Pál Tamás
Újabb hajót ért támadás Jemen közelében, az Ádeni-öbölben – jelentette a brit tengeri kereskedelmi hivatal (UKMTO). Az ügynökség azt közölte, hogy az incidens Áden kikötővárostól 60 tengeri mérföldre délkeletre történt. A Marshall-szigetek lobogója alatt közlekedő teherhajó kapitánya jelentette, hogy „a hajót egy személyzet nélküli légi jármű” találta el. „A fedélzeten tűz keletkezett, amelyet már eloltottak” – tették hozzá. Az UKMTO szerint a hajó legénysége biztonságban van, és a következő kikötőbe tartanak.
(Sky News)
Joe Biden külügyminisztériuma szerdán bejelentette, hogy a Jemen északnyugati részét ellenőrző, a vörös-tengeri hajóforgalmat drón- és rakétacsapásokkal, illetve kishajós rajtaütésekkel zavaró húszi mozgalmat terrorszervezetnek minősíti. Azért hangsúlyos, hogy Joe Biden kormányzatának döntéséről van szó, mivel ugyanez a kormányzat volt az, mely 2021 januárjában, nem sokkal hatalomra kerülése után visszavonta elődje, a Trump-kabinet néhány nappal korábban deklarált terrorista minősítését. Akkor az új kormányzat azzal érvelt, a terrorista minősítés ellehetetleníti a humanitárius segélyek húszik által ellenőrzött területekre való eljuttatását. A 2024 januárjában meghozott visszasorolást a Fehér Ház azzal indokolta, hogy a húszik
amerikai katonai erők és a nemzetközi polgári hajóforgalom elleni támadásai tökéletesen fedik a terrorizmus definícióját. A támadások veszélybe sodorták amerikai és a szövetséges fegyveres erők tagjainak életét, a globális kereskedelem működését és a hajózás szabadságát.
Az Irán által támogatott északnyugat-jemeni törzsekből verbuválódott húszi frakció október 7-e után a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva után kezdett rakétákat lövöldözni Eilat irányába, majd áttért a Vörös-tenger globális jelentőséggel bíró hajóforgalmát megzavaró támadásokra. Miután a húszik elérték azt, hogy a meghatározó hajózási társaságok felfüggesszék az útvonal használatát, az Egyesült Államok és szövetségesei légi- és tengeri csapásokkal igyekeztek megsemmisíteni a támadó kapacitást.
Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója az Izraeli Filharmonikus Zenekar meghívására január 19-én Izraelbe utazik. A hangversenyek műsorán Saint-Saëns, Debussy, Satie és Ravel művei szerepelnek, csellószólistaként Julian Steckel lép majd fel. Minden koncert Antonin Dvoŕák Notturno című darabjával kezdődik majd.
A zenekar közleményében a mű kiválasztását így indokolta: „A Notturnót Fischer Iván kérésére vettük fel a programba, aki ezzel a zenével szeretné együttérzését kifejezni a jelenlegi háború összes áldozatával, vigaszt küldve családtagjaiknak, és reményt mindazoknak, akiknek szerettei még veszélyben vannak.”
A gázai–izraeli háború sok művészt cselekvésre ösztönöz. Például a szerepléstől egészségi állapota miatt már visszavonult Daniel Barenboim ismét a közönség elé lép január 19-én, az általa alapított Barenboim-Said Akademie zenekart vezetve, mely arab és izraeli növendékekből áll.
Tóth Gergely
Benjámin Netanjahu a Gázai övezet környékén található izraeli települések vezetőinek azt mondta, a jelenlegi katonai prognózisok alapján a Hamász elleni háború 2025-ig el fog húzódni. A miniszterelnök a 12-es csatorna nevű tévéadó beszámolója szerint a terrorszervezet 2023. október 7-i nagyszabású támadásának leginkább kitett régió képviselőivel egy Beér-Sevában található katonai bázison találkozott. A gázai határtól 3-7 kilométerre található települések életben maradt lakóit a Hamász terrortámadása után kitelepítették, és képviselőik szerint traumatikus események és a biztonsági aggodalmak miatt egyelőre csak kevesen akarnak visszatérni korábbi lakhelyükre. Ezért a helyi politikusok arra kérték a kormányt, legalább 2024 nyaráig nyújtson segítséget a mintegy 120 ezer evakuáltnak a jelenlegi, ideiglenes lakhelyükön való tartózkodáshoz.
