2023. november 22. – 00:03
frissítve
A kormány tett lépéseket, de összességében még nem teljesítette a blokkolt támogatásokért cserébe elvárt feltételeket – nagyjából ezt üzente az Európai Bizottság a magyar jogállamiságról és uniós pénzekről rendezett keddi vitán.
Európai Bizottság: Nem vesszük ezeket az ügyeket félvállról
Az uniós testület tagjai az európai parlamenti képviselőknek számoltak be a helyzetről. Az EP közvetlenül egyetlen, az uniós támogatásokat érintő jogállamisági eljárásban sem vesz részt, a vita után most állásfoglalást sem fogad el.
Didier Reynders biztos arról győzködte a képviselőket, hogy a magyar igazságügyi reform megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és csökkenti a politikai befolyásolás esélyét. (Ez a csomag horizontális feltételként szinte minden felzárkóztatási támogatást blokkol.) Az uniós kifogások orvoslására hozott törvény elfogadását jó irányba tett lépésnek nevezte, de a megvalósítás részleteit is látniuk kell. „Nem vesszük ezeket az ügyeket félvállról”, konstruktív párbeszédet folytatnak a magyar hatóságokkal, hogy minden feltétel teljesüljön.
„Örültem volna, ha a legutóbbi tavaszi ülés óta több információt tudtam volna hozni” – nyitott Johannes Hahn költségvetési biztos. Magyarország viszont még nem jelentette készre a feltételességi eljárást, amely 6,3 milliárd eurót blokkol a felzárkóztatási támogatásokból, és eltiltotta a vagyonkezelő alapítványokkal együtt a modellváltó egyetemeket az uniós kötelezettségvállalásoktól. Voltak változtatások, például létrejött az Integritás Hatóság, az alapítványokról pedig különösen intenzív a párbeszéd, de Magyarországnak írásban kell kérnie az intézkedések felülvizsgálatát, ha legalább részlegesen orvosolta azokat.
Balról és jobbközépről kritika, euroszkeptikus-szélsőjobboldali védelem
A biztosok után az európai parlamenti képviselők következtek. A nagyjából egyórás vitán a baloldali és a jobbközép európai néppárti felszólalók általában elégedetlenkedtek az egyeztetések menete és a magyar intézkedések miatt. Például a februárban Magyarországot is megjárt Jeroen Lenaers szerint a magyar kormány nem tett hatékony vagy elégséges lépéseket az igazságügyi feltételek teljesítéséhez, A KDNP-vel együtt az Európai Néppártban ülő képviselőt nagyon aggasztották a múlt havi (hamar cáfolt) sajtóinformációk, hogy az Európai Bizottság engedne a magyar kormány zsarolásának az ukrán támogatásokkal. A pénznek mielőbb el kellene jutnia a magyarokhoz, de ezt szerinte egyetlen ember, Orbán Viktor blokkolja.
Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali frakciókból védték a magyar kormányt. A lengyel Patryk Jaky az Európai Konzervatívok és Reformerektől jó hírnek nevezte, hogy ők már kapnak pénzt, amihez ugyan jogszabály-módosítást kértek tőlük, de végül mégsem kellett így tenni. (Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta a lengyel helyreállítási terv módosítását, amivel megnyílhat az út egy előleghez, de a magyar változtatást még nem, ez a héten várható. Arról, hogy mi ez a potyaelőleg, amit egyébként nem egyből kapnak a lengyelek sem és hogyan jelent kerülőutat a pénz egy részéhez, itt írtunk.) Szerinte ami ott történt, az ugyanaz, mint Magyarországon: zsarolás, hogy kormányváltást kényszerítsenek ki. Ez jogellenes, és valójában nem a jogállamisággal van bajuk, hanem a konzervatív magyar kormánnyal.
Deutsch: Dollárbaloldal, szuverenitás, háborúpárti Brüsszel, migránssimogatás
A Fidesz vezérszónokaként Deutsch Tamás arról beszélt: a baloldali képviselők újabb „rituális autodafét” akarnak, hogy elvtársaikat, a magyarországi dollárbaloldalt segítsék. Ahhoz nem volt egy szavuk sem, hogy akadálytalanul jöhettek külföldről kampánytámogatások, de bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek – jelentette ki a strasbourgi ülésen. Megóvjuk a nemzeti szuverenitásunkat, el kell zavarni a háborúpárti brüsszeli politikusokat, migránssimogatás helyett meg kell védeni a határokat és elutasítjuk Brüsszel genderideológia őrületét.
A feltételeket maradéktalanul teljesíteni kell – szögezte le Cseh Katalin. A momentumos képviselő szerint a magyar intézmények demokratikusnak tűnhetnek, de a gyakorlat egy teljesen más képet mutat, ezért az Európai Bizottságnak azt is vizsgálnia kell, hogy van-e valódi elköteleződés a reformok mögött. Orbán Viktor nyíltan megfenyegette az EU-t (felemlegetve a miniszterelnök zsáktartós tervét Tusványosról), de ha engedünk a zsarolóknak, mindig csak többért fognak visszajönni.
Gál Kinga harmadosztályú, hiteltelen szappanoperának nevezte az EP-s vitasorozatot, amelynek egyre gyengébbek az évadai. A fideszes politikus politikai zsarolást emlegetett, amiért a kormány békepárti, migrációellenes és gyermekvédő, „elég volt a kártyavárként épülő, egyre abszurdabb magyarellenes kampányból”. Ahogy Deutsch Tamás, ő is a változás szükségességét hangsúlyozta a jövő júniusi EP-választáson.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője azzal illusztrálta a magyar helyzetet,
- hogyan rúgták ki L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum éléről a World Press Photo kiállítás néhány melegekről készült fotójáról kialakult vitában;
- Ádám Zoltánt a Budapesti Corvinus Egyetemről, miután szóvá tette, hogy kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke;
- valamint hogyan távozott hirtelen a statisztikai hivatal főosztályvezetője, történetesen nem sokkal azután, hogy kedvezőtlen GDP-adatot számolt.
Azt tanácsolta, hogy a fenti esetek kivizsgálásáig inkább ne bízzák az uniós források elosztását az Orbán-kormányra.
Hölvényi György KDNP-s képviselő (aki a fideszesekkel szemben maradt a legnagyobb frakcióban, a jobbközép Európai Néppártban) baloldali kampányeseménynek nevezte a vitát. Nem arról van szó, hogy ne lehetne kritizálni Magyarországot, de az EP zsarolja a többi uniós intézményt a jogosan járó forrásokkal.
A DK-s Rónai Sándor szerint 2019-hez képest csak annyi a változás, hogy kicseréltek két szereplőt az uszító plakátokon. Orbán Viktor nem tud és nem akar változást, mert az a hatalma elveszítéséhez vezetne, csak úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fütyül.