Egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról a vizsgabotrány után, a tanárt, aki az etikai vétségeket bejelentette

„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:

azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.

Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”

Panaszkodnak a befolyásos szülők

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).

Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,

nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.

Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.

A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.

Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel.

Kezdetektől gyanús

Ádám Zoltán a Telexnek azt mondta, neki kezdetektől fogva gyanús volt ez a szabálytalansági eljárás, úgy látta, ez egy alibi vizsgálat, aminek, mint mondta, az volt a célja, hogy szétkenje az etikai eljáráshoz vezető vizsga körüli felelősséget, ahelyett, hogy az egyetem szembenézne a feltárt, súlyos visszaélésekkel.

A szabálytalansági eljárást alapvetően belső, elsősorban gazdasági szabálytalanságok feltárására találták ki, éppen ezért az ilyen eljárásokat hivatalból gyakran a kancellár vezeti, hiszen ő felel az egyetem gazdálkodásáért. Ebben az esetben azonban kifejezetten akadémiai folyamatok jelentették a vizsgálat tárgyát, amit ennek ellenére vezetett a kancellár, Dr. Domahidi Ákos.

Az eljárás során több oktatót meghallgattak, így Ádám Zoltánt is, aki a szeptember elejére eső meghallgatásán beszámolt a vizsgáztatás körülményeiről. Az oktató maga is beismeri, hogy az erről szóló levelezésben nem volt igazán kedves a kancellárral, kezdettől fogva nem titkolta, mit gondol a vizsgálatról és annak céljáról. Mindezt a meghallgatáson is elmondta, ami Ádám bevallása szerint nagyon feszült légkörben zajlott, de ennek ellenére véleménye szerint ő együttműködő volt.

A meghallgatáson Ádám többek között részleteket olvasott föl azokból a levelezésekből, amelyekben a tanszéki kollégáival megvitatták, le lehet-e vizsgáztatni a kérdéses hallgatót. A meghallgatásról jegyzőkönyv készült, amelyben a felolvasott emailrészletek is szerepeltek.

Hetekkel a meghallgatás után, szeptember végén, Domahidi Ákos kancellár e-mailben azt kérte Ádámtól, küldje el azokat az e-maileket, amelyekből felolvasott, mert azokra szükség van az eljárás lefolytatásához. Ádám saját bevallása szerint ezt értetlenül fogadta, és először válaszában megkérdezte, hogy erre mi szükség van, mikor minden fontos részletet felolvasott már a meghallgatáson, ezek a részletek pedig már a jegyzőkönyvben is szerepelnek. Hasonlóan reagált a kancellár pár nappal későbbi második felszólító levelére is, de betartotta az abban foglalt szerda déli határidőt: 11:59-kor átküldte a kancellárnak a kért levelezést. Domahidi másnap, immár az átküldött levelezést tartalmazó e-mailre válaszolva, ismét felszólította Ádámot a levelezés átküldésére, nem reagálva az Ádám által előző nap átküldött e-mailekre. Domahidi ebben a csütörtöki e-mailben aznap délután 4 órai határidőt szabott Ádámnak a levelezés átküldésére.

Ádám ezt meghökkentőnek tartotta, és még aznap délelőtt válaszolt a kancellárnak, jelezve, hogy továbbra sem érti, erre miért van szükség. Domahidi következő e-mailje péntek délután negyed háromkor érkezett, és aznap délután négy órai határidőt szabott a hiányzó levelek átküldésére. Ádám erre negyed négykor az alábbi választ küldte:

„Tisztelt Kancellár úr, kedves Ákos,

Tanítok ma 5-ig (most csak azért írok mert épp szünet van), úgyhogy ma 4-ig biztos nem tudok már mást átküldeni. De őszintén szólva nem is pontosan értem, hogy mire gondolsz. Nálam tudtommal nincs más, a kollégáimmal folytatott levelezés, ami az adott helyzetre reagál. Ha kicsit pontosabban meg tudod jelölni, hogy mire gondolsz, a hétvégén szívesen utánanézek.

Üdv,

Zoltán”

Domahidi erre 16:07-kor válaszolt, és aznap este 6 órai határidőt adott a levelek átküldésére. Ádám péntek 17:57-kor erre azt válaszolta, hogy szerinte szövegszerűen egyeznek a szóbeli meghallgatásán elhangzottak az általa két nappal korábban átküldött levelekkel. Majd hozzátette, hogy köszöni, hogy péntek délután 5 és 6 között, négyszer 90 perc aznapi tanítás után ezzel foglalkozhatott.

„Nyilván fontos volt a vizsgálat számára. Ha esetleg van valamilyen szombat hajnali vagy vasárnap esti határidős feladatom is, kérlek jelezd” – írta a kancellárnak.

Ádám még egyszer, a következő hét szerdáján, október 11-én írt levelet az ügyben a kancellárnak, amiben érdeklődött, hogy az megkapta-e az előző péntek esti e-mailt, és sikerült-e megállapítania, hogy az Ádám által egy héttel korábban átküldött e-mailek ugyanazok, amiket a meghallgatáson felolvasott. „Ha igen, javaslom, kérj elnézést azért az egyik korábbi e-mailedben szereplő állításodért, hogy akadályozom az általatok folytatott vizsgálatot. Ha nem, továbbra is szívesen segítek összevetni egymással két nem különösebben bonyolult, angol nyelvű szöveget” – írta a kancellárnak.

Ez a levél Ádám többi, a kancellárnak küldött e-mailével együtt szerepel az október 24-én neki átadott, Major Klára intézetvezető és Szabó Lajos megbízott rektor által aláírt rendkívüli felmondásban. Eszerint Ádám október 11-i levele „mindenfajta előzmény nélküli”, „cinikus, az akadémiai közegben különösen tiszteletlen, sértő és a Kancellár alapvető szakmai képességeinek hiányát sugalmazó” volt.

Az október 11-i dátum azért is fontos, mert a felmondólevél szerint „a munkáltatói jogkör gyakorlóját 2023. október 11. napján értesítették a fenti kötelezettségszegésekről.” Vagyis az egyetemi felsővezetés ezen a napon közölte Major Klára intézetvezetővel, hogy itt az ideje Ádám elbocsátásának. Ádám levelére viszont senki nem válaszolt, így ő továbbra is azt hitte, hogy minden, a kancellár által kért emailt elküldött. Mint arra utólag, a felmondólevél átvétele után rájött, két, kollégájával váltott e-mail valóban nem szerepelt a kancellárnak átküldött levelek közt. Ennek Ádám szerint az volt az oka, hogy az Outlook levelezőrendszer egybefűzte az azonos kiinduló e-maillel rendelkező leveleket, és a kancellár által hiányolt e-mailek is ebben az e-mailfolyamban jelentek meg. Mivel azonban ezek az e-mailfolyamnak csak leágazásai voltak, a kancellárnak átküldött e-mailek közt nem szerepeltek, amit Ádám nem tudott.

Ádám a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kollégájával folytatott levélváltása szó szerint szerepel a meghallgatási jegyzőkönyvében, és a kancellár a kollégától is bekérte és meg is kapta ezeket a leveleket. A kancellár és munkatársai tehát rendelkeztek a két levéllel, azok hiánya nem hátráltatta a munkájukat, és a levelek szövege azonos volt azzal, amit Ádám a meghallgatásán felolvasott. Ezért Ádám szerint mondvacsinált okkal rúgták ki: az egyetemvezetés csak az alkalmat kereste rá, hogy kötelezettségszegéssel vádolhassa, miközben ő valóban nem különösebben szívélyesen kommunikált ugyan, de végig kooperatív maradt. Ha valamilyen kérésnek nem tett eleget, annak nem az volt az oka, hogy akadályozni akarta a vizsgálatot, hanem az, hogy nem értette meg, hogy mit kérnek tőle. Az utolsó, péntek esti határidő előtt pedig már hullafáradtan nem vette észre, hogy az általa átküldött levélfolyam másképp jelenik majd meg a kancellárnál, mint nála.

Akárhogy is, október 24-én dél körül, Ádám Zoltánt behívták az intézetvezetője irodájába, ahol Szabó Lajos megbízott rektor és az egyetem HR-vezetője is várta, és közölték vele, hogy ki van rúgva.

Ügy lezárva

A Telex kereste Ádám Zoltán kirúgásával kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely azt a választ adta, hogy A Budapesti Corvinus Egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz, a munkavállalót érintő ügyről pedig ennél több információt nem adhat ki. Az egyetem hivatkozott az október 24-én, időben már Ádám Zoltán kirúgása után a Corvinus oldalán megjelent közleményekre, amelyekben a szabálytalansági eljárásról és az annak következményeként történt munkáltatói intézkedésekről adtak hírt.

Ami a munkáltatói intézkedéseket illeti, az egyetem nem közöl sokkal többet, mint amit a Telexnek és más sajtótermékeknek küldött válaszul, nincs benne sem az, hogy kivel vagy kikkel szemben és milyen intézkedések történtek. Hivatkozik viszont az eljárás eredményéről szóló közleményre, amelyben, ahogy korábban írtuk, az szerepel, hogy több szabálytalanságot is feltárt az eljárás, például, hogy az oktatók más hallgatókkal kivételeztek, az etikai vizsgálathoz vezető vizsgában érintett hallgatóval viszont nem.

A két közlemény nyelvezetéből úgy tűnhet, mintha azért történtek volna munkáltatói intézkedések, mert szabálytalanságokat állapított meg a vizsgálat.

Ezt összekötve Ádám Zoltán kirúgásának hírével pedig nem nehéz arra következtetni, hogy azért kellett tőle azonnali hatállyal megszabadulni, mert szabálytalanságokat követett volna el.

Ádám azonban hangsúlyozza, hogy az általa megkapott, 7 oldalas indoklásban nem szerepel az, hogy ő szabálytalanságokat követett volna el, és azért rúgták ki. A Corvinus indoklását a Telex is látta, és valóban nem szerepel benne indokként bármilyen megállapított szabálytalanság. Az ok, ahogy már említettük, az, hogy a munkáltató értékelése szerint nem működött együtt az eljárással és tiszteletlen hangnemben beszélt a munkáltatóval. És az, hogy a Corvinus szakszervezetének Facebook-oldalán írt a vizsgálatról, olyan hangnemben, ami a vezetők szerint az ő lejáratásukra alkalmas.

Az egyetem fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy „a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással.”

A Corvinus cikkünk megjelenése előtt nem sokkal, péntek kora este a Neptun rendszerben levelet küldött az esetről a hallgatóknak, amiben még érdekes elemeket hozzátesz a történethez. A levél szerint, amelynek angol verziója jutott el a szerkesztőségünkhöz, a sajtóban részinformációk alapján olyan hírek jelennek meg a napokban, amik negatívan tüntetik fel az egyetemet. A levél röviden, pár mondatban ír az etikai eljárásokról. Ezekben az szerepel, hogy indult egy etikai vizsgálat, de az másodfokon nem talált etikai kihágást. Azt is hozzáteszi az egyetem, hogy Ádám Zoltán megtámadta az eljárást a bíróságon, de keresetét a bíróság első fokon elutasította. Hogy az eljárás hogyan zajlott, nem szerepel a levélben. Ádám a levél szerint az egyetemmel való konfliktusait úgy oldja meg, hogy nyomást helyez az egyetemre a sajtón keresztül. Emiatt, olvasható a levélben, több ártatlan hallgatót rágalmaztak meg a társaik a személyesen és a közösségi médiában, ami komoly pszichés károkat okozott nekik.

A olvasható, hogy bár az etikai eljárás nem talált etikai kihágást, a vizsga körülményeiről szóló szabálytalansági eljárás bizony talált problémákat, emiatt pedig, mint olvasható, egy ember írásbeli, négy pedig szóbeli figyelmeztetést kapott. Hogy kik, az nem derül ki. Azt is írja az egyetem, hogy Ádám Zoltánt nem az eljárás eredményei miatt rúgták ki, hanem mert ötszöri felszólítás ellenére sem működött együtt a vizsgálattal, hogy tisztázza a szerepét az etikai eljáráshoz is vezető vizsga ügyében.

Az egyetem levele azzal zárul, hogy a Corvinus vezetése elfogadhatatlannak tartja, hogy ártatlan diákok alaptalan rágalmaknak legyenek kitéve az etikai eljárás miatt, az egyetem pedig nem fog engedni egyéni érdekek sajtón keresztüli nyomásgyakorlásának,

és nem hagyja, hogy egyesek egyéni érdekből manipulálják és az egyetem ellen hangolja az egyetemi és szélesebb közvéleményt.

A levél előzménye az lehet, hogy a vizsgabotrányt kirobbantó oktató azonnali hatályú kirúgása miatt az egyetemi polgárság is zúgolódott. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezeti vezetője a Hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta, szégyenbe hozza az egyetemet, hogy pont azt rúgják ki, aki az etikai vizsgálatot kezdeményezte. A Corvinus szakkollégiumai és Hallgatói Önkormányzata pedig közös levélben kérik a megbízott rektort, hogy az egyetem vezetése világosan tájékoztassa a hallgatói közösséget Ádám Zoltán menesztéséről. A levél szerint az oktató elbocsátásáról jelenleg elérhető hivatalos információk alapján „joggal merül fel az igény egy teljesebb kommunikációra az ügyben”, hogy az egyetemi polgárokat biztosítsa a vezetés arról, hogy nem sérültek a Corvinus közösségének alapértékei és normái.

Ádám Zoltán, ahogy ezt a 444-nek adott interjújában is elmondta, szakszervezeti védettséget élvezett, tehát csak úgy nem tudott volna tőle megszabadulni az egyetem, mindenképpen kellett hozzá valamilyen indok. Ádám véleménye szerint persze az, amik miatt végül kirúgták, ehhez nem elégségesek, ezért munkajogi lépéseket fontolgat.