Újraindítja Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air. Az izraeli fővárosba heti három alkalommal (hétfőnként, péntekenként és vasárnaponként) repülhetnek az utasok március elsejétől – derül ki a cég közleményéből.
A légitársaság október elején, a Hamász támadása után függesztette fel a Tel-Avivba tartó járatait. Azóta rendszeresen felülvizsgálták a biztonsági helyzetet, de végül tavaly nem indították újra a szolgáltatást. A Bloomberg már január elején azt írta, hogy márciusig nem is indítanának járatokat.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint végső szakaszába került az új orosz-iráni szerződés kidolgozása. Az államközi megállapodás főbb elemeiről a két, az utóbbi években elszigetelődő, ámde komoly gazdasági-kulturális-katonai potenciállal bíró ország vezetői állapodtak meg decemberi moszkvai találkozójukon. Ekkor Ebrahim Raíszi iráni- és Vlagyimir Putyin orosz elnök öt órán keresztül tárgyalt a stratégiai partnerség pontos mibenlétéről. A két ország kapcsolata 2022-ben lépett szintet, amikor Irán saját fejlesztésű drónjaival segítette ki az akkor még – a háborús igényekhez képest – csekély drónflottával és gyártókapacitással rendelkező Oroszországot.
Az amerikai hírügynökség információi szerint az Egyesült Államok és az Irán által patronált milíciákkal hadakozó Izrael „aggodalommal” figyeli a két ország katonai és haditechnikai együttműködésének mélyülését. Oroszország ma már megkapta az iráni Sahid drónok gyártási jogait is, Teherán pedig nagyrészt elavult légierejét egyebek mellett korszerű Szu-35-ös vadászbombázókkal és Mi-28-as harci helikopterekkel fejlesztheti. A Reutersnek szivárogtatott „fehér házi értesülések” szerint az USA attól is tart, hogy Irán saját fejlesztésű, a Közel-Kelet több konfliktusában élesben is kipróbált ballisztikus rakétáival segítheti az Ukrajna elleni orosz erőfeszítéseket.
Nyilas Gergely
Magyarország nonszensznek tartja az Izrael elleni vádakat, és továbbra is kiáll az ország mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol Jeruzsálemet a tavaly októberi pokoli támadást követően megindított terrorellenes műveletek miatt támadják – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben.
Az MTI közlése szerint Szijjártó Jiszráél Katz külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után kijelentette: „Nem szabad megengedni, hogy bárhol a világban, bármikor a jövőben ilyen esemény újra előforduljon (...) Éppen ezért nonszensznek tartjuk, hogy egyes országok népirtással vádolják Izraelt, hiszen ilyennel vádolni egy olyan országot, amely pokoli terrortámadással kellett, hogy szembenézzen, nyilvánvalóan nonszensz” – szögezte le.
„Külső szemlélők számára több száz vagy több ezer kilométerről ez geopolitikai kérdésnek is tűnhet, egy fegyveres konfliktusnak, amit valahogy meg kell oldani, de ha az ember eljön ide, akkor látja, hogy itt emberi tragédiák ezrei és tízezrei sorakoznak. És ha valaki eljön ide, akkor megerősödik abban a célkitűzésében, hogy segítsen hozzájárulni ahhoz, hogy soha többet a világon, sehol ilyen ne fordulhasson elő” – emelte ki.
Szavai szerint az első a terrorellenes műveletek sikerének támogatása, ugyanis ez adna lehetőséget a visszatérésre a közel-keleti normalizációhoz, az úgynevezett Ábrahám-megállapodások útjához, amely hosszú évtizedek eredménytelensége után elhozta a térségbe a béke reményét, amelyet az Iraellel szembeni támadás megállított.
A miniszter a túszok mielőbbi kiszabadítására is kitért. Magyar és orosz túszok családtagjaival, illetve több, a fogságot túlélő fiatallal is találkozott. Öt magyar állampolgárságú túsz közül egy még a terroristák fogságában van: három másiknak már sikerült hazajutnia, egy pedig életét vesztette.
„Reménykedjünk benne, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog eszkalálódni, és nem jön létre olyan biztonsági kockázat, amely a harmadik világháború kitörésével fenyeget, mert ne felejtsük el, mi is ilyen kockázat szomszédságában élünk, és ha az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, akkor a Jóisten mentse meg a világot a következményektől” – mondta a miniszter, aki Izrael esetében elismeri a védekezés fontosságát, Ukrajnával szemben azonban nem ilyen megengedő, ott a megtámadott ország fegyverszállítmányokkal való megsegítését elítéli és Ukrajnát mielőbb tárgyalóasztalhoz ültetné az agresszorral szemben.
A Hamász, a Hezbollah és a jemeni húszi fegyveres csoportok tagjainak fegyvert és kiképzést is biztosított Észak-Korea – írta a Jerusalem Post az ENSZ által végzett vizsgálatokra hivatkozva.
Eszerint a zárt kommunista rezsimet működtető Észak-Koreából származó fegyverekre is bukkant az izraeli hadsereg a Gázai övezetben. Az észak-koreai hírógynökség (KCNA) alaptalan vádnak nevezve visszautasította az állítást, hogy bármely módon segítette volna Phenjan a közel-keleti fegyvereseket. Ezt azonban cáfolják azok a tüzérségi lövedékek és rakétroncsok, amelyek az izraeli erők birtokába kerültek és igazolhatóan észak-koreai gyártmányúak.
Észak-Korea fontos szereplője a szankcióktól sújtott országokkal folytatott illegális fegyverkereskedelemnek, amely fontos bevételi forrása a tiltott nukleáris programot folytató országnak. A Hezbollahhal fentartott kapcsolata is hosszú évtizedekre nyúlik vissza: a libanoni terrorista szervezet tagjai a '80-as években már utaztak kiképzésre Észak-Koreába, ahonnan a 2000-es években kiképzők is utaztak Libanonba.
Nyilas Gergely
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Hamász által október 7-én elrabolt túszok közül két újabb férfi haláláról érkezett hír. Josszi Sarabi és Itai Szvirszki holttestét egyelőre várja vissza Beer kibuc közössége, amely az egyik legvéresebb célpontja volt a fegyveres támadásnak.
Sarabi fivére, Eli jelenleg is a Hamász fogságában van – bár arról nem lehet biztosat tudni, hogy életben van-e, ahogyan a fegyveresek által továbbra is őrzött legalább 130 emberről sem.
Eli brit–izraeli feleségét és mindkét lányát is megölte a Hamász. Itai Szvirszkinek a szüleit végezték ki a terroristák a támadáskor – írta a BBC.
Nyilas Gergely
Jeruzsálembe utazik Szijjártó Péter – írta az MTI a külügyi és külgazdasági miniszter Facebook-bejegyzése nyomán. Szijjártó az előző és a jelenlegi izraeli külügyminiszterrel is találkozik, közlése szerint azon dolgozva, hogy az utolsó, még túszként fogva tartott magyar állampolgárt is kiszabadítsák a Hamász fogságából.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre az országot ért október 7-i fegyveres támadás után, amely során a Hamász fegyveresei 1200 embert, köztük több mint 800 civilt megöltek, 240 embert elhurcoltak. Közülük 130 továbbra is fogságban van, pontos sorsuk ismeretlen, de félő, hogy többen életüket vesztették. „Izraelt brutális terrortámadás érte, olyan támadás, melynek nem szabad megismétlődnie soha, sehol a világon. Ezért azt gondolom, hogy a terrorellenes műveletek sikere nemcsak izraeli, hanem egyben globális érdek is” – írta Szijjártó.
Nyilas Gergely
Két újabb izraeli túsz halt meg Gázában azok közül, akiket a Hamász rabolt el október 7-én. A fegyveres szervezet szerint izraeli katonai csapás érte az épületet, ahol őrizték őket, de az izraeli hadsereg ezt visszautasította, bár elismerte, hogy az érintett épület közelében valóban volt becsapódás – írta a Times of Israel. Az 53 éves Josszi Sarabi és a 38 éves Itai Szvirszki haláláról lakóhelyük, Beeri kibuc számolt be, ahonnan a fegyveresek elhurcolták őket. A Hamász aznap összesen nagyjából 240 foglyot ejtett, közülük azóta csak 110 embert sikerült kiszabadítani, a többiek sorsa nehezen követhető, de bizonyos, hogy többen meghaltak közülük az ellátás rossz körülményei és a katonai akciók következtében. Volt, akit tévedésből lőttek le izraeli katonák, terroristának véve őket.
A Hamász korábban egy propagandavideóban is bemutatta a két férfit, és mellettük egy harmadikét, a 26 éves Noa Argamanit, aki a feltételezések szerint életben van. Argamani édesanyja kínai, így Izrael Peking közreműködését kérte kiszabadítása érdekében.
Nyilas Gergely
Katari közvetítéssel megállapodás született Izrael és a Hamász között, így a fegyveres szervezet orvosokat enged az izraeli túszokhoz, akiket az október 7-i támadás során hurcolt el – megölve 1200 embert, főként civileket –, cserébe több segély juthat a Gázai övezetbe, ahol a Hamász elleni katonai válaszcsapások miatt súlyos humanitárius katasztrófa alakult ki. A BBC által közölt megállapodásban nincsen szó a Hamász által fogvatartott izraeli túszok szabadon engedéséről. Október 7-én 240 estek fogságba, közülük 110-et sikerült kiszabadítani – többségüket az októberi, néhány napos tűzszünet idején engedte el a Hamász, cserébe háromszor annyi palesztin őrizetest engedett el Izrael, főként nőket és 19 év alatti fiatalokat –, ám 130 túsz sorsáról továbbra is keveset tudni.
A Franciaországban tető alá hozott megállapodás szerint Katarból humanitárius szállítmányok indulnak, amelyek szerdán Egyiptomba érkeznek, onnan juthat át a rafahi átkelőn keresztül Gázába, ahol 2,3 millió ember szorul segítségre. A mindössze 360 négyzetkilométeres terület lakóinak 90 százaléka kényszerült otthona elhagyására az elmúlt három hónapban. Gázai források szerint az izraeli katonai válaszcsapások során 24 ezer ember halt meg.
Nagy Bálint
- Az iráni Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákat lőtt ki egy olyan célpontra, ami szerintük az izraeli titkosszolgálat, a Moszad kémbázisa volt Irakban, valamint „Irán-ellenes terrorcsoportokat” is támadtak Szíriában.
- Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága megerősítette, hogy erőik megsemmisítettek négy, hajók ellen bevethető, húszik által használt ballisztikus rakétát.
- Irak visszahívta teheráni nagykövetét, hogy megvitassa az Erbíl városa ellen közelmúltban elkövetett iráni támadást.
- A katari miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók elleni amerikai csapások csak elmélyítik a regionális megosztottságot Izrael Gáza elleni háborújában.
- Egy nő meghalt, többen megsérültek, miután két palesztin támadó autókkal hajtott emberek közé Ciszjordániában.
- Rakétatalálat ért kedden egy máltai lobogó alatt közlekedő teherhajót, miközben észak felé tartott a Vörös-tengeren. A görög tulajdonban lévő, Zografia nevű hajó Vietnamból Izraelbe tartott 24 fős legénységével, amikor megtámadták.