymásnak mondtak ellent: egyszerre tagadták, hogy közük lenne a támadáshoz, és egyszerre próbálták igazolni a történteket. A cél itt nem a közönség meggyőzése, hanem inkább az összezavarás volt. Ez a „hazugságok áradata”, amikor információkkal és narratívákkal árasztanak el mindent, hogy végül már senki se tudja megmondani, hogy mi volt az igazság.

Megállapították azt is, hogy hiányoztak az alternatív magyarázatok. Nem minden orosz propagandaoldal ismételte el az összes narratívát, de egyikük sem állt elő más magyarázattal. A Kremlt nem támogató narratívák hiányából lehet következtetni arra, hogy az érintett csatornák rendkívül szoros együttműködésben álltak a Kremllel, így alternatív vélemények, álláspontok kifejtésének nem adtak helyet.

A projektet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósították meg, közösen a csehekkel (Prague Security Studies Institute), a szlovákokkal (NEST Institute) és a lengyelekkel (Res Publica Foundation). Rácz Andrásnak egyébként ez volt a végleges búcsúja a Corvinustól, ugyanis ahogy korábban bejelentette: július végén távozik az egyetemről.