Rohamosan fogy a tüzérségi lőszer, a következő időszak a védekezésről fog szólni Ukrajnának

December vége óta komoly orosz légitámadás-hullám zúdul Ukrajnára, ami alaposan próbára teszi az ukrán légvédelmet. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint tudni lehetett, hogy az oroszok már régóta készültek egy ilyen intenzív csapássorozatra, de a képlet persze nem egyszerű, ha értékelni akarjuk, hogyan védi az ukrán eget a haderő.

Az év végén végrehajtott ukrán válaszcsapásról is beszéltünk az Oroszország-szakértővel, aki szerint az informális csatornákon érkező orosz tűzszüneti ajánlatok nem komolyak, elsődleges céljuk pedig Ukrajna nyugati támogatásának gyengítése. A szakértő az európai pénzügyi támogatást nem érzi veszélyben, de ha az Egyesült Államokban nem sikerül újabb csomagot jóváhagyni, akkor Ukrajna nagyon súlyos helyzetbe kerül.

Egy ukrán tavaszi szárazföldi offenzívának a rohamosan fogyó tüzérségi lőszerek miatt sem látszik sok esélye, a következő időszak a védekezésről fog szólni az ukránoknak. A harcok fő terepe a déli front mellett továbbra is a Fekete-tenger térsége lesz, ahol a tengeri drónokat eddig is hatékonyan vetették be az ukránok. A frontok állását itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

Hónapok óta készültek erre a csapássorozatra az oroszok

Az ukrán légvédelem hatékonyságának értékelésénél – túl azon, hogy hány és milyen eszköze van a légvédelemnek – két fontos paraméter létezik Rácz András szerint. „Az első, hogy egyszerre hány célpont ellen kell védekezni, másodszor pedig, hogy ezek milyen típusú célpontok.” A legkönnyebben az iráni eredetű, merevszárnyú Sahid drónokat lehet lelőni (az eszközöket már kvázi licensz alapján, továbbfejlesztve az oroszok is gyártják Tatárföldön), ezeket 60-70 százalékos hatékonysággal szedik le az ukránok. „Egyenletes sebességgel, nagyjából egyenletes irányú mozgást végeznek, még csöves fegyverekkel is viszonylag könnyen lelőhetőek”. Ezek alatt a régebbi típusú légvédelmi gépágyúkat, géppuskákat értette Rácz.

A robotrepülőgépeknek is több típusuk van, olyanok is, amelyek ellen kevésbé hatékony a légvédelem. Az említett csöves fegyverekkel nem lehet őket lelőni olyan könnyen, de légvédelmi rakétával már igen. A robotrepülőgépek típusától és számától is függ a hatékonyság, Rácz szerint nagyjából a felüket tudják kiiktatni az ukránok. Ez se minden típusra igaz,

„vannak olyan modern, a hangsebesség többszörösével repülő típusok, amiket gyakorlatilag lehetetlen lelőni, ilyen például a P-800 Onyiksz”.

A harmadik kategória a ballisztikus rakétáké (Iszkander, Tocska-U, Sz-300 és Sz-400-as légvédelmi rakéták, ez utóbbiak indíthatók földi célpontok ellen is), ezeket rendkívül nehéz lelőni. Ukrajnának kevés olyan rendszere van, ami elméletileg képes rá, gyakorlatilag a Németország által adott Iris-T-knek és az amerikai Patriotoknak van erre esélyük, de ezek drágák és kevés van belőlük. Az oroszoknak az Sz-300-as légvédelmi rakétából viszont borzasztóan sok van raktáron, és bár ezek föld-föld üzemmódban pontatlanok, város nagyságú célpontok eltalálására így is alkalmasak.

Ezen túl pedig még ott van a Kinzsal, a hiperszonikus fegyver, amit jellemzően MiG-31-es repülőgépekről indítanak, és majdnem tízszeres hangsebességgel repül. A háború előtt sokan azt gondolták, hogy lelőhetetlen, de azóta kiderült, hogy lelőhető, legalábbis a Patriot bizonyítottan le tudja szedni. A Kinzsalt elektronikus hadviselési módszerekkel nem lehet kiiktatni sebessége miatt, csak fejlett légvédelmi rakétákkal. „A Kinzsalokat jellemzően belarusz területről, vagy a kurszki, brjanszki régiókból indítják, onnan Kijev néhány száz kilométer, ezt egy tízszeres hangsebességgel haladó rakéta pillanatok alatt megteszi” – ecsetelte az esélyeket Rácz.

És akkor a mennyiségi oldal: az iráni drónokból több ezret vásároltak az oroszok, és már maguk is képesek gyártani a továbbfejlesztett verziót. „Ezek nagyon-nagyon primitív eszközök, és belátható időn belül nem fognak elfogyni, Oroszország ezt a szintű termelést sokáig fenn tudja tartani” Rácz szerint, noha relatíve könnyű is lelőni ezt a tömegesen bevethető, egyszerű eszközt. Megerősített célpontok ellen a Sahidok nem elegendők, de ipari, lakossági, infrastrukturális célpontok ellen alkalmasak, és Aa ukrán légvédelem mennyiségi túlterhelésére is képesek lehetnek: az oroszok hónapok óta minden éjszaka Sahid-drónok tucatjait indították, mindig picit más szögekből, más célpontok ellen. Ezzel felmérték az ukrán légvédelem gyengéit, erősségeit.

„Most december 29-én kezdtek el egy nagy, koncentrált csapássorozatot, amire pontosan tudtuk, hogy hónapok óta készülnek.”

Tavalyelőtt is volt egy ilyen emlékezetes startpont: a krími híd elleni, 2022. októberi ukrán támadás után két nappal indítottak hasonló csapássorozatot. Rácz szerint anno korai volt a támadás, akkor célozták az alapvető infrastruktúrát, amikor még nem jött be az igazán hideg ukrán tél. Most azonban a leghidegebb hónapok érkeznek, az oroszok pedig kivárták, hogy beköszöntsön az igazi hideg, és akkor kezdték el rombolni az energetikai infrastruktúrát.

Az ukránok visszalőnek

Az oroszországi Belgorod elleni ukrán válaszcsapás Rácz szerint teljesen kilóg mindenféle mintázatból. Eltérnek az értelmezések arról, hogy mi történt: az ukránok szerint az orosz légvédelem visszahulló lövedékei szedtek 24 áldozatot, az oroszok szerint az ukránok találtak el polgári célpontokat. Valószínűleg mindkét komponens szerepet játszik a történtekben.

Ahhoz, hogy Moszkva környéki célpontokat támadjanak az ukránok, át kell repülni az Ukrajnával határos Belgorod felett. Rácz azt mondta, „az orosz légvédelem eddig se volt mindig képes rá, hogy eltaláljon úgy célpontokat, hogy a roncsok ne lakott területre essenek, ez nekik beárazott kockázat”. Ezért annyira fontos, hogy a lakosság hamar lemenjen az óvóhelyekre légiriadó idején, hiszen a lelőtt eszközök lehulló törmeléke komoly károkat tud okozni. Ha elkezd dolgozni a légvédelem egy város légterében, akkor azonnal rohanni kell az óvóhelyekre.

Rácz azt gondolja, meg kéne nézni különböző felvételeket Belgorodból, hogy valójában mi szedett annyi áldozatot. Amennyire tudni lehet, orosz oldalon inkább csak papíron létezik az óvóhelyhálózat, és a lakossági rutin sincs meg, hogy gyorsan lemenjenek ezekbe. Korábban már érte találat Belgorodot, akkor téves kioldás történt, tehát az orosz gépek véletlenül csapást mértek a saját városukra. Azoknak az utcáknak akkor teljesen üresnek kellett volna lenniük, márpedig légi harci tevékenység közben is zajlott az élet Belgorodban. A sok polgári áldozat, és a mérsékelt infrastrukturális károk azt valószínűsítik, hogy az ukrán drónok mellett az orosz légvédelem visszahulló repeszei is növelték az áldozatok számát.

Erre is igaz azonban ugyanaz, mint amikor 2023 szeptemberében Konsztantinyivkában egy eltévedt ukrán rakéta csapódott a piacba, megölve 17 embert: ezekért az áldozatokért is a támadást elrendelő ország a felelős, hiszen légitámadás nélkül nem kellett volna a légvédelemnek sem működnie. Vagyis még ha Belgorodban voltak is áldozatai az orosz légvédelem tüzének, a felelősség ezekért is Ukrajnát terheli, hiszen ukrán légitámadás érte a várost – fogalmazott Rácz.

Szerinte a mostani heves éjjeli légitámadás-sorozatot tovább fenn tudják majd tartani az oroszok, mint Ukrajna.

Utóbbi is felpörgette a dróngyártást, de inkább a kisméretű FPV-drónokét, amik néhány gránátot elbírnak, viszont a hatótávolságuk éppen a kis méret miatt nagyon korlátozott. A terv szerint évi 500 ezer és 1 millió közöttit gyártanának ezekből. Nagyobb drónokat is előállítanak, de ezek gyártása még nem pörgött föl, az oroszok mennyiségi fölényben vannak. Az ukrán eszközök, amik elérték Moszkvát vagy oroszországi katonai reptereket, elég fejlettek és drágák is. Eredményt korábban már értek el, az orosz légierőt hátrébb kellett vonni az ukrán határtól.

Putyin ajánlatai ultimátumszerűek

A New York Times értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háttércsatornákon már szeptember óta jelezte, hogy az ő feltételeik szerint létrejöhetne tűzszünet. „Valószínűleg az az orosz hozzáállás, hogy ha a Nyugat van olyan ostoba, hogy ebbe belemegy, akkor jó, de ők sem gondolják komolyan, hogy erre valós esély lenne” – mondta Rácz. Szerinte ezek a tűzszüneti ajánlatok nem komolyak, hisz nincs bennük kompromisszum, az a kiindulópontjuk, hogy minden eddig megszerzett orosz terület orosz terület marad. Ukrajna területének 18 százalékáról van szó.

Magyarország arányaiban hozzávetőlegesen azt jelentené ez, mintha Vas, Zala, és Somogy vármegyék teljes területe és Veszprém vármegye egy része odaveszne.

A szakértő úgy tudja, orosz részről magas szinten nincs komoly tapogatózás, maximum informális csatornákon megy az üzengetés. „Oroszország épp most indít tömeges csapásokat az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen – ha épp fegyverszünetet akarsz kötni, az nem így néz ki” – magyarázta Rácz. Az oroszok nem csökkentik a harcok intenzitását, ahogy ezt egy fegyverszünet előtt kellene, hanem növelik.

Ezeknek a tűszüneti ajánlatoknak szerinte az lehet a céljuk, hogy gyengítsék a Nyugat összhangját Ukrajna támogatásában. Nem az ukránokat akarják meggyőzni arról, hogy hagyják abba a harcot, hanem a Nyugatot, hogy függesszék fel Ukrajna támogatását. „Ha ugyanis Ukrajna nyugati támogatása elapad, akkor Ukrajna elveszíti a háborút.”

„Az oroszok érzékelik, hogy a nyári ukrán ellentámadás kudarca után megcsappant a Nyugat lelkesedése, látnak egy kihasználható gyenge pontot, és ezt próbálják kiaknázni.”

Érdekesség, hogy Putyin újévi beszédében alig esett szó a háborúról (azaz az orosz megfogalmazás szerint „különleges katonai műveletről”), pár mondatban méltatta csupán az orosz elnök a katonákat. Inkább a „rally around the flag” hatást lehetett érezni Rácz szerint, vagyis Putyin a háborút akarta arra használni, hogy mozgósítsa a társadalmat a márciusi elnökválasztásra. Rácz hozzátette, 80 százalékos részvételt, és 80 százalékban Putyinra szavazó választókat akarnak elérni.

Szerinte éppen ezért ismételgetik az orosz hatóságok, hogy a háborús célok változatlanok: nácitlanítás, demilitarizáció, illetve szép új orosz kifejezéssel: „az új területi realitások elismerése” – tehát, hogy a világ ismerje el a Krím, Kelet- és Dél-Ukrajna elcsatolását, és innen kezdődjön bármilyen párbeszéd.

Egy hirtelen tűzszünet ráadásul – Rácz szerint mintegy önbeteljesítő jóslatként – az Ukrajnának juttatott katonai támogatás csökkenését hozná magával. Pont erre volna szüksége Oroszországnak: „a Nyugatot akarják kiszedni Ukrajna mögül”.

Repedések a nyugati támogatásban, a lőszer pedig nagyon fogy

November végén már beszéltünk Rácz Andrással arról, hogy Európában megoldható az esetleges vétók EU-s kikerülése, de egyelőre még a további európai pénzügyi támogatás is bizonytalan. Eközben az Egyesült Államokban alkuk és zsarolások terepe lett Ukrajna támogatása, az újabb csomag elakadt a republikánusokon a törvényhozásban.

„Az EU-n belül az orbáni vétó gyenge, végső soron megkerülhető, ha a közelgő februári uniós csúcson is vétózna Magyarország, akkor azonnal élesedhetne egy kormányközi megállapodásos konstrukció.” Ez komplikáltabb és a magasabb kamatok miatt drágább is, de végrehajtható, így az európai pénzügyi támogatást nem érzi veszélyben Rácz. Magyarország eredményesen csak az Európai Békealap félmilliárd euróját tudja vétózni. De a nagyobb pakk – a kikerülhető magyar vétóval – akár 50 milliárd euróról is szólhat (négy évre), katonai és pénzügyi segítségben vegyesen.

Az amerikai vitákban nincs annyira otthon Rácz, de azt látja, hogy a republikánusok arra hivatkoznak, hogy akkor támogatnák Ukrajnát, ha a saját határvédelmükre is többet fordítana az állam. „Stratégiai értelemben önmaguk lábon lövése lenne, ha nem sikerülne biztosítani Ukrajna támogatásának folytatását” – mondja a szakértő. A Pentagon rendelkezésére álló összeg elfogyott, december végén ment el az utolsó 200 millió dolláros csomag. „Különféle elnöki alapokban még 2-3 milliárd dollár van, ez rövid időre elegendő, ha egyáltalán át lehet csoportosítani, de hamar elfogy” – tette hozzá.

Rácz szerint ha nem sikerül újabb pénzeket az ügyhöz rendelni, Ukrajna nagyon súlyos helyzetbe kerül. De valószínűbb, hogy nem fog teljesen elapadni az amerikai támogatás, főképp, hogy ez Oroszország meggyengítését is elősegíti.

Ukrajnának közben viszont nagyon fogy a tüzérségi lőszere, jelenleg így Rácz András nulla esélyt lát egy újabb tavaszi ukrán offenzívára.

Védekezés, semmi több – ennyire képes most Ukrajna, 2024 első fele pedig nagyon nehéz lesz a megtámadott országnak. „A Nyugat felpörgeti ugyan a lőszergyártást, ahogy India és Dél-Korea is, de idő, amíg ezek meg tudnak jelenni a fronton, már csak abból az egyszerű okból kifolyólag is, hogy a legyártott lőpornak 6-9 hónapig állnia kell, amíg stabilizálódik. Nem tudsz egy lőszergyárat úgy bekapcsolni, hogy holnaptól lőszert gyárt, másnap pedig már kint is van a fronton” – magyarázta.

Rácz szerint legkorábban 2024 második felében fog megjelenni a felpörgő gyártás eredménye a háborúban. Az Európai Uniónak az volt a terve, hogy egymillió tüzérségi lőszert ad át Ukrajnának jövő márciusig. Ebből eddig összesen 300 ezer, ha összejött. A német kormány idei célja, hogy Németország egyedül tudjon 200 ezer darabot adni. Az év második felétől több százezer indiai gyártású lőszer is meg fog jelenni Ukrajnában.

Kézifegyverekbe való lőszerrel egyébként jól el vannak látva, ők maguk is tudnak előállítani belőle, és ennek a gyártása is egyszerűbb. Keményebb dió még a szovjet eredetű fegyverekhez való harckocsilőszer, de az ukránok állítólag ennek gyártását is újraindítják. Rácz tehát lőszerszűkösséget jósol, és azt, hogy ugyan nem fognak teljesen elhallgatni az ukrán ágyúk, de így nem lehet szárazföldi támadó műveletet végrehajtani.

Tenger és tengeri

Rácz arra számít, hogy a harcok súlypontja a Fekete-tenger térsége és a déli front lesz. Ukrajna ugyanis sok tengeri drónt képes csatasorba állítani, és kifejezetten innovatívan használja a Nyugattól kapott, nagy hatótávolságú robotrepülőgépeket. Erre példának a Novocserkasszk hajó elsüllyesztését hozta föl, amit kb. 380 kilométeres távolságból lőttek ki. Rácz szerint az látszik, hogy az ukránok igyekeznek rombolni az orosz logisztikai képességeket, az említett hajót is ezért süllyesztették el (a Novocserkasszk partraszállító hajó, amit inkább utánpótlás szállítására használtak az utóbbi időszakban).

A Krímet Oroszországgal összekötő, korábban már megtámadott híd lerombolása nagy siker lenne Ukrajnának, azonban jelenleg Kijevnek a nyilvánosan elérhető források szerint nincsenek meg az ehhez szükséges eszközei. Annál is inkább, mert a hídnak erős a légvédelme, és a tengeri drónok elleni védelmet is kiépítették, hiszen az oroszok számítanak újabb támadásra. A Krímet a hajókon és a hídon kívül még a megszállt Dél-Ukrajnán átfutó vasúton lehet hatékonyan ellátni, de az túl közel fut a fronthoz, emiatt sebezhető. Az oroszok elkezdtek egy újabb, a fronttól távolabbi vasútvonalat is építeni, de az is lőtávolon belül van az ukránoknak.

Mint legutóbbi elemzésünkben is írtuk, Ukrajna egész hatékonyan uralja már a Fekete-tenger nyugati fertályát, így a tengeri gabonaszállítások új lendületet kaphattak. Ukrajna a háború eszkalálódása előtt évi több mint 40 millió tonna gabonát vitt ki az országból. Amíg a török közvetítéssel Oroszországgal megkötött gabona-megállapodás kitartott, ezt sikerült 25-30 millió tonnára visszahozni. De mivel ezt Oroszország nem hosszabbította meg, kérdéses volt, hogyan tudnak a tengeren szállítani a jövőben. Ennek ellenére tavaly szeptembertől a megállapodás nélkül is képes Ukrajna tengeri exportot végrehajtani a nagy tengeri kikötőivel.

Előtte jó ideig csak a dunai kikötőkben lehetett berakodni a gabonát a hajókba, ezek elérése pedig kész logisztikai rémálom volt. Szeptembertől aztán már a többi, tengeri kikötőjéből is tudott exportálni az ország úgy, hogy az útjukat nyugati robotrepülőgépek biztosítják. „Ezeken nincsen fegyver, az a feladatuk, hogy érzékeljék, ha az orosz flotta bármivel próbálkozna. Vagyis leadják az orosz hajók koordinátáit az ukrán partvédelemnek, így biztosítva a kereskedelmi hajók útvonalát. Veszélyt csak az aknák jelentenek.” Egyelőre egy hajó rongálódott csak meg súlyosan tengeri aknától, néhány másik pedig könnyebben, de benne van a pakliban, hogy előbb-utóbb lesz olyan aknarobbanás, ami el is süllyeszti az érintett hajót.

Nők a frontra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december közepén arról beszélt, hogy 2024-ben 4-500 ezer ember mozgósítására lesz szükség, igaz, az ukrán elnök szavaitól aztán óvatosan elhatárolódott Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka. Szerinte is szükséges gondoskodni az utánpótlásról, de egyszerre több százezer ember behívása nem célszerű.

Ahogy egyre nehezebbé válik a katonák utánpótlása Ukrajnában, egyre komolyabban felmerül a nők bevonása a hadseregbe és a frontra. Rácz András forrásai szerint több mint 40 ezer nő szolgál az ukrán haderőben, ebből kb. ötezer már frontalakulatoknál van, 1500 női tiszt is szolgál.

A drónkezelőktől kezdve a mesterlövészeken át az egészségügyig többféle egységben vannak jelen nők. De van már női tábornok is, Tetjana Ostascsenko a katonai egészségügyi erők parancsnoka volt 2023 novemberéig. Sok nő frontszolgálatra is akar menni, harcoló bevetést is akar teljesíteni. Rácz szerint az ukrán rendszer ennek nagyon sokáig ellenállt,

„a katonák sokszor nem akarnak női parancsnok alatt szolgálni, voltak szexuális zaklatási ügyek, szóval ez nehezített pálya a női katonáknak”.

A nők számára felszerelés se nagyon volt eddig, csak most rendszeresítették az első női lövedékálló mellényt. Ugyanígy rendszeresített női alsónemű se volt a seregben, miközben fiziológiai okokból igencsak szükséges lenne. „Az ukrán védelmi igazgatás még mindig egy alapvetően szovjet típusú bürokrácia, nagyon lassan mozdul” – próbálta árnyalni a késlekedést a szakértő. 40 ezer nő esetén márpedig ezeket az alapvető akadályokat el kell hárítani, főleg, hogy a nők mind önkéntesek, nem vonatkozik rájuk a hadkötelezettség jelenleg. Azért katonáskodnak, mert erre önként jelentkeztek, ennek köszönhetően kivételesen magas a moráljuk.

Rakéta a lengyel légtérben

Az orosz rakétacsapás-sorozat nemzetközi kihatásaihoz tartozik, hogy keltett némi ijedelmet Lengyelországban december 29-én, amikor egy orosz rakéta berepült a légterükbe, majd 40 kilométert megtéve ott, el is hagyta azt. Rácz szerint véletlenről beszélhetünk, ahogy az volt a 2022. novemberi incidens Przewodówban is: akkor a lengyel településen belül csapódott be egy – későbbi megállapítások szerint feltehetően ukrán légvédelmi – rakéta, két embert megölve. „Akkor az első néhány órában senki sem tudta, mi történt, az látszott, hogy Moszkva is nagyon-nagyon higgadtan és visszafogottan reagált” – elevenítette fel a történteket Rácz. Akkor és ott komoly eszkalációs kockázat volt benne, hogy egy NATO-tagország két állampolgára meghalt.

Az incidens után Oroszország csökkentette a lvivi és rivnei (Nyugat-Ukrajna) régiók elleni támadások számát, és odafigyeltek rá, hogy a határhoz közeli célpontokat ne támadják. Így a lengyel határhoz közeli Javorivot se bombázták utána, pedig ott van a legnagyobb ukrán kiképzőbázis.

„A mostani incidensnél kizártnak tartom, hogy ez szándékos manőver vagy provokáció lett volna; egyszerűen túl nagy a kockázat, és nem is érnek el vele semmit” – mondta Rácz.

Időről időre az orosz és NATO-tagországok repülői is tesztelik egymást, 2023-ban több mint háromszázszor riasztották a NATO vadászgépeit az oroszok miatt, de ez rutinból megy Rácz szerint, nincs olyan eszkalációs kockázata, mint a fenti rakétás esetnek. A legtöbb légtérsértés a Szentpétervár és Kalinyingrád közti légifolyosón zajlik, mert a Balti-tenger felett, a balti országokat megkerülve repülnek az oroszok. A NATO repülői védik az észtek, lettek, litvánok légterét, az oroszok néha berepülnek ide, a NATO-gépek kikísérik őket, és közben mindenki méricskéli, milyen a másik fél felkészültsége és reakcióideje.

A Fekete-tenger felett már súlyosabb incidensek is előfordultak, amerikai robotrepülőt rongáltak meg súlyosan az oroszok, és volt orosz rakétaindítás is brit repülőgép környékén. Az ok egyszerű: a Fekete-tenger aktív háborús zóna, a Balti-tenger nem az. Az előbbi térségben a háború kezdete óta működik egy közvetlen deeszkalációs csatorna is Oroszország és a NATO között, így el lehet kerülni az emberi vagy műszaki hibából fakadó eszkalációt.

Ukrán választás: nem lesz

Rácz fenntartja a korábban mondottakat: az ukrán alkotmány szerint nem lehet most választásokat tartani, hiába lenne esedékes 2024-ben. Hadiállapot van eleve, annak feloldása után 60 nappal lehetne leghamarabb választást tartani. Magyarán, ha nem történik rendkívüli esemény (vagyis valamiért nem válik a hivatala betöltésére képessé az elnök), akkor Volodimir Zelenszkij a hadiállapot végéig államfő maradhat. Rácz hozzátette, az is sokatmondó, hogy a 2024-es ukrán költségvetésben nincs benne a választás megtartásának költsége.

Petro Porosenko volt elnök magyar kötvényügyéről is kérdeztük Ráczot, hogy miként csapódott le ez Ukrajnában. „A sajtó egy része magyarellenes sztoriként tálalta, hogy lám, a magyarok pénzelik Porosenkót, a sajtó másik része leírta, hogy ez normális üzleti befektetés volt, azért vett államkötvényt, mert rájött, hogy ebben van pénz” – mondta